Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-06 / 14. szám

április 6. 14-ik szám. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. Uj sörnagy raktár! ifj. Matolcsy ••• Sándor sörraktára. F. évi április hó 1-cn megnyílt :: :: Nagykárolyban, a genosi-utcán :: :: — ha úgy tetszik — viharos havazássá nö­vekedett. Az orkán oly nagy volt, hogy a közlekedést tetemesen megnehezitette. Kü­lönben az egész országból hasonló hirek ér- seznek. üjl üj! Uj! üjl Szenzációs műsor! Vaásrnap "US® és Hétfőn az APOLLO moziban. Műsor: 1. Reklámképek. 2. Léghajóban. Természeti. 3. A bátor Tontolino. Komikus jelenet. 4. Próbakisasszony. Társadalmi dráma 2 felvonásban. (1000 méteres slágerkép.) 5. A szétugrasztott játékbarlang. Bohózat. 6. A sudáni hősnő. Drámai jelenet. Nö a kivándorlás. Hiábavaló minden érzel- gés, hiábavaló minden szó-beszéd, hiába igyek­szünk hatni a lélekre, lelkiismeretre minden erőnkkel, — gyengék vagyunk megküzdeni az ördöggel, a csábitó csengő arany hatalmával. Hiába hangoztatjuk a hazát, a honszerelmet, hiába mondjuk: ne menjetek el, ne hagyjátok itt hazátokat, szülőfalutokat, — nem téríthet­jük vissza azt, kinek leikébe férkőzött az arany. És a hatalmas hajó-óriások nap-nap után szál­lítják a magyarok ezreit az újvilágba és egy lélek sem rendül meg abban a percben, mikor indulásra kürtőinek a hatalmas gőzkürtök, — távolból szirén-dalt hallanak s elenyészik a kis falu harangjának imára hivó szava. A hul­lámok fölkapják a hatalmas hajókat és ringatva viszik a megvásorolt lelkek ezreivel együtt. Mintha Charon vinné a lelkek a Stix vizén j fekete gályáján, de nem egy csodaszép uj vi­lágba, hanem a másvilágra. Az elmúlt hóban is 272 ember váltott útlevelet Amerikába. Ha igy haladunk, rövid idő alatt elnéptelenednek a falvak s nem lesz munkás kéz, amely a termőföldet megművelje. És a kormány az hallgat. Talán örvend is. Kevesebb azoknak a jogtalanok száma, akik követelik, hogy nekik is adassák meg, képviselőt küldeni a parla­mentbe. így néz ki a magyar szabadság, egyen­lőség és testvériség. Kirabolták a nagysomkuti bankot. Nagy szenzáció tartja izgalomban a szatmármegyei Nagysomkut község lakosságát. Szerdán éj­jel ismeretlen tettesek álkulcscsal behatoltak az ottani Chiorána takarékpénztár helyiségébe, megfúrták a Wertheim szekrényt és tizen­egyezer korona készpónt, részvényeket és egyéb értókpapirokat elloptak. A csendőrség egyelőre még csak nem is sejti, hogy kik voltak a vakmerő betörők. Annyi bizonyos, hogy rendkívül gyakorolt emberek lehetnek a szakmájukban, mert annyi ügyességgel és furfanggal hajtották végre merész tettüket, hogy a legkisebb nyomot is eltüntették ma­guk után. Tekintve, hogy úgy a vasszekró- nyen, mint máshol egyebüt seholsem lehe­tett újlenyomatokat felfedezni, nyilvánvaló, hogy a betörők gummikeztyüben operáltak. A kasszafurásnál pedig, amint ez eddigi vizs­gálat megállapította, rendkívül finom és drága betörőszerszámokat használtak. Ez a betörést nem közönséges, kezdő betörők követték el. A betörést a pénzintézet szolgája vette észre. Reggel hat órakor, amikor a szolga be akart lépni a bank helyiségébe, hogy a takarítást elvégezze, ijedten vette észre, hogy a fő ajtó, amelyik a pénztár szobájába vezet, nyitva van. A szolga tudta és biztosan emlékezett rá, hogy este, amikor elment az ajtóra két­szer is rácsavarta a kulcsot. Belépett a pénz­tár helyiségbe és a szeme mindjárt megakadt a nyitott Wertheim szekrényen. Avaskassza belső rekesze is ki volt feszítve. A bőrtás­kák, amelyekben a papírpénz és váltók vol­tak elhelyezve, üresen találta. A kézi pénz­tárban pedig mindössze néhány korona ezüst és pár darab nikkel pénzt hagytak a betö­rők. A szolga az első ijedtségben nem is látta, hogy a váltók és más irományok a földön vannak szerteszét. A pénztárnok asz­talán a könyvek mind fel voltak fektetve és több helyen tintafoltokkal mázolták be a be­törők. Az egész pénztárnoki helyiségben ret­tenetes össze-visszaság uralkodott és a tette­sek mindent elmozdítottak a helyéről. A meg­ijedt szolga, aki rögtön átlátta a helyzetet, néhány percig azt sem tudta, mitévő legyen, majd futva rohant ki a helyiségből, lezárta a szobát és szaladt a csendőrökhöz. Amikor az intézet elnöke, igazgatója és a pénztárnok megérkezett, a csendőrök már ott voltak a színhelyen és türelmetlenül várakoztak. Együtt mentek be a pénztár szobájába és a tisztvi­selők rémülten látták, hogy a szolgának igaza van, amikor azt a hirt hozta nekik, hogy a bankot kirabolták. A csendőrség nyomban hozzálátott a nyomozáshoz. Megvizsgáltak mindent a legaprólékosabban, de a legszor­gosabb és leglelkiismeretes kutatás dacára sem tudtak a legkisebb nyomra is akadni, amely a nyomozás további folyamát előbbre vihetne. A legkissebb jel sem maradt a be­törők után. Gummikeztyüben dolgoztak és óvatosan ügyeltek arra, hogy az újlenyoma­tuk, valahogyan ott ne maradjon a pénzszek­rény oldalán. Rafinált gazemberek, akiknek ugylátszik, nem ez volt az első kasszafurá­juk. A csendőrség megállapította, hogy a be­törők rendkívül finom, drága szerszámokkal dolgoztak. A betörést éjjel két óra tájban kö­vették el. A bank tisztviselői nyomban ro- vancsolást tartottak és megállapították, hogy a betörők tizenegyezer korona készpénzt, értékpapírt és több intézeti részvényt loptak el. Érdekes, hogy a betörők a Wertheim szekrény másik rekeszét nem feszitették föl. Valószínű, hogy ehez már nem maradt elég idejük. Eltűnt-az intézet egyik fekete bör- táskája és azt hiszik, hogy a betörők az el­rabolt pénzt ebbe a táskába gyűrték bele. A csendőrség a legnagyobb eróllyel folytatja a nyomozást és a betörésről még a délelőtt folyamán értesítette az ország valamennyi társhatóságát és rendőrségét. Kitüntetett állami tanító. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Téglásné Egyed Gizella nagyecsedi, elemi iskolai tanítót állomáshe­lyén való meghagyás mellett, évi 200 korona pótlékkal igazgató tanítóvá léptette elő. Vetőmag felújítás. A Földmivelésügyi Mi­nisztérium Hegyvidéki Kirendeltsége azon cél által vezéreltetve, hogy a gazdák a vetőmag­vaknak időnként való felújításából származó előnyöket megismerjék, működési területén minden év tavaszán kedvezményes áron kü­lönféle vetőmagvakat oszt ki a kisgazdák között. A nevezett kirendeltség ezen actióját akként viszi keresztül, hogy minden év őszén kérdő iveket küld a községi elöljáróságokhoz azon felhívással, hogy a kisgazdák tavaszi vetőmag szükségletét záros határidőn belől Írják össze s a kimutatásokat terjesszék be. Ezen kimutatások alapján összegezi a kiren­deltség az egész működési területén szüksé­gelt tavaszi vetőmagvakat s azokat árlejtés utján beszerzi. A beszerzésnél a legnagyobb súlyt nem az árra. hanem a magvak jóságára fekteti s igy előfordul az az eset is, hogy a kirendeltség drágábban vásárolja meg az egyik-másik vetőmagot, mint azt esetleg a helyi piacokon beszerezné. A cél azonban nem az, hogy a kisgazdák olcsó vetőmagot kapjanak, hanem az, hogy a lehető-legjóbbat, mert csak igy következhetik be a vetőmag felújításának igen üdvös eredménye: a jobb és több termés. A kirendeltség, hogy a kis­gazdák érdeklődését a vetőmagvak felújítása tekintetében felköltse, a beszerzett vetőmag­vakat kedvezményes áron bocsátja a kisgaz­dák rendelkezésére. Ez a kedvezmény az egyes vetőmagvak, illetve azok beszerzési ára szerint különböző, 15—25°/0-ot szokott kitenni s igy a kisgazdák tekintet nélkül arra, hogy az egyes vetőmagvak beszerzési ára mennyi volt, azokat minden körülmények között olcsóbban kapják meg, mintha azokat a helyi piacokon szerezték volna be s a mi fő, a legjobb, a legmegbízhatóbb vetőmagva­kat kapják s igy alkalmunk nyílik személyes tapasztalatuk alapján meggyőződni, nemcsak a vetőmagvak időnként való felújításának szükségéről, hanem arról is, hogy a vető­magvak beszerzésénél takarékoskodni nem szabad, hanem mindig a legjobb minőségű magvakat kell beszerezni, a legmegbízhatóbb forrásból, még akkor is, ha az drága. A ki­rendeltség a kérelmezett vetőmagvakat vár­megyei helyi megbízottja utján községenkint az illető községhez legközelebb eső vasúti állomáson osztja ki. A földmivelésügyi mi­nister ur ezen actió céljaira, illetve a beszer­zési és kiosztási ár közötti különbözet, vala­mint a vasúti szállítási költségek fedezésére évenkint 40—50 ezer korona államsegélyt nyújt. A kirendeltség ezen actióját a f. évben vármegyénkben is megindította s mintegy 250 métermázsa bükkönyt, továbbá lucerna, tavaszi búza, árpa, zab, répamag, lóhere stb. magvakat szerzett be és osztott ki kedvez- ntényes áron, Érendréd, Gebe, Kántorjánosi, Ópályi, Kisnamény, Vezend, Szatmárcseke és Nagyar községek kisgazdái között. Remélhe­tőleg jövőre már több község kizgazdái fognak ezen állami kedvezmény elérésért folyamodni, illetve jelentkezni. Orvosi kinevezés. Budapest fő- és szé­kesváros polgármestere dr. Cukor Istvánt — dr. Cukor Lajos tb. vármegyei főorvos fiát —■ a dunaparti közkórházhoz segédorvossá ne­vezte ki, illetve a kinevezést megújította. Városok segélyezéye. A belügyminiszter a városok segélyezésére az 1912. évi állami költségvetésben előirányzott négy millió koro­nát kiutalványozta. Ez összegből Szatmár- Németi sz. kir. város 70000 koronát kapott. A vármegye területén levő rendezett tanácsú városok közül Felsőbánya 11,000 kor. Nagy­bánya 20,000 kor. Nagykároly 24,000 koronát kap az államtól. Tiszakórcd. A hegyvidéki miniszteri kiren­deltség szatmárvármegyei megbízottjának fel­és női divatáru Uj üzlet. véta és törülközők, gyapjú és ágygarniturákból. ....■----------i . -• _ , • •.............. . . .. Rend kívül kedvező havi vagy heti részletfizetési kedvezmények, mellett az árakat nem érintik. Kívsló tisztelettel IfJ. "WEISZ Tisztelettel értesítem Nagykároly és vidéke n. ó. kö­zönségét, hogy a Wesselényi-utca 17. sz. alatt levő üzletemet április 1-én a Gróf Károlyi György-térre, a Grünvald Izidor által eddig birt üzlethelyiségbe he­lyeztem át. — Állandóan nagy raktárt tartok mindenféle női ruha, blouz- és kosztüm szövetek, cérna, pamut és lenvásznak ós siffonokból, fehér és színes damaszt és cérna kanavászok, damaszt abrosz, szer- és mosódelénok és francia batisztokból, valódi honi kék festő és színes kartonokat, szőnyegek, függönyök

Next

/
Thumbnails
Contents