Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
Érmellék, 1911-07-22 / 13. szám
I. évfolyam. 13. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1911. julius 22. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak : Értarcsa: SZOBUSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- keiyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi Gyorgy-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. A magyar nemesség kötelességei. Érmihályfalva, 1911. jul. 18. Dr, K. A, Ránk feküdt a római nehézség. Nem tudunk a tradícióktól szabadulni és mikor fennen hangoztatjuk, hogy jogásznemzet volnánk nem is álmodjuk, hogy épen ez a szellem robbantotta szét a világ első történeti nagy hatalmát. Mert kereshetik Róma bukásának okait ezer elméletben, az élet csak egyetlen egy természetes magyarázatot ád: ez a világot rengető nagy hatalmasság nem volt kul.turképes. Nem örököltünk tőle egyebet, mint katonai szellemet, egy önző jogrendszert és egy klasszikus rethorikát. Ami kultúra; filozófia, tudomány és művészet ott virágzott, az is hellén eredetű volt. Róma többet rontott rajta, mint fejlesztett. Nem a jogállam a nemzeti fejlődés ideálja, hanem a kulturáltam. Es a mai virágzó, gazdag népek álladalma bizonyára kikérné magának, hogy jogállamnak minősítsék. Amerika, Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország első sorban is kultur- államok, ahol virágzik a tudomány, művészet, filozófia és hatalmas lendülettel fejlődik technika, ipar, gazdaság és kereskedelem. S amíg Magyarországon ijesztő mérvben szaporodik — sajnos, szükségképen szaporodik — az ügyvédek száma, addig Angliában a bírói létszám félannyi, mint nálunk, a pöreseteké pedig tizedrésznyi a miénkkel szemben. Jogvégzettség nélkül nálunk még hivatalnoki pályán sem lehet boldogulni. Eltekintve a tisztán jogi pályáktól, minő az ügyvédkedés, bíróság, — jogi végzettséget kívánnak a mérnöki, vasutas, posta-táviró, tanfelügyelő, bányászati, közigazgatási, pénzügyi pályákon,, ha a vezetésben részesedni akar az illető. És szinte figyelembe se jő, ha a banktisztviselőnek, de bármely magán- vállalat élén álló embernek neve előtt ott nincs a doktor juris megkülönböztetés. Képviselöházunk kilencven százaléka jogász. Mintha ebben az országban más érdekek egyáltalában nem is volnának. Megszoktunk mindent szemüvegen keresztül nézni. Sajnos, ez az állapot nagyon is természetes fejlemény és a nemzetek életében egy lépcső, vagy kü- szöbb, — esetleg holt pont. Felfogásunkban, nevelésünkben gyökeredzik, de túl kell rajta haladnunk, különben összeroppanunk, mint más nálunk hatalmasabb és egységesebb nemzetek megdőltek ezen a csapódeszkán. Mert ezzel a nagy jogi szellemmel szemben, hogy is áll a kulturális mérlegünk? Tudományos és filozófiai termelésünk: importálás; technikánk és iparunk: kicsi; kereskedelmünk: harácsolás: nemzetgazdaságunk : egy fokkal több az ősfoglalkozásnál. Versenyképes egyedül a művészetünk, az is csak legújabban. Magyarország kifejezetten agrár állam. Ez az ország sohasem lesz tulnyomólag iparállam, — hiszen a nemzetek főfoglalkozási ágát épen úgy az ország klimatikus és tipográfiai viszonyai determinálják, mint a jellemét. Ausztriával való elhelyezkedésünk ezt a kérdést gyönyö- i rüen megoldja, de el kell fejlődnünk gazda- j sági téren, legalább is olyan fokra, mint j aminő annak az ipari nívója. Ez az egy cél lebeghet minden jóhiszemű politikusnak szemei előtt. Ez evidens érdeke Magyarországnak, de Ausztriának is. Egyforma műveltségű emberek könnyebben megértik egymást. A fajmagyarság minden hagyománya, vágya és álma a föld. Nem véletlenül foglalkozik az összlakosság 72 százaléka föld-miteléssel és csak 12 iparral és csak 2 kereskedelemmel. Es mégis hihetetlenül elmaradottak vagyunk ezen a téren. A német, francia és angol paraszt tudományosan műveli a földjét. Figyelembe veszi a sok-sok gazdasági iskola, kísérletezési állomás eredményeit; tanulmányozza a termelési technika vívmányait, a talajjavítás ké- ' miai lehetősségét; a vetőmag, tenyészállat tökéletesítését. Termelési és értékesítési szövetkezeteket alapit, — nem pedig fogyasztásit, Mig a nyarat munkában tölti, télen tanul. A magyar értelmesség vitán kívül áll minden más nemzet parasztjai felett. De hat hónapig lebzsel vagy politizál. Szaktudása semmi. Nincs se vállalkozási kedve, se tanulási hajlama, se kereskedelmi arra valósága, így pedig züllünk pusztulunk, veszünk. Nincs a népnek természetes vezetője, akit ösztöne nem átall utánozni. A fajmagyarság színe: a nemesség, a népnek predesztinált vezére, ugyanebben az iszonyban szenved. Legfeljebb jogot tanul és ellepi a hivatalokat. Az a része pedig, amely még gazdálkodik, éppen úgy gazdálkodik szemtermelésre, mint a dédapja vagy üké. Pedig milyen messzi haladt azóta a gazdálkodás ! Tudomány lett. Az igények is hatalmasan megnőttek, a jövedelem pedig maradt annyi — ha annyi — mint régen. Ha ez a nemesség természetes ösztönét és hajlamát felismerve, észrevenné, hogy a jogon kívül is van még a tudománynak egy óriási birodalma, mely emeli annyira az önérzetet, mint a merev jogrendszer; amely jobb megélhetést, nagyobb függetlenséget és hatalmat biztosit, — még a képviselőségnél is; ha egyszer belekóstol a gazdasági tudományok folyton ingerlő mustárjába és tanul és reájön, hogy nem muszáj mindenkinek épen ezer holdakon gazdálkodnia, mert tiz holdakon is úri kényelemmel láthatja el családját; ha kezébe veszi egyszer az ország gazdasági gyeplőit: akkor, csak akkor remélhetjük majd, hogy elpusztithatatlanul beékeltük fajunkat az ellenséges európai fajok közé. Váljon rájön-e ? — Rá kell jönnie! Nagy feladat vár reá. A nagybirtokok célszerű kezelése; a kis- birtok külterjes gazdálkodási rendszerének belterjessé tétele; nagyszabású csatorna-rendszerek kiépítésével függetleníteni a termést az időjárás viszontagságaitól; havasi legelők, ■erdőségek kihasználása; nagy értékesítések, ie különösen talaj javítási célból, baromfi és marha állományok szaporítása és nemesítése stb. stb. Egy ilyen szakgazda-társadalom helyes mederbe szorítaná a pénz és hitelügyleteket. A keresetlehetőség fokozása vagyis a megélhetés javulása magával hozza a szaporodást, nert háromszor annyi munkás kézre volna tt szükség, mint amennyi jelenleg van. Nem :ell akkor majd sopánkodnunk a kivándorlás felett, de a nemzetiségi kérdés felett se. Egészséges gazdasági és észszerű felekezeti politikával a nemzetiségi kérdés magától megoldódik. Vezetők kellenek ide. És ha a nemesség ideje korán felismeri a harc uj módozatait s úgy megállja helyét, mint régen, a véres csaták mezején, akkor keze között marad a gyeplő, mint Angliában; ha pedig a kötelességmulasztó lesz, kisiklik a kezőből, mint Franciaországiján. Csakhogy itt vele dől egy ország! Ennek a népnek átvezetése az extenziv gazdálkodásról az intenzív földmirelésre, — ez a magyar nemesség legszebb kötelessége. Minden attól függ,r képes-e, akar-e mást is tanulni a jognál? Élni akar-e vagy meghal? Csalók a vidéken! az Stern testvérek üzelmei! A hatóságok figyelmébe! Két héttel ezelőtt két ember, névszerint Stern Manó és Stern József testvérek teljesen idegenből kerülve, a Fő-utcán a György István-féle házban üresen álló bolthelyiséget kibérelték s egy pár Íróasztalt és rozoga széket elhelyezve az ajtófeleken hirdették, hogy „Agrárja" pénzkölcsön közvetítő intézetet létesítettek és 4—41/* 7o-os törlesztési kölcsönök kieszközlésére és megszerzésére vállalkoznak. Ezek az urak hasonló üzelmeket folytattak Kisújszálláson is, a folyó év február és március havában. Igen sok esetben 100—150—200 koronáig terjedő készpénz előleget kértek; sok esetben váltófedezetet nyertek a pénzkölcsönkereső jóhiszemű felektől. Kölcsönt ugyan sohasem eszközöltek ki egyetlenegy megkeresőnek sem, — de a fentebb jelzett tetemes előleg felvételét egyetlenegy esetben sem mulasztották el. Végre megelégelték a manipulációt s miután már egyre jobban féltek a pénzkereső közönség felzúdulásától, egy sötét éjszakában elhagyták a várost s az „Agrária“ ajtajai többé nem nyíltak ki. A megszomorodott kölcsönkeresők egész tömege ácsorgott napokig a bezárt bolt ajtaja körül várva, a bankár urak visszaérkezését. De bizony ők csaknem jöttek vissza; amikor azután az elkeseredett és becsapott emberek megtették ellenük a feljelentést csalás és sikkasztás miatt a rendőrségnél, ahonnan az előnyomozat megejtése után az iratok a szolnoki kir. ügyészséghez tétettek át. A szolnoki kir. ügyészség nevezettek ellen 12 rendbeli csalás és egy rendbeli sikkasztás miatt vádat emelt s minthogy az egyesekkel szemben elkövetett bűncselekmények értéke egyenként a 200 koronát nem haladta felül, illetékes elbírálás végett az összes iratokat a kisújszállási kir. járásbírósághoz tette át. Ez ügyekben március hó végén már ki volt tűzve a tárgyalás, minthogy azonban Stern Manó ur nem találta célszerűnek a tárgyaláson való megjelenést s ott egyedül csak Stern József jelent meg, vádlott biáMAKAY és LIPICZKY oki. építőmester és építészek Nagykároly, Szatmár. Vállalnak bármily építkezést és tervek készítését. Iroda: Nagykároly, Széchenyi-utca. ■ Szatmár, Hunyadi-utca 24. ■ Telefon 55. szám. ■■ tm Telefon 246. szám. ■■
