Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1912-03-30 / 13. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK március 30. 13-ik szám. Ruhát fest és vegyileg tisztit Haufel Sámuel = Nagykároly, Kölcsei-ut I. s a római kath. templom mellett. villany- és gőzerőre berendezett intézetében Alapittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59. Ezúttal nem ecseteli azokat az okokat amelyek a pénzügyminisztert ily erélyes in­tézkedések megtételére késztették, azok el­temetve feküsznek a minisztérium irattárá­ban, a fő az, hogy a penzügyigazgatóság itt maradt, amelyért elismerés illeti meg a fő­ispánt és a pénzügyigazgatót. Lelkes éljenzés tör ki a jobboldalon, a baloldal azonban mélységesen hallgat. Ekkor felemelkedik a jobboldal hivatalos szónoka és elmondja az alábbi beszédet. Mélyen tisztelt Képviselőtestület! Városunk polgármestere bölcs belátása és fáradságot nem ismerő erélyének, sikerült ismét egy vészt elhárítani a város egéről. Ez a pénzügyigazgatóságunk áthelyezésének ügye! Nem akarok ismétlésbe bocsátkozni, hiszen mindnyájunk előtt ismeretes az az önzésen alapuló támadás, amelyet Szatmár város intézett ellenünk, aki kapzsiságból egyedüli állami intézményünktől akart meg­fosztani. Ezúttal azonban ezen célja hajótörést szen­vedett polgármesterünk erélyességén, aki amidőn meggyőződött arról, hogy a dolog komoly, — mert két évi időköz alatt az egész ügyet csak gyermekes csínynek tekintette — j azonnal talpra állt és áldozatot nem kímélve, nagy befolyása mellett, könnyedén hárította el a csapást a polgárság fejéről. Igaz ugyan, hogy az némi csekély pót­adóval terheli a polgárságot, de figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a város ezen építkezéssel egy díszes épülettel lesz gazdagabb, amely mindenesetre emelni fogja a város tekintélyét nemcsak az ország, de a külföld előtt is. Hogy a kormány nem fizet bért az épü­letért? Azzal a polgármester csak hü érzel­mét akarja tolmácsolni a város polgárságá­nak, amely tudvalevőleg 48-as érzelmű és sokkal büszkébb annál, hogy a jelenlegi kor­mánytól bármi csekély pénzt — még bérleti összeg gyanánt is — elfogadjon. Az utóbbi időben egyes helybeli lapokban heves támadások érték szeretve tisztelt pol­gármesterünket. Megvádolták azzal, hogy az ő indolenciájából került a pénzügyigazgató­ság kérdése ily kritikus állapotba. Hát, kérem, nem lelketlenség-e ez a hely­beli lapok egy részétől?! Hát nem-e szük­séges az ilyen támadást kellő erélylyel vissza­utasítani ? Az akták, amelyek ebben a kérdésben polgármesterünk eljárásáról és fáradságot nem ismerő tevékenységéről szólnának, a minisz­tériumban hevernek s igy azokat nem mu­tathatja be a képviselőtestületnek, de egész határozottan állíthatom azt, hogy ebben a kérdésben semmi mulasztás nem terheli. De hát elképzelhető-e az, hogy p, mi sze­retett polgármesterünk — akinek oly sokat köszöuhet a város polgársága — ezen nagy- fontosságú ügyet nem a kellő erélylyel ke­zelte volna ? Hiszen számtalan eset szolgál bizonyítékul arra, hogy az ő bölcs belátása mindenkor látta a bekövetkezhető veszélyeket és igye­kezett meggátolni minden olyan törekvést-, amely a városra anyagi károsodással járt. volna. ■ -i Nem akarok hosszadalmas lenni, csak pár: esetet ..hozok fel, Itt volt a városi takarékpénztár ügye. Vol­tak egyesek, akik ennek-felállítását helyes­nek és üdvösnek találták. Polgármesterünk kijelentette, hogy a városban létező pénzin­tézetek elegendők az üzleti forgalom lebo­nyolítására, tehát nem javasolta a takarék- j pénztár létesítését. Nem is lett belőle semmi. És mennyire igaza volt ebben a kérdésben is! Az ő látnoki tehetsége megérezte, hogy az 1911. év végén és 1912. év elején drága lesz a pénz s igy az üzlet nem lenne jöve­delmező. Igaz ugyan, hogy azóta négy pénz­intézet is alakult a városban amelyek 98000 ko­rona tiszta nyereséget mutatnak fel, de ezek mind a vidékre gravitálnak és ezáltal emel­kedik a város vidéki forgalma. A második kérdés a téglagyár ügye. Hát kérem nem-e végveszélyt hozott volna ez a városra. Egy év alatt alig épült egy-két emeletes ház, amelyhez szükséges téglát a helybeli gyárosok könnyen előálithatták. Ta­gadhatatlan az, hogy amit a város el nem fogadott, megtették magánvállalatok és a gyár igen tekintélyes anyagi hasznot hozott szá­mukra. De polgármesterünket a gyár fel nem állításánál is csak a takarékosság vezette, mert nem akart uj állásokat szervezni a vá­rosnál és látta a kétes jövőt, mely elvitellel fenyegeti a pénzügyigazgatóságot s akkor az építkezési kedv teljesen megszűnik és a vá­rosi gyár bezárhatja üzemét. Folytassam-e tovább ? (jobboldal nem !) azt hiszem felesleges! Ezekből is meggyőződést szerezhetett a polgárság szeretett polgármes­terünk hervadhatlan érdemeiről. Részemről tehát hozzájárulva a polgármester ur indít­ványához, melyben a közgyűlés a főispán és pénzügyigazgatónak, a pénzügyigazgatóság visszahelyezése érdekében kifejtett tevékeny­ségéért hálás köszönetét nyilvánítja, javaso­lom azt is, hogy a ‘közgyűlés szeretett pol­gármesterünkkel szemben tántorithatlan ra­gaszkodásának és bizalmának adva kifejezést az őt ért támadások felett fejezze ki meg­botránkozását. (Kitörő lelkes éljenzés, a Gencs-utczai városatyák tapsolnak és tombolnak, miköz­ben a polgármester köszönetét fejezve ki a bizalmi nyilatkozatokért, több tárgy hiányá­ból az ülést bezárja). (Vége.) ilIililISiiSiilli m m ® ~ m H---------------------------------------1 ——0 ® Ratx divat terme m ® «i Nagykároly, Nagypiac. m fü 1’ Elsőrangú női divatáru­ház. Eredeti párisi és berlini modelek. Toilet- tek, cosztümök, felöltők, blousok és pongyolák nagy választékban. Szé- násy-féle mintagyüjte- mény állandóan raktáron. B Hí ' B §§ A ruhaneműk mérték szerint gj §1 saját műhelyemben készülnek! IB m ; Legújabb hir a pénzügyigazgatósági palota építése ügyében I Debreczeni István kir. tanácsos, pol­gármester f. évi márczius hó 14-én kelt felterjesztésére, amely szerint Nagykároly városa mint jogi személy hajlandó a pénz­ügyigazgatóság részére megfelelő épületet az 1913. év őszére emeltetni s azt a kir. kincstár részére örök időkre díjtalanul átengedni, — a pénzügyminiszter ur meg­bízásából Márffy Ede miniszteri tanácsos márczius hó 23-án kelt s a polgármes­teri hivatalhoz a mai napon érkezett le­velében kijelenti, hogy a pénzügyminisz­térium Nagykároly városának fenti aján­latát csak akkor veheti érdemleges tár­gyalás alá, ha az a törvényhatósági bi­zottság által jóváhagyást nyert. Egyben kérdést intéz az iránt is, hogy Nagyká­roly városa, mint jogi személy, miként fog gondoskodni az építési költségek fe- ! dezéséről. A minisztériumból érkezett fenti le­irat első részére : a törvényhatósági bizott- i' sági jóváhagyásra vonatkozólag — tudo- I másunk szerint — a polgármesteri hiva­tal csak május hóban válaszolhat, miután a legközelebbi vármegyei közgyűlés má­jus hó folyamán lesz megtartva. A leirat második részére, hogy t. i Nagykároly városa miből fedezi az építési költsége­ket, — a városi képviselőtestület folyó hó 24-én tartott közgyűlési határozatában kimondotta, hogy az építkezést egy 50 évre felveendő törlesztéses kölcsön alap­ján óhajtja megvalósítani. A miniszteri leirat alapján tehát a pénzügyigazgatóság áthelyezése ügyében csak hónapok múlva fog dönteni a mi­nisztérium. Uj sömagyrnktár! .L f'V nagy sörraktára Még e hó folyamán megnyílik :::: Nagykárolyban, a genosi-utcán HÍREK. B. Berey Ilonka és Preisz Miklós Nagykároly jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Eljegyzés. Preisz Miklós városi jegyző, el­jegyezte Bunda Miklós építész, a Nagykároly és Vidéke takarékpénztár elnöke, kedves és bájos nevelőleányát, Berey Ilonkát. Gábor napja. F. hó 24-én volt Gábor napja. Az egész magyar kegyesrend ünnepe volt e nap, mert a piaristák rendfőnöke, Magyar Gábor ezen a napon tartja névnapját. Általános szo­kás szerint az egyes házak főnökei ebéd köz­ben ünnepi beszédben emlékeznek meg az ün­nepedről és Isten áldását kérik további. mun­kájára. Városunkban Récsei Ede házfönök mél­tatta a rendfőnők érdemeit,- úgy a rendtagbk,

Next

/
Thumbnails
Contents