Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1912-04-20 / 16. szám
Nagykároly, 1912. április 20. 16-ik szám. V. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉFJMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR E5 TTIEZŐG AZDAS A G ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Főszerkesztő: Dr. BISITZ BÉLA. Felelős szerkesztő : SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6'— kor. félévre 3'— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor Egyes szám ára 20 fillér. Haladunk! „Boszorkányokról pediglen, melyek nincsenek, szó ne essék I“ Monda Könyves Kálmán a tizenkettedik század elején. Rég letűnt idők hátborzongó babonáját juttatja eszünkbe a korai felvilágosultság láng elméjének e nyilatkozása. Boldogan kicsinyeljük le a rémes sötét kort, melybe Könyves Kálmán csak egy röpke, hamar elszunnyadó fénysugárral világított. A boszorkánypöröket az ő királyi szava nem pusztította ki a világból és még a tizenhetedik század végén, sőt még a tizennyolcadik században is máglyára hurcolták a „gonosz boszorkányokat“, kik megigézték az embereket és vérszövetségre lépve a sátánnál, a leg- agyafurtabb módon elpusztították őket. Szinte csodálatos, hogy csaknem minden ráncos, fognélküli vénasszony az ördöggel cimboráit, dacára annak, hogy ezért biztos, gyalázatos halál várt reá. Mennyire haladtunk azóta! Mennyire büszkék vagyunk arra, hogy az ilyen [ iszonyatos dőreségek már hitelre nem ta- \ Iáinak. De hát csakugyan teljesen leküz- döttük-e a babonákat ? Nem hiszem. Sőt ép ellenkezőleg, uton-utfélen látom, hogy kisértete még mindig lappang az emberek lelkében. Csak a napokban mondta nekem egy müveit úriember, hogy elvesztette egy pőrét, „persze mert pénteken tárgyalták.“ Azt, hogy ellenfele ugyanazon a pénteki napon megnyerte a port, bölcsesen elhalgatta. Miért venném hát zokon a cselédémtől, ha nagy örömmel újságolja a feleségemnek, hogy talált egy „szerencsekrajcárt“, luGta mindjárt reggel, hogy valami szerencse fogja érni, mert mikor kilépett a kapuból, kéményseprővel találkozott. Az ilyen ártatlan babonák olyan gyakorik, hogy nem is jut eszünbe azokat a sokat megtapasztalt haladásunkat ösz- szehasonlitani. Ámde éppenséggel nem ritkábbak a vaskosabb, sőt halált okozó babonaságok sem. Csak nemrégiben olvashattuk az újságban, hogy felasztotta magát egy öreg ember. A háziúr semmi áron sem akarta engedni, hogy a kapun át vigyék ki holttestét, mert ez szerencsétlenséget hoz a házba. Kötélen fogva az ablakon át bocsátották le a hullát az emeletről, de még mielőtt a holttest földet ért volna, közbelépett a hatóság s igy a háziúr nagy jajgatása közben mégis csak a kapun vitték ki. A halálthozó hurok egyes darabjaiért valóságos harc folyt, mert ki ne akarna egy ilyen „holtbizonyosan“ szerencsével kínálkozó kincshez jutni? Lehet, hogy a boldogtalan háztulajdonos veszett szerencséjét kárpótolta egy jókora kötéldarabbal. Jelemző, hogy az újságok még iB®- Megérkeztek a tavasz legszebb újdonságai Ü GRÜNVBLD IZIDOR nőidivatáru kereskedésébe Naaykároly, Deák-tér. H TÁRCZA. A váltó. — Irta: Dombay Hugó. — Csúf idő . .. igazán csúf idő. Hogy üvölt odakint a zivatar, hogy söpri a havat! Ilyenkor érzi csak az ember, milyen jó dolog az ilyen kis meleg szoba, a fészek, a zug, ahol megvonulhat és magának élhet zavartalan csendben. Igazán egyedül. .. szinte kedvem volna ellágyulni. Ha jól veszem, úgy sincsen a világon senkim. Elmúlt tavaszommal mind tovaszállt a zengő madár, eltűnt a virág, az illúziók, a szerelem, minden ... minden. Még a jó barátok is tova szálltak, mint ősszel a fecskék! A jó barátok! .. . Van-e még ma ilyen? Egy van még, a Péter. Igen, a jó Péter... Igaz, majd elfelejtettem, hiszen itt van a zsebemben a levele és benne .... a váltó. A bizony, a váltó, hogy megfeledkeztem róla. Pedig ha jól veszem, ez a váltó még jobb barátom, mint maga a szegény, jó Péter. A derék fiú húsz év előtt Íratta rá a nevemet és még ma is híven felkeres, négyszer minden évben. Egy húsz év óta egyre kisérő, melegen ragaszkodó elválhatatlan jó barát.. . légy tidvöz halhatatlan váltó ! Es milyen formás kis levélkében küldi! Hozzá még Péter szarkalábas Írása, valóságos nő Írás. A postás mindig jelentősen mosolyog, mikor hozza. Szentül meg van győződve, hogy gyöngéd női kezekből ered és valami boldog titkot rejt, melyért irigylik az embert. Látom, hogy nagyobb borravalót vár és azt meg is kell adnom, mert csak nem mondhatom meg neki, hogy nem női szív, hanem Péter titka van benne; nem eget nyújtó végtelen szerelem, hanem végtelenbe nyújtott váltó! Emlékezem. . . Akkor is tél volt, ilyen havas viharos tél, mikor felkeresett vele a jó Péter. Bálba kellett mennie és nem volt cilindere, fehér keztyüje, frakkja. Akkor ez a váltó segített rajta. Szívesen Írtam alá, hogy is ne Írtam volna? Fiatalok voltunk mindketten, teli vágygyal, ábrándokkal; lelkünk gazdag, csillogó, világ, de a zsebünk vigasztalanul üres. És e két gazdag lélek és üres zseb egy volt. Övé az enyém és enyém az övé. És Péternek bálba kellett mennie; igenis kellett. Ott volt szivének legdrágább kínálnia, üdvössége —■ Bella. A cilinderen, frakkon TAVASZI IDÉNYRE LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK felöltőkben, átmeneti kabátokban, valamint férfi-, fiú- ás gyermekruhákban SMTIál, a színházzal szemben. KOCSIS DOLMÁNY ÖLTÖNYÖK ÉS RÓZSÁS KOCSIS SZŰRÖK ÁLLANDÓAN RAKTÁRON. Szolid, szabott arab! ------- — -______________Szolid, szabott áaraAsI Dr ága pénz mellett is olcsó a HERMANN-cipőI
