Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1912-04-06 / 14. szám
április 6. 14-ik szám. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. Uj sörnagy raktár! ifj. Matolcsy ••• Sándor sörraktára. F. évi április hó 1-cn megnyílt :: :: Nagykárolyban, a genosi-utcán :: :: — ha úgy tetszik — viharos havazássá növekedett. Az orkán oly nagy volt, hogy a közlekedést tetemesen megnehezitette. Különben az egész országból hasonló hirek ér- seznek. üjl üj! Uj! üjl Szenzációs műsor! Vaásrnap "US® és Hétfőn az APOLLO moziban. Műsor: 1. Reklámképek. 2. Léghajóban. Természeti. 3. A bátor Tontolino. Komikus jelenet. 4. Próbakisasszony. Társadalmi dráma 2 felvonásban. (1000 méteres slágerkép.) 5. A szétugrasztott játékbarlang. Bohózat. 6. A sudáni hősnő. Drámai jelenet. Nö a kivándorlás. Hiábavaló minden érzel- gés, hiábavaló minden szó-beszéd, hiába igyekszünk hatni a lélekre, lelkiismeretre minden erőnkkel, — gyengék vagyunk megküzdeni az ördöggel, a csábitó csengő arany hatalmával. Hiába hangoztatjuk a hazát, a honszerelmet, hiába mondjuk: ne menjetek el, ne hagyjátok itt hazátokat, szülőfalutokat, — nem téríthetjük vissza azt, kinek leikébe férkőzött az arany. És a hatalmas hajó-óriások nap-nap után szállítják a magyarok ezreit az újvilágba és egy lélek sem rendül meg abban a percben, mikor indulásra kürtőinek a hatalmas gőzkürtök, — távolból szirén-dalt hallanak s elenyészik a kis falu harangjának imára hivó szava. A hullámok fölkapják a hatalmas hajókat és ringatva viszik a megvásorolt lelkek ezreivel együtt. Mintha Charon vinné a lelkek a Stix vizén j fekete gályáján, de nem egy csodaszép uj világba, hanem a másvilágra. Az elmúlt hóban is 272 ember váltott útlevelet Amerikába. Ha igy haladunk, rövid idő alatt elnéptelenednek a falvak s nem lesz munkás kéz, amely a termőföldet megművelje. És a kormány az hallgat. Talán örvend is. Kevesebb azoknak a jogtalanok száma, akik követelik, hogy nekik is adassák meg, képviselőt küldeni a parlamentbe. így néz ki a magyar szabadság, egyenlőség és testvériség. Kirabolták a nagysomkuti bankot. Nagy szenzáció tartja izgalomban a szatmármegyei Nagysomkut község lakosságát. Szerdán éjjel ismeretlen tettesek álkulcscsal behatoltak az ottani Chiorána takarékpénztár helyiségébe, megfúrták a Wertheim szekrényt és tizenegyezer korona készpónt, részvényeket és egyéb értókpapirokat elloptak. A csendőrség egyelőre még csak nem is sejti, hogy kik voltak a vakmerő betörők. Annyi bizonyos, hogy rendkívül gyakorolt emberek lehetnek a szakmájukban, mert annyi ügyességgel és furfanggal hajtották végre merész tettüket, hogy a legkisebb nyomot is eltüntették maguk után. Tekintve, hogy úgy a vasszekró- nyen, mint máshol egyebüt seholsem lehetett újlenyomatokat felfedezni, nyilvánvaló, hogy a betörők gummikeztyüben operáltak. A kasszafurásnál pedig, amint ez eddigi vizsgálat megállapította, rendkívül finom és drága betörőszerszámokat használtak. Ez a betörést nem közönséges, kezdő betörők követték el. A betörést a pénzintézet szolgája vette észre. Reggel hat órakor, amikor a szolga be akart lépni a bank helyiségébe, hogy a takarítást elvégezze, ijedten vette észre, hogy a fő ajtó, amelyik a pénztár szobájába vezet, nyitva van. A szolga tudta és biztosan emlékezett rá, hogy este, amikor elment az ajtóra kétszer is rácsavarta a kulcsot. Belépett a pénztár helyiségbe és a szeme mindjárt megakadt a nyitott Wertheim szekrényen. Avaskassza belső rekesze is ki volt feszítve. A bőrtáskák, amelyekben a papírpénz és váltók voltak elhelyezve, üresen találta. A kézi pénztárban pedig mindössze néhány korona ezüst és pár darab nikkel pénzt hagytak a betörők. A szolga az első ijedtségben nem is látta, hogy a váltók és más irományok a földön vannak szerteszét. A pénztárnok asztalán a könyvek mind fel voltak fektetve és több helyen tintafoltokkal mázolták be a betörők. Az egész pénztárnoki helyiségben rettenetes össze-visszaság uralkodott és a tettesek mindent elmozdítottak a helyéről. A megijedt szolga, aki rögtön átlátta a helyzetet, néhány percig azt sem tudta, mitévő legyen, majd futva rohant ki a helyiségből, lezárta a szobát és szaladt a csendőrökhöz. Amikor az intézet elnöke, igazgatója és a pénztárnok megérkezett, a csendőrök már ott voltak a színhelyen és türelmetlenül várakoztak. Együtt mentek be a pénztár szobájába és a tisztviselők rémülten látták, hogy a szolgának igaza van, amikor azt a hirt hozta nekik, hogy a bankot kirabolták. A csendőrség nyomban hozzálátott a nyomozáshoz. Megvizsgáltak mindent a legaprólékosabban, de a legszorgosabb és leglelkiismeretes kutatás dacára sem tudtak a legkisebb nyomra is akadni, amely a nyomozás további folyamát előbbre vihetne. A legkissebb jel sem maradt a betörők után. Gummikeztyüben dolgoztak és óvatosan ügyeltek arra, hogy az újlenyomatuk, valahogyan ott ne maradjon a pénzszekrény oldalán. Rafinált gazemberek, akiknek ugylátszik, nem ez volt az első kasszafurájuk. A csendőrség megállapította, hogy a betörők rendkívül finom, drága szerszámokkal dolgoztak. A betörést éjjel két óra tájban követték el. A bank tisztviselői nyomban ro- vancsolást tartottak és megállapították, hogy a betörők tizenegyezer korona készpénzt, értékpapírt és több intézeti részvényt loptak el. Érdekes, hogy a betörők a Wertheim szekrény másik rekeszét nem feszitették föl. Valószínű, hogy ehez már nem maradt elég idejük. Eltűnt-az intézet egyik fekete bör- táskája és azt hiszik, hogy a betörők az elrabolt pénzt ebbe a táskába gyűrték bele. A csendőrség a legnagyobb eróllyel folytatja a nyomozást és a betörésről még a délelőtt folyamán értesítette az ország valamennyi társhatóságát és rendőrségét. Kitüntetett állami tanító. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Téglásné Egyed Gizella nagyecsedi, elemi iskolai tanítót állomáshelyén való meghagyás mellett, évi 200 korona pótlékkal igazgató tanítóvá léptette elő. Vetőmag felújítás. A Földmivelésügyi Minisztérium Hegyvidéki Kirendeltsége azon cél által vezéreltetve, hogy a gazdák a vetőmagvaknak időnként való felújításából származó előnyöket megismerjék, működési területén minden év tavaszán kedvezményes áron különféle vetőmagvakat oszt ki a kisgazdák között. A nevezett kirendeltség ezen actióját akként viszi keresztül, hogy minden év őszén kérdő iveket küld a községi elöljáróságokhoz azon felhívással, hogy a kisgazdák tavaszi vetőmag szükségletét záros határidőn belől Írják össze s a kimutatásokat terjesszék be. Ezen kimutatások alapján összegezi a kirendeltség az egész működési területén szükségelt tavaszi vetőmagvakat s azokat árlejtés utján beszerzi. A beszerzésnél a legnagyobb súlyt nem az árra. hanem a magvak jóságára fekteti s igy előfordul az az eset is, hogy a kirendeltség drágábban vásárolja meg az egyik-másik vetőmagot, mint azt esetleg a helyi piacokon beszerezné. A cél azonban nem az, hogy a kisgazdák olcsó vetőmagot kapjanak, hanem az, hogy a lehető-legjóbbat, mert csak igy következhetik be a vetőmag felújításának igen üdvös eredménye: a jobb és több termés. A kirendeltség, hogy a kisgazdák érdeklődését a vetőmagvak felújítása tekintetében felköltse, a beszerzett vetőmagvakat kedvezményes áron bocsátja a kisgazdák rendelkezésére. Ez a kedvezmény az egyes vetőmagvak, illetve azok beszerzési ára szerint különböző, 15—25°/0-ot szokott kitenni s igy a kisgazdák tekintet nélkül arra, hogy az egyes vetőmagvak beszerzési ára mennyi volt, azokat minden körülmények között olcsóbban kapják meg, mintha azokat a helyi piacokon szerezték volna be s a mi fő, a legjobb, a legmegbízhatóbb vetőmagvakat kapják s igy alkalmunk nyílik személyes tapasztalatuk alapján meggyőződni, nemcsak a vetőmagvak időnként való felújításának szükségéről, hanem arról is, hogy a vetőmagvak beszerzésénél takarékoskodni nem szabad, hanem mindig a legjobb minőségű magvakat kell beszerezni, a legmegbízhatóbb forrásból, még akkor is, ha az drága. A kirendeltség a kérelmezett vetőmagvakat vármegyei helyi megbízottja utján községenkint az illető községhez legközelebb eső vasúti állomáson osztja ki. A földmivelésügyi minister ur ezen actió céljaira, illetve a beszerzési és kiosztási ár közötti különbözet, valamint a vasúti szállítási költségek fedezésére évenkint 40—50 ezer korona államsegélyt nyújt. A kirendeltség ezen actióját a f. évben vármegyénkben is megindította s mintegy 250 métermázsa bükkönyt, továbbá lucerna, tavaszi búza, árpa, zab, répamag, lóhere stb. magvakat szerzett be és osztott ki kedvez- ntényes áron, Érendréd, Gebe, Kántorjánosi, Ópályi, Kisnamény, Vezend, Szatmárcseke és Nagyar községek kisgazdái között. Remélhetőleg jövőre már több község kizgazdái fognak ezen állami kedvezmény elérésért folyamodni, illetve jelentkezni. Orvosi kinevezés. Budapest fő- és székesváros polgármestere dr. Cukor Istvánt — dr. Cukor Lajos tb. vármegyei főorvos fiát —■ a dunaparti közkórházhoz segédorvossá nevezte ki, illetve a kinevezést megújította. Városok segélyezéye. A belügyminiszter a városok segélyezésére az 1912. évi állami költségvetésben előirányzott négy millió koronát kiutalványozta. Ez összegből Szatmár- Németi sz. kir. város 70000 koronát kapott. A vármegye területén levő rendezett tanácsú városok közül Felsőbánya 11,000 kor. Nagybánya 20,000 kor. Nagykároly 24,000 koronát kap az államtól. Tiszakórcd. A hegyvidéki miniszteri kirendeltség szatmárvármegyei megbízottjának felés női divatáru Uj üzlet. véta és törülközők, gyapjú és ágygarniturákból. ....■----------i . -• _ , • •.............. . . .. Rend kívül kedvező havi vagy heti részletfizetési kedvezmények, mellett az árakat nem érintik. Kívsló tisztelettel IfJ. "WEISZ Tisztelettel értesítem Nagykároly és vidéke n. ó. közönségét, hogy a Wesselényi-utca 17. sz. alatt levő üzletemet április 1-én a Gróf Károlyi György-térre, a Grünvald Izidor által eddig birt üzlethelyiségbe helyeztem át. — Állandóan nagy raktárt tartok mindenféle női ruha, blouz- és kosztüm szövetek, cérna, pamut és lenvásznak ós siffonokból, fehér és színes damaszt és cérna kanavászok, damaszt abrosz, szer- és mosódelénok és francia batisztokból, valódi honi kék festő és színes kartonokat, szőnyegek, függönyök
