Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
Érmellék, 1911-08-05 / 15. szám
2-ik oldal. ÉRMELLÉK I 5. A lakosság birság terhe alatt kötelezhessék, hogy telke előtt a gyalogjárót naponta fellocsolja. 6. A kifolyók desinficialtassanak és tisztán tartassanak. 7. A Nagy Károly-féle hizlaló kitelepites- sék. 8. A vásártéri kutak rendbe hozandók. 9. Nyilvándos helyek urszékeinek tisztántartására az illetők szigorú birsággal kény- szeritendők. Mindezen kiáltó szükséges dolgok pedig nem egyszerű rendelettel, hanem becsületes ellenőrzéssel viendők keresztül. Elsősorban a rendőrbiztosság kényszeri- tendő, mert enélkül mit sem tesz, hogy az ellenőrzést teljesítse, de kötelessége ez minden hatósági személynek. Szégyenteljes állapot az is, hogy ezt ilyen módon kell kierőszakolni, mert kötelességtelj esitésre senkit sem kell tulajdonképen sem kérni, sem kényszeríteni. Ha magatói nem jön, úgy sem sok annak az értéke. Csak bejelentjük itt, hogy figyelemmel fogjuk kisérni vájjon eredménye fog-e mutatkozni felszólalásunknak és a tapasztaltakról mindenkor befogunk számolni a nyilvánosságnak. — n. Miért vándorolnak ki? Pénzintézetek figyelmébe! Szalac-s, Ottomány és Gálospetri kisgazdái aláírásával levelet kaptunk. A levélben panaszkodnak a kisgazdák, hogy a lakosság körében erős mozgalom indult meg a kivándorlás iránt. Az ok egyszerű. Nem képesek megélni. A községek határában mind uradalmi birtokok vannak, csekély a napszám, kevés a föld s nem képes őket családjaikkal eltartani. Szívesen vennének birtokot, egy-két holdat, de az uradalmak nem adnak el semmit, igy nem képesek családjaikat eltartani. Most egy 600 holdas birtok kerül a határban eladásra. Szívesen vennének belőle, de nincs a ki a birtokot parcellázná s a tulajdonos J nem akarja azt kisebb részletekben eladni. Azzal végzik levelüket, hívjuk fel a pénzintézetek figyelmét erre a körülményre. Szívesen teszünk eleget az óhajtásnak, hiszen a mi szivünk fáj legjobban — a kik teljesen átérezzük a nép helyzetét — a hallatára is annak, hogy a jó, derék, becsületes magyar nép elakarja hagyni édes hazáját. Arra kérjük a pénzintézeteket, különösen azokat, a kik parcellázásokkal foglalkoznak, vegyék fontolóra j a. kisgazdák kérését. Üzletet is köthetnek, a j mely bizonyára kedvezőnek Ígérkezik, de egy | nemes, szép hivatást teljesítenének, a mely minden jó magyar ember kötelessége. Megmentenének 10ü jó magyart az édes hazának és száz dolgos kezet annak a földnek, a mely j „ápol és eltakar.“ Személyi hir. Dr. Jakab Ernő ügyvéd egészsége helyreállítása végett pár hétig a fővárosban a Jakab-féle szanatóriumban időzik. Távozó főkönyvelő. Hannus Ferenc a „Takarékpénztár“ könyvelőjét, a „Nagykárolyi Hitelbank r. t.“ közraktári könyvelőjévé választotta meg. Hannus uj állását f. hó 15-én foglalja el. Távozása alkalmából barátai tisz- \ teletére bucsulakomát rendeznek. Püspök beiktatás. A debreceni kér. ref. egyházmegye f. hó 15-én iktatja be nagy ünnepségek keretében Dr. Balthazar Dezső újonnan megválasztott püspökét. Érmihály- falvárói e beiktatáson az egyház képviseletében Szatmári Sándor lelkész vesz részt. A beiktatáson részt vesz az egész járás intelli- gentiája is. Választás. Dr. Andrássy Ernő távozásával megüresedett szalacsi körorvosi állásra Dr. Takács Géza aradi kórházi orvos lett megválasztva. Megbízatás. Az érmelléki tanítóegyesület a f. hó 15 én tartandó püspöki beiktatásra I képviseletében Molnár Antal bagaméri és ] Ü röghy Sándor érmihályfalvai tanítókat küldte ki: Választás. Az „Érmihályfalvai Takarék- pénztár Egyesület“ igazgatósága a Hannus Ferenc távozásával megüresedett könyvelői állásra, Stern József debreceni bizományi I üzleti főkönyvelőt választotta meg. Árlejtés eredménye. A szalacsi községi vendégló bérletére megtartott árverésen a vendéglőt, évi 1601 kor. bér mellett, V. Nagy János vette ki. Táncmulatság. Az érmihályfalvai ifjúság f. hó első felében a „Kaszinó Egyesület nyári helyiségében zártkörű távcvigalmat rendez. A mulatságon részt vesz Fráter Barna a vármegye köztiszteletben és becsülésben álló alispánja is, kedves családjával együtt. A ki milliókkal dobálódzik. Érdekes levelet kapott Dr. Kepes Ármin ügyvéd a napokban egyik kiválónak ígérkező ügyfelétől, Beck Jakab bazáros értesítette, hogy a részére, általa felveendő 2,000.000 koronás kölcsönből 10,000 koronát utal ki, Grünfeld Béla részére, ügynöki jutalék címén. Beck ugyanis azt állítja, hogy ő piaci bazárárus lévén, minden terület, a melyre ő portékáját elhelyezi az ő tulajdona, tehát ezen a jogcímen kölcsönt is vehet reá. Egy a bökkenő a dologban, hogy nem akad olyan pénzintézet, a mely hasonló álláspontra helyezkedne és részére a kölcsönt folyósítaná. Önkéntes tüzoltóegyesiilet alakítás. Dobozy Kálmán főszolgabíró az alábbi felhívást intézte az összes községi elöljáróságokhoz : „A vagyoni és emberi életbiztonságának minél erősebb alapokra fektetése céljából a bihar- megyei tüzoltóegyletek szövetsége elhatározta, hogy uj önkéntes tüzoltóegyletek alakítása iránt akciót indit. Az ez irányban szükséges társadalmi szervezkedés létrehozása érdekében a szükséges lépéseket a szövetség választmánya már meg is tette, minthogy azonban az ily irányban indítandó akció úgy j lehet sikeres, ha azt a közigazgatási hatóság támogatja, illetve a szervezkedés vezetését kezébe veszi, ennélfogva felhívom az elöljáróságot, hogy egyrészt a szövetség választmányának előbb kifejtett irányában folytandó akcióját támogassa, másrészt az önkéntes tüz- oltóegylet alakítása iránt a társadalmi mozgalmat lehetőleg maga indítsa meg. Felesleges rámutatnom, hogy a vagyon- és személy- biztonság szempontjából minő fontossága van az ily irányú társadalmi szervezkedésnek s mennyire segítségére van a közigazgatási hatóságnak a tiizveszedejem terén előállott feladataik teljesítésénél. Épen azért felkérem, hogy községében uj önkéntes tüzoltóegyletek alakitása iránt szükséges lépéseket megtenni szíveskedjék : A hatóságok ily irányú tevékenységeik támogatására a szövetség felajánlotta a maga szolgálatát. Tevékenységének eredményéről szóló jelentését mielőbb terjessze be“. Érmihályfalva elöljárósága az önkéntes tüzoltóegyesiilet szervezését már több alkalommal megkísérelte, azonban minden igyekezete dacára sem sikerült azt megalakítani, mert az egyesület vezetésére alkalmas egyéneket megnyerni nem sikerült s igy bármily üdvös is a főszolgabíró felhívása, az, ez idő szerint megvalósítható nem lesz. Egy üdvös rendelkezés. Biharvármegye alispánja körrendeletét intézett a járási főszolgabírókhoz, hogy utasítsák az elöljáróságokat, hogy az iskoláknak a szünidők alatt való: tisztítása, illetve rendbehozatala iránt haladéktalanul intézkedjenek. Az alispán a ren- I delet pontos és szigorú betartásáról az elöljáróságokat jelentéstételre kötelezte. Sertésvész. Érmihályfalván a sertésvész szórványosan fellépvén, a főszolgabírói hivatal elrendelte a község zár alá helyezését. | Kóbor ebek. Érmihályfalván dacára a kétszer is kihirdetett ebzárlatnak vígan csatangolnak az ebek az utcán. Felkérjük a főjegyző urat, szíveskedjék a gyepmestert utasítani, j hogy a kóbor ebeket rang és állásra való tekintet nélkül fogdossa össze és irtsa ki. Szarvasmarha- és lókiállitás Érmihályfalván. Az „Érmihályfalva-Vidéki Gazdakör“ a nagy- móltóságu m. kir. földmivelésügyi miniszter ur, „Biharmegyei Gazdasági Egyesület*, „Biharvármegye lótenyésztő bizottsága“ és a biharvármegvei gazdasági felügyelőségnek támogatásával folyó évi szeptember hó 3-án Érmihályfalván, a vásártéren szarvasmarha- és lókiállitást rendez. A dijakat a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur adományozta. A kiállítás tervezete : I. Szarvasmarha. I. Tehenek. (Magyar és nyugoti fajták.) 1-ső dij 90 K, 2-ik dij 70 K, 3-ik dij 40 K, 4-ik dij 30 K, 5-ik dij 20 K, 6-ik dil 10 K. Az 11. éven. aluli borjú a tehénnel együtt állítható ki, 2. Üszők 1—3 évesek. (Magyar és nyugoti fajták.) 1-ső dij 90 K, 2-ik dij 80 K, 3-ik dij 60 K, 4-ik dij 50 K, 5-ik dij 30 K, 6-ik dij 20 K, 7-ik dij 10 K. II. Ló. 1; Csikóskancák. 1-ső dij 120 K, 2-ik dij 90 K, 3-ik dij 70 K, 4-ik dij 50 K. 2; 3, 4 éves kancacsikók. 1-ső dij 120 K, 2-ik dij 90 K, 3- ik dij 70 K, 4 ik dij 50 K. 3 ; 2 éves kancacsikók. 1-ső dij 80 K, 2-ik dij 60 K, 3-ik dij 30 K, 4-ik dij 20 K. 4; 1 éves kancacsikók. 1-ső dij 70 K, 2-ik dij 50 K, 3-ik dij 20 K, 4- ik díj 10 K. 1; Ezen dijak csak biharvár- megyei tenyészetek díjazására szolgálnak. A nem biharvármegyei tenyészeteket részben a Gazdakör, részben pedig a Gazdakör részére a földmivelésügyi miniszter ur által adott segélyből lesznek díjazva. 2; Pénzdijat csak kisbirtokos nyerhet. Nagybirtokosok és gazdatisztek állatjai csakis disz- és dicsérőoklevéllel tüntethetők ki. 3 ; A kiállításon a fenti dijak mellett még megfelelő számú disz- és dicsérőoklevelek fognak kiosztatni. 4; Bejelentéseket a kiállításra szeptember 2-ig az Érmihályfala-Vidéki Gazdakör elnökségéhez (illetve Derzsy Kálmán gazd. szaktanító. Gazd. iskola) kérjük. A bejelentések alkalmával állat fajtája, neme, kora és származása megjelölendő. Bejelentések a fenti időig szóbelileg is eszközölhetők. 5; A kilállitás Érmihályfalva nagyközség vásárterén lesz megtartva. A kiállítandó állatokért helypónzt fizetni nem kell. Kiállítók a szarvasmarhákat a kiállítás területén lekötni, lovakat és csikókat pedig felvezetni tartoznak. 6 ; A kiállítás reggel 10 órakor veszi kezdetét, miért is a bejelentett állatoknak már reggel 8 órakor helyt kell lenniük, hogy az elrendezési művelet teljesíthető legyen. 7; Az állatok takarmányozásáról a kiállítók tartoznak gondoskodni. 8; A bírálatot a helyszínén alakuló bíráló-bizottság d. e. 11 órakor végzi, a bírálat befejezése után a dijakat az elnökség azonnal kiosztja és a kiállítást berekeszti. 9; A biráló-bizottságnak jogában áll a dijakat egyik osztályból — ha díjazásra méltó állat nincs — egy másik osztályba átteni, esetleg visszatartani. Érmihályfalva, 1911. július 15. Érmihályfalva- Vidéki Gazdakör. ________________augusztus 5. 15-ik szám. Széke lyhití. A községi jegyzők. i. A mi avult községi törvényünk, amely különben akkor sem volt valami modern alkotmány, amikor meghozatott, úgy rendelkezik, hogy rendelkezéseiből az illetékes és legilletékesebb hatóságok, különösen az utóbbi években azt magyarázzák ki, hogy a községnek és igy az elöljáróságnak is, feje a község bírája. E botor törvénymagyarázatra már régen rácáfolt maga maga a csalhatatlan élet, amely nyilván bebizonyította, hogy a községnek igazi vezetője, feje, éltető lelke, mozgató ereje a községi jegyző. A jegyző mellett a bírónak jóformán a statiszta szerepe sem jut s egyszerű község gazdájává lesz. A hatóságok és egyesek, akármily természetű ügyben is, nem a bíróhoz, hanem a jegyzőhöz fordulnak, mert hiszen a bírók nemcsak Debrecen látványossága az Elsötakarékpénztár palotájában Mátyás Király étterme és sörcsarnoka. ft Y idékiek találkozóhelye. Elsőrendű konyha és italok.
