Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-06 / 1. szám
Nagykároly, 1912. január 6. l-sö szám. V. évfolyam. . KÖZÉRDEK öv ÉF5MELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ÉS TTl EZŐG AZ D ASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. j Főszerkes ia Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Dr. BESITZ ÚÉLA. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Felelős szerkesztő : SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: il Helyben házhoz hordva egy évre 6'— kor. félévre 3'— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7’— kor. félévre 3'50 kor Egyes szám ára 20 fillér. nyoinori Az életien tartási költségek szinte le- győzhetlenekké váltak, legalább azon milliókra nézve, kik saját munkájuk révén tengetik életüket napről-napra. Kínosan érezhető különösen a tej drágulása, mivel az nemcsak nélkülözhet- len a kis gyermekeknek, de fontos élelmi- í szer minden háztartásban. A marhahús mellett a borjúhús is folytonosan drágul. Épp ugv emelkedik az ára a kenyérnek, lisztnek, tojásnak, vajnak és zsírnak, a j gyümölcsnek, cukornak és petróleumnak, nem is szólva a fehérneműről, ruházatról és lakásról. A drágaság elaszult sóvár körmeivel kaparász a szegény kisemberek er-, szényeiben, még mielőtt a kereseti viszonyok hanyatlásának, sőt esetleg a munkanélküliség káros hatását kiheverhették volna. Drágaság, szükség, Ínség és nyomor ütötte fel fejét mindenütt, ahol nem idegen munka kizsákmányolásából lak- mároznak. Igazán tény-e, hogy a természet ridegsége oka ennek? Azért, mert a tikkasztó hőség elsorvasztotta a föld adományait, másutt meg a jég és más időjárási viszontagságok pusztították a ve- teményeket? Bizonyára igaz: a természet mostohasága idézte elő a legtöbb élelmiszer áremelkedését. Egész Középeurópá- nak sokat kellett szenvednie az idei nagy szárazság miatt. De más hatalmak állnak útjában annak, hogy az egyebütt élelmiszerekben mutatkozó feleslegeknek az országba való szállítása által a természet okozta drágaságot ellensúlyozni lehetne. Merev előírások és határozmánvok, törvények és rendeletek: vámok gabonára, marhára és húsra, tovább:! a határ elzárása idegen állatok behozatala elől. Ily nemű berendezések teremik a mesterséges drágaságot ős i.. De ne feledkezzünk meg a valódi Ö I bűnösökről, kiknek fegyvere a törvény kibúvója és kiknek lelketlen eljárása idézi elő első sorban az uzsora arakat és ve- i lök a nyomort. Ezek: a ringek, trösztök és szindikátusok. Emberek tehát, kik a drágaság és Ínség kísérteted a nagy tömegekre uszítják, hogy mások bőrén élösködve szaporíthassák gazdagságukat és a fogyasztók j kiszipolyozásával befejezzék azt a munkát, melyet a töke a dolgozó osztály kihasználásával már előbb megkezdett. Ami azonban ember müve, azt emberek meg is semmisíthetik. A kizsákmányolási rendszer ellen erélyesen kell fellépnie a dolgozó osztálynak. A fenyegető éhinség idején minden törvény megengedte eszközzel ostromot kell intézni ama berendezésekre, melyek az élelmiszerárak mesterséges felesig ázásával a tömeget kifosztják. Nyittassanak fel a vámsorompók, hogy a szomszédos Balkánállamokból korlátlanul lehessen élőmarhát és húst behozni. Mérsékeljék a vasúti díjszabásokat és lépjenek közbe a községi hatóságok, hogy a közönséget "nköltgésfi áron lássák c1 élelmiszerekkel. Ezek oly követelések, melyeket a tengődő tömeg méltán támaszthat az uzsorahad túlkapásaival szemben. A munkájok keresetéből élőknek joguk van olcsó kenyeret és húst követelni. Amit e követeléseikkel védelmeznek, az nemcsak éhségök csillapítása és a nyomor leküzdése, hanem testük épségben- tartásán kivül a szellemi és erkölcsi erő fokozása, a követelések teljesítése pedig Kavics-homokbánya az év minden szakában üzemben. Gőzüzemű berendezés. Mindenféle vasbeton és betonmunkához kiválóan alkalmas Szamosfolyam-kavics. Vasüti állomás Szatmár-Udvari. — Rendelmények bámnihot' és btivniely mennyisét/ben a legrövidebb idő alatt elintéztetnek. aía _ Bikfalvy Albert ® tulajdonoshoz cimzendők BEREND, posta és táviró állomás Szatmár>ud«ari. — Vagy BEER SÁMUEL, Szatmár-Németi, Bánya-utca 17. sz. ■■ Telefonszám 264. TÁRCZA. Pétörke. Gondolkozom, elmondjam-e a Pétörke történetét? Olyan rövid és igénytelen, hogy lesznek, akik megmosolyogják. De mégis csak elmondom, hogy ezzel a pár jelentéktelen szóval tartozom a Pétörke emlékezetének. Aztán mikor róla beszélek, felvonul emlékezetemben életemnek egy ragyogó korszaka, mikoron hittem a halhatatlanságban s kivágtam az újságokból a szépen csendülő verseket. — Ott laktam a Gyár-utcában egy rengeteg bérház negyedik emeletén. A szobám keskeny volt és hosszú, mintha egy másik nagy és elegáns teremnek szolgált volna előszobául. Aztán gyakran gondoltam arra, hogy hogyan is férhettem én ott meg abban a kis, sötét és elhanyagolt zugban, hova a nap ténye se látogathatott s csak falak, a szomszéd kőhalmaz vakolatos, szürke oldalát láttam. Csodálatos, hogy mégis gyakran visszavágytam oda a szeres, sáros, füstös Gyárutcába s fel oda a fecskefészkes, negyedemeleti legénytanyába. Akkor is, mikor Smyrna-szőnyegét taposta lakk-topánom s hivatalosan megkívánt bókokat súgtam a félmilliós házikisasszony fülébe. Hanem akkor mindez messze volt még. S tudj’ Isten, nem izgatott. Lehet, azért következett be idők múltával. Mert rendesen az jön, amit nem várunk s amiért bolondulunk, lenge ködképpé foszlik. Egyetlen nagy és őszinte gyönyörűségem Pétörke, kiről lám, hogy szó tétessék, mennyi fátylat kell meg- libbentenem az emlékek halottkamrájában. Oh mert annyira ,is összenőttünk, összeforrtunk mi ketten. Én, ki egy havasi falucskából vándoroltam ide s ő, kit az alföldi vadvirágos, délibábos téréiről dobott ide lát- hatlan, gonosz ördögi kéz. Mert láthatatlan volt az a kéz, melyre gyöngéd csókot nem,nyomott Pétörke, holott az szülőanyjáé volt. És gonosz és ördögi volt az a kéz, mely csecsemő gyermekét idegen személyre bizni nem átallotta. Gyakran sóhajtottam fel, látván Pétörke nagy szerencsétlenségét, minek is ad az Isten hitvány asszonyszemélynek magzatot ?! Olyan szívtelen, vad teremtésnek, amilyen a Pétörke szülőanyja lehetett. Herezné,,, az ő második anyja, mit törődött vele ? Ő is egy hajszállal volt jobb annál az asszonynál. Rátukmálta, könyörögte a gyermekét, kénytelen-kelletlen elfogadta. Azonban ez nála nem sokat jelentett. Mert a Picula macskáját, a sárga és barna foltokkal tarkásat jobban szerette. Mindössze egy kis boszuság s egy kis darab zsemlyehéj, amitől a hegyes orrát fintoritotta Picula őnagysága. Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlásnélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben. László Jenit fogtechnikus.
