Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1912-03-23 / 12. szám
március 23. 12. szám ÉRMELLÉK 3-ik oldal. Gazdák figyelmét felhívom du- ftAfAnpeaiipyi raktáramra, a mely minőség tekinteté- san felszerelt WC liUllvöCl vp ben felülmúlja a összes égetett cserepeket. Teljesen vízhatlan és idők folyamán mindig tartósabb lesz. Továbbá ajánlom cementlapok, kut-gyürük, kút- és betoncsövekkel dúsan felszerelt raktáramat az épittető közönség szives figyelmébe. JENŐ az éi2nai3a.ál,37-£al-vai első Toetoaagr^rár tinlajd-oxiosa. sának a kérdését is. Ezt a közegészségileg s rendészetileg valóban lehetetlen teret valahogy megkellene szüntetni. Erre jobb alkalom nem lesz sohasem és csak akarni kell, meglehet csinálni. Az Ér. Erre a kis folyócskára alig ismerne rá, aki csak nyáron látja. Nyáron nagyitó üveggel kell keresni benne a vizet, most meg, mint valami nagy folyam, terpeszkedik a lapályon. Yadkacsák és szárcsák nagy csapatokban lepik el a vadászok örömére; es- ténkint egymást éri a tompa pukkanás, annak bizonyságául, hogy a felleges ég és a folyton hulló eső még nem foszthatja meg az igazi vadászt a legkedvesebb szórakozásától. A halászok is megelégedve húzzák ki a hálójukat, de itt már az üzlet játszsza a főszerepet, ezt bizonyítja az is, hogy a tilalom dacára több helyen egész átkötötték a medret. Ezt a káros és helytelen halászási módot figyelmébe ajánljuk a hatóságnak. Cigányrend. Szunyogh Barna székelyhídi szolgabiró szabályrendelet tervezetet készített a cigányzenészek jogviszonyairól. A tervezet a vármegye területén levő cigánybandákban a prímás s a banda tagjainak egymáshoz való jogait és kötelességeit állapítja meg. Hivatva van megszüntetni azokat a nehézségeket, melyek abból keletkeztek, hogy a banda tagját a prímáshoz semmi sem kötötte s akkor hagyta ott a bandát, amikor neki tetszett. Ezért a zenészek igazolvánnyal volnának ellátandók, melybe a szerződést a prímás beírja, ennek alapján jogtalan távozás esetén a hatóság közbejöttét kérheti, hogy a vonót újra felvegye. Betyárvilág Kiskágyán. A kiskágyai legények régóta híresek arról, hogy az egész Biharmegyében nincsen párjok a korhelyke- dés és verekedésben. Alig múlik el hét, hogy néhány bevert fej, bicskázás s lövöldözés ne bizonyítaná, miszerint a kiskágyai legények nem érzik jól magukat, ha meg nem verhetnek meg valakit, vagy őket meg nem veri valaki. Rövid egy hét alatt két kiskágyai véres verekedésről adhatunk hirt olvasóinknak. Egyik verekedés hőse Fekete Imre, egy nótárius verekedő. Alig múlik el hót, hogy valakit meg ne verjen. Ha egy kis bort iszik, nem néz sem Istent, sem embert, megbicskáz mindenkit aki útjába akad. — Az elmúlt héten Oláh István és Fazekas Sándor diószegi lakosokat támadta meg, amint ezek Kiskágyán át hazafelé tartottak. A két diószegi ember kiakart térni a garázda legény elől, ki azonban hirtelen bicskát rántott s azt teljes erővel Fazekas fejébe mártotta. Mikor pedig a zajra, többen a megtámadottak segítségére siettek, hogy legyen védelmére mit felhoznia, a saját kezét is súlyosan megsebesítette. A garázdálkodó legényt csak a csendőrségnek sikerült megfékeznie. A másik verekedést Csék Gábor, Bertalan Sándor és Kovács Bálint, szintén kiskágyai legények rendezték. Vasárnap este Kovács Bálint pincéjében fogyasztották a hegy levét. A mulatozás zajára odavetődött Daróczi Sándor hegyőr is. Egy darabig békésen mulatoztak, később azonban Daróczi berúgott, mire a többiek annak rendje és módja szerint kidobták. Erre Daróczi feltápászkodott és elment. Később azonban az előbb ott hagyott fokosáért visszatért a mulatók közzé s kérte őket, hogy fokosát adják ki. Azok azonban neki támadtak s a saját fokosával fejét több helyen beverték s mint akik jól és nemese» végezték dolgukat, újra hozzá fogtak a mulatáshoz. Később azonban valami felett összeszólalkoztak, minek következtében most már egymás között rendeztek háborút. Volt dolga a bicskának és husángnak. Mikor aztán alaposan helybenhagyták egymást, nyugodt szívvel, vérző lábbal és feldagadt ábrázattal hazatértek a faluba, hol a verekedésben nyert sebeiket bekötözve, a mulatságot tovább folytatták a korcsmában. Hiába! ez Kiskágyán már igy szokás. Vendéglátás. Csikós Gábor és Szabó Ferenc kiskágyai polgárok vendégül hívták Mészáros Józsefet a pincébe. Mikor már a légnyomás elég magas volt, holmi nézeteltérés támadt köztük. Addig-addig tisztázták az eszméket, hogjr Mészáros véres fejjel esett össze. A házigazda azonban megijedt, hogy a nedves pinceföld megárt a komának, ezért gondosan felemelték és kivitték a pince elébe, ahol a lassan hulló eső aztán életre keltette. Lelet. Sándor József bihardiószegi lakosnál házbontás alkalmával 710 drb különböző óvjelzéssel ellátott ezüst pénzt találtak. Az esetet bejelentették az elöljárósághoz, mely további eljárás végett az ügyet a főszolga- birósághoz tette át. Mint értesültünk a lelt pénz régiségénél fogva nagy értéket képvisel. Betörés. Nyúlás András asszonyvásári lakos kamaráját ismeretlen tettesek feltörték s onnan minden elemelhető dolgot u. m.: rozsot, lisztet, szalonnát, zsírt, húst stb. elvittek. A lopáson azonban rajta veszítettek, mert derék csendőrségünknek sikerült a tetteseket Gacsádi Sándor és Hermán József asszonyvásári lakosok személyében kinyomozni. A cselédügy. A mai élet egyik fontos kérdése a cselédkérdés. Mindenütt erről hallunk. A gazda a cselédre panaszkodik, a cseléd a gazdára s ahelyett, hogy keresnék a kölcsönös megértést, mind nagyobb ellenségei lesznek egymásnak, noha egymásra vannak utalva. A régi, még ma is érvényben levő cselédtörvény a gazda és a cseléd közt mintegy családi köteléket igyekezett létesíteni. Ez a próba nem sikerült. Nem volt célszerű már akkor sem, s nem célszerű ma, mikor a viszonyok annyira megváltoztak már. Az ember minden tettének az önzés az indító oka. Ez nyilvánul meg a leghaszoütalanabb- nak látszó cselekvésében is és Napóleont nem vezette kevesebb önzés, mikor a hóditó útjára megindult, mint azt a suhancot, aki megszabadulva a család közvetlen befőj ása alól, önmaga szabadon rendelkezhetik keresete felett. Ez az önzés nyilvánul meg abban a küzdelemben, melyet a cseléd és a munkaadó között már oly régen folyik, amelynek megszüntetésére már annyian vállalkoztak, sok időt elpazaroltak, de amelyet ily módon megszüntetni nem lehet. Ha majd a gazda nem tekinti a cselédeid cseléd-nek, ha megérti, hogy az nálánál nem kisebb ember azért, mert elvégzi azt a munkát, melyet ő elvégezni nem tud, vagy nem akar: ha nem az önzés, hanem a józan belátás vezeti, mikor elbírálja annak a cseléd-nek a munkáját, mikor kifizeti neki a keservesen megszolgált bérét és mikor a cseléd nem tartja a gazdáját szipolynak, aki őt kizsákmányolja, túlságos követelményeivel tönkreteszi, mindenütt megrövidíti: akkor majd vége lesz ennek az állapotnak. Adok, hogy adj! ezen alapul a cseléd szerződtetés. 0 elvégzi dolgát, én megfizetek érte, tovább semmi közünk egymáshoz. És különösen nincs közünk ahhoz, hogy milyen ruhát hord az a cseléd, mert hiszen ő éppen úgy megfizeti annak az árát, mint bárki más, sőt jobban, mert ő keserves munkával kereste meg azt a pénzt, melyet hiúságnak feláldozott. Csak tárgyilagosan, nyugodtan bíráljuk el a dolgot, vegyük magunkat mértéknek, (de őszintén) akkor megszűnik a cselédkérdés, — de ez úgy sem lehet igy. Vagy nem 1 CSARNOK. Gyermektüzérek. — Irta: KRANOVIT L. — — Érmellék eredeti tárcája — 1H49. tavaszán vagyunk. A sötét, boron- gós időket, a virágfakadás váltja fel. Mindenütt tavasz van. Langyos szellő rüpdös a légben, csupán Magyarország fölött nem akar kiderülni. A komor fekete felhők nemhogy oszladoznának a nemzet fölött, még inkább tömörülnek. A hazaszeretettől lelkesült nép ereje kimerült. Az iskolákból megszöknek a diákok s elmennek honvédnek. Kimondhatatlan boldogság szállja meg kicsiny szivüket arra a véghetleniil fölemelő tudatra, hogy ők is szolgálatára lehetnek ennek a sokat sanyargatott hazának s nincs az a hatalom, mely visszatarthatná őket. Csapaton- kint mennek s ajánlják fel szolgálataikat a legközelebbi felettes katonai hatóságnak. Tanárok pedig egy szép napon csak azt veszik észre, hogy bizony alig van már kit tanítani. Egy gazdag család egyetlen gyermekét is elragadta a honszerelem a többivel s a széltől óvott Kassai Miklós elment tüzérnek. Sztropka mellett a mezőkön, hol máskor a csöndes ezüstszin patak folydogált, most vértől dagadva rohan tova. Napok óta küzd kétszáz magyar honvéd, hogy hazája öldöklő ellenségének számát kisebbítse. Az ágyuknál diákok a tüzérek, kiket hősökké alakit egy szent cél a „szabadság.“ Kassai Miklós is ott áll ágyújánál kezében az égő kanóccal. Nem érez semmit, csupán azt akarja tudni, hol pusztíthat többet az ellenségből. Kedves ágyúját, mely társa a veszélyben, még egyszer megsimogatja s kanócát rádohva, fohászkodik az Istenhez: „Mentsd meg Isten hazánkat“ s az ágyút elsüti. Sötét füst és kavarodás támad az ellenség között. A falu felől egy csapat pihent honvéd hátba támadta az ellenséget s rövid küzdelem után oly rendetlenséget idézve elő az ellen között, ‘hogy azok vad futásban menekülnek. Egy golyó azonban a hős Kassai Miklóst éri s haldokolva borulva a földre, megtört szemeit az ég felé fordítva, susogták ajkai: Győztünk anyám! Isten veled! S kicsiny lelke felszállt egy szebb hazába. fillérbe kerül egy pár férfi vagy női harisnya fejelése pamuttal együtt BENYÁTSE harisnyagyárában Debrecen. Kérjen árjegyzéket. fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhát kifogástalanul a legjut ány osabb árak mellett, BEBRECEW# Telefonszám 701. Gyár és fő üzlet: Arany János-utca 10. szám. Telefonszám 701. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
