Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
1911-08-12 / 32. szám
augusztus 12. 32-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal IGYUNK VEGYTISZTA FORRÁSVIZET! vállaji ártézi-forrás viz teljesen vegytiszta, szénsavval telítve, orvosok által melegen ajánlva. Kapható minden Jóhirnevü kereskedésben és vendéglőben. oooooooo Megrendelhető Kristálytiszta, hygienikus NOKK FERENCZ kutvállalatánál VÁLL AJ (Szatmármegye.) arra, hogy a Harcot, ily hosszú időn, . egy emberöltőn át megvívjad, — mert a jegyzői állást olykoron, a tengernek minden dagálya, a tengernek minden árja, a tengernek mindéit hulláma, a tengernek minden vihara, mint a kikötő mólóját nyaldossa, döngeti és oly sok érdeket kell kielégíteni, mennyi, az égboltra hajló szivárvány színeiben sincs meg. Az elismerés trikolorját hajtá meg előtted a jegyzői kar, midőn ünneplésedre e díszközgyűlés elhatározta, az elismerés irányította az elnökséget, midőn kitüntetésed végett az ország legfőbb kormányzójához, a magyarok Királyához az illetékes hatósági tényezők utján előterjesztést tett; azonban ezen kitüntetés bizonyára az erre szolgáló idő rövidsége folytán még meg nem érkezett, —• de ha a legmagasabb fokon áll is az ország kormányzó legfőbbjének elismerése, nem áll alacsonyabb fokon a jelenleg megnyilvánuló ama szeretet, melyet személyed iránt az ő kormányzatára( bízott községek egyike juttatott kifejezésre. Ugyanis megjelent itt, Tring község képviselete s azt mondja: „Ti vármegyeijeggzökünnep- litek ami ősz jegyzőnket, közietek helyet kérünk magún' ■ ak.u Smi vármegyejegyzői szivünk melegével fogadunk Titeket s adunk helyet köztünk, kik a magyar szeretetnek kifejezői vagytok. Itt egy rég múlt idő panorámája tárul szemeim elé a múltak ködéből, mint csillár fénye az éj sötétéből. A középkorban volt egy hatalmas állam, melynek kegyeit uralkodók lesték, melyért uralkodók versenyeztek. Ez az állam a régi dicsös- ségéböl tündér emlékként maradt Velencze. Midőn ennek, hatalmas kormányzója, az élet-halál retteget ura, a néptől reá ruházott uralmát átvette, egy gyűrűt dobott a tengerbe s ezzel eljegyzé államának a mérhetetlen birodalmú tengert. — íme Iriny község emléket kíván körünkben átnyújtani ősz jegyzőjének, jelképéül annak, hogy ha majdan ősz jegyzőjük lelép az aktiv cselekvés teréről, akkor is mig szivének egy dobbanása tart — mindig övék maradjon. De im, hogy csak Iriny község ez ősmagyar falu jelent meg, egy másnak is bizonyítéka, annak, hogy Becsky Géza, mint magyar köztisztviselő, a magyarság öröklétének egyik sarkköve volt, amely tény, Aúnden anyagi téreni működésnél fölülemelkedik. \ Mi pedig községi jegyzők e tény esenciája-! ként a költő ama örök igaz szózatát zengjük: „Hazádnak rendületlenül, légy hive óh magyar \ jegyzői kar“ mert a magyarok hazájának nagynak, dicsőnek kell lenni: — ..Ehhez századoknak vérével és lantjával és próféták tanításaival megdönthetetlen jogokat szereztünk!“ Es régre még egy kedves kötelesség hárul reám. Ugyanis Szatmárvármegye jegyzői karából ama kis rész, hol egy emberöltőn munkásságodat szeretett kartársunk kifejted, külön is megkíván emlékezni Rólad s ezek nevében a nagykárolyi járás „arckép albumát“ fogadd, mint szeretetni: jelét. Isten éltessen még sok időkön át!!! Tőlem• pedig fogadd a megyei jegyzők ölelését és szeretetük csókját! A szűnni nem akaró, lelkes éljenzéssel kisért nagyhatást keltő beszéd után, átnyújtotta a jubilánsnak a járási jegyzői, kar ajándékát (egy remek készítésű albumot, élén Madarassy István főszolgabíróval, a szolgabirók és a jegyzők arcképeivel) kérve, hogy fogadja a csekélységet a szeretet, tisztelet és barátság jeléül. Szilágyvármegye jegyzői egyesülete nevében Winczlér Ferenc elnök, az alábbi frapáns lelkesedéssel kisért remek beszédet intézte a közgyűléshez: Mélyen Tisztelt Díszközgyűlés! Az emberi lelkek isteni adományai között van egy fenséges érzelem, amely a világ nagy társadalmát, amiként a levegőréteg, — átkarolva tartja. Ez érzelem nélkül puszta, hietleű volna az élet, — nem lenne értelme a küzdelemnek s nem volna méltatása az érdemnek. Ez a fenséges érzelem, — a lelkek sze- retete, ma is, — azen a magasztos emlékünnepen a legmeghatóbb módon ragyog az arcokon, a midőn a becsületnek, a szorga-1 lomnak s a kiváló nagy érdemeknek elismeréseként meggyujtjuk szivünkben a hála oltártüíét s örömrepesve kiáltjuk az iinne-i pelt felé: „ecce bomó !“ Ez a fenséges érzelem, a szeretett vezérelt minket is ide ma, — hogy a Becsky Gésa érdemeinek babérkoszorújába bele fűzzük szülőföldje, — Szilágy vármegye megemlékezésének örökzöld ágát s elhozván az' ottani kartársak tiszteletének tömjénét s az ősi föld szeretetének mirháját, együtt örvendezzünk az örvendezőkkel s együtt ünnepeljünk az ünneplőkkel. Mélységes hálafohász száll fel a mi sziszivünkből is, a mindeneket fentartó és min- j leneket bölcsen kormányzó istenség zsámo- yához azért, hogy a páratlanul terhes, hi- íetettlenül agyonzaklatott s általánosan telezett pályán az emberi és keresztényi ürelemnek olyan ragyogó példáját adta tes- ületünknek, mint az Önök ünnepeljenek 40 íves kálváriája s a miért ő általa örök biztatásként adja számunkra vigasztaló ösztön- lését : „Ember küzdj és hizva-bizzál I“ ,És Becsky Géza küzdött és bizva-bizott. küzdött a népért és testületének becsületé- : irt. Kishitűség és csüggedés az ő lelkében i szállásra sohasem talált, mert a múlt keserű tanúságaiból mindig erőt tudott meríteni a jövő küzdelmére, mert az ő 40 éves szakadatlan és fáradságot nem ismerő munkásságának leghatalmasabb rugója az a végtelen szeretet, a mit ő népe iránt mindenkor táplált s amit az ő nagyközönsége állandóan és a legmelegebben viszonzott. Egy ilyen emberöltönyi szép múltra való visszatekintés lélekemelőbb és drágább, minden jutalomnál. Ragyogóbb ez a múlt minden emberi hiúság szülte csillogó kitüntetésnél, mert a mi küzdelmes pályánk végső határkövénél hivatali és társadalmi helyzetünkben s az adott különös viszonyok között felettünk csak egyetlen biró mondhat Ítéletet: a lelkiismeretünk. Ez a biró 40 éven át állandóan ott állott a Becsky Géza oldalánál és szentül hiszem, hogy ítélete nemcsak felmentő, de egyszersmind felemelő is leend. Ilyen gondolatok mellett az önök szere- tetével legalább i- egyenlő a mi lelkünk mélységes szeretete. Az Önök örömével versenyt kiált a mi szivünk dobogása akkor, a midőn Szilágyvármegye községi és körjegzői egylete nevében és képviseletében üdvözlöm az önök veterán harcosát, a kihez külömben mi is jogot formálunk, mert hiszen mi adtuk őt Önöknek. Minek mondanám tovább. Hiszen az ünnepelt férfiú számtalan nagy érdemeinek méltatására az én igénytelen tehetségem úgy is elégtelen. Megvagyok azonban győződve arról, hogy az ő becsületes, ~ áldásos 40 éves közszolgálata aranybetükkel lesz feljegyezve az önök jegyző egylete történetének lapjain. A vezetésem alatt álló testvéregylet hő fohászát egyesítem tehát az Önök hálaimá- iával, kérve a Mindenhatót, hogy a Becsky Géza szeretett kartársunk aggkora legyen 3söndes, megelégedett és mindenek fölöt t 3oldog, szép múltja pedig előttünk követendő példaként ragyogjon. Az Isten éltesse, az Isten tartsa meg! Veres Imre ref. lelkész szép beszéd kíséretében nyújtotta át Iriny község ajándékát az ünnepednek; egy eztit tintatartót és egy arany tollat, ezzel simboli- zálni akarja a jegyzőt. Az ezüsttel az ősz hajszálakat, a melyet a községei érdekében kifejtett tevékenysége és fáradságával szerzett, az arany tollal a jubiláns működését, amely minden tettét kiséri. Major Ágoston igazgató-tanító, a den- gelegi állami tanitók nevében az alábbi beszédben üdvözölte a jubilánst: Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség! Egy illusztris és érdemekben gazdag férfiúnak, ki mint jegyző, Erdengeleg községét 40 ív óta fáradhatatlanul vezeti, ennek a férfiú- iák ajubilaumára egész tisztelettel jelent neg Erdengeleg község állami iskolai tanítótestülete is, szeretetének egész melegével nély üdvözletét hozván el magával. Hogy mik az érdemei tinnepeltünknek izokat mind apróra elsorolnunk lehetetlenség; röviden azonban annyit elmondhatunk, íosszu jegyzői működése alatt nem zárko- ;ott el csupán a rubrikák közé, hanem pá- yája kezdetétől mindvégig szivén viselte a romijaira bizott lakosok haladását azzal, íogy 1896 ban egy 2 tanerős állami iskola, ezelőtt meg egy községi óvoda, az utóbbi ivekben pedig egy községi népkönyvtár fel- llitásának kieszközlése által nemcsak ama- ■yarosodást és szellemi fejlődést biztosította Szivesen megteszem ezt és hajlandó vagyok lemondani éltemről, de feleségem kell előbb megkérdeznem, ha ő is beleegyezik-e ebbe ? Nahát kedves nőm, most szemtől-szembe állok veled, megteszed-e az égiek akaratát ? Miért ne — válaszolt a nő -- hát hova nem követnélek téged. De egyet kérdek tőled: Ha ismét megszületünk, elveszel-e engem nőül ? Hát hogyne vennélek, hogy is gondolhatsz ilyet! Ad rá esküdet, hogy követsz a halálba. Itt van jobbom és esküszöm — válaszolá a hitves nő. És meghaltak. Na kedves híveim —■ mondá ezután a Balsemtov, ez a két lélek szállt az ifjú párba. A királyfi lelke a fiúba és a Pápa leányáé a feleségébe. Most már kedves barátaim belátjátok, hogy nem titeket vetettelek meg e választással, hanem isteni akaratot teljesítettem. Tátott szájjal végig hallgatták a dúsgazdagok a bölcs férfin szavait. Szavai elhangzása után elmúlt haragjuk. Derült arccal fordulnak a csoda férfihez és „lechájrm“ kiáltásokkal az ifjak egészségére ürítik poharaikat. Vajha a mai csodarabbik is olyanok volnának és annyit tudnának . . ■ Lehet, nem vonjuk kétsógbs. . . . (Vége.) Ruhái fest és vegyileg tisztit = Nagykároly, Kölcsei-ut I. == a római kath. templom mellett. Alapittatott 1902. Telep: Petöfí-ut 59.
