Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
Érmellék, 1911-12-16 / 34. szám
I. évfolyam. Melléklet a „Közérdek éhez. 34. szám. Ermihályfalva—Székelyhid, 1911. december 16. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. f Ermellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi Gyürgy-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. 3su.lttj.rsL lióükiérsui(M.) A magyar néptanítók ezrei egyetemes gyűlésre sereglettek össze f. hó 8-án Budapesten. A tömeges megjelenésre az adott okot, hogy a f. év nyarán tartott gyűlésen dr. Balogh Jenő cultusministeri államtitkár azon határozott Ígéretet tette a cultusminister nevében, hogy a taniiók közismert nyomorán a minister az 1912-ik évi költségvetés során gyökeresen segíteni fog s e célból már szeptemberben ankétét hiv össze, hol a tanítók anyagi ügyeit letárgyalván, a fizetésmódositás mérvét megállapítják. Ezen határozott ígéret dacára, a tanítók fizetéséről az 1912-ik évi költségelőirányzatban szó sincs, csak az állami tanítók lakbéreinek javítására vett fel a minister ur 500,000 koronát; ellenben a községi és felekezeti tanítók ügyei szóba sem jöttek. Ez a méltánytalan eljárás szörnyű módon felháborította, a vérig sértett tanítóságot, melyet évtizedek óta csak Ígéretekkel tartanak s amely intelligens testület a mai tűrhetetlen drágaság közepette, nem képes csekély fizetéséből tisztességesen megélni és gyermekeket neveltetni. Belátja azt minden józanul gondolkozó egyén, hogy ma 1000—1200 koronából egy családos ember nemcsak, hogy gyermekeit nem képes neveltetni, de sőt ezen összeg a mindennapi kenyérre sem elég. Belátta ezt már mindenki csak egyedül gróf Tisza István, a munkapárt koronázatlan királya nem akarja belátni, mint ahogy ez a jeles férfiú még soha be nem látta az igazságot. Éppen jókor talált szólni, nevezetesen az országos tanitó-gyülést megelőző este a munkapárt értekezletén, ahol ke- I mény szavakkal illette a magyar népta- j nitói kart s azon örült állítást kockáz- ' tatta meg, hogy a tanítók képzettségüknél fogva nem érdemelnek több fizetést s igen jó anyagi helyzetben vannak; egy szuszra pedig, igen is sürgeti a papok fizetésének javítását! Nagyfokú cinizmus és a tanítói kar mélységes lebecsülése tűnik ki gróf Tisza Caligula szavaiból s valóban megáll az ember esze, ha e rothadt beszédet elolvassa és ha a gróf Tisza Neró kifakadá- sait józan ésszel mérlegeli. Az egész ország közvéleménye a tanítók mellett érez s általános az a meggyőződés, hogy a tanítók helyzetén javítani kell és pedig sürgősen; maga a cultusminister nyíltan kijelentette, hogy a tanítók anyagi helyzete tűrhetetlen, egyedül gróf Tisza Caezár az, aki az egész országgal szembeszáll és az igazsággal homlok egyenest ellenkező véleményt hangoztat. Megáll az ész, meghűl az emberben a szív, ha e kálvinista jezsuita tetteit szemléli, különösen ha nem tudná az ember, az őrült kirohanás okát. Akik azonban ismerik az okokat, melyek a kálvinista pápát e hihetetlen tettre ragadták, azok gunymosolylyal veszik tudomásul e minősitetlen hangot s nyugodtan ismétlik a közismert mondást: „a katya ugat, a karaván halad! “ A magyar kultúrának eme hóhérát! ugyanis mint minden cselekedetében, vagy itt is egyedül az az eszme vezeti, mely ugylátszik életének s lényének egyedüli vezéreszméje t. i. a gyűlölet. Mélységes gyűlölettel viseltetik e sötét alak a magyar néptanítói kar iránt, mert ezt a becsületes és hazafias testületet nagy szegénysége, mondhatni nyomora dacára sem volt képes soha a maga nemzetrontó táborába terelni; ellenkezőleg ez a magyar néptanítói kar mindenkor a haza függetlenségéért harcoló pártok szolgálatába szegődött. Ez fáj mélyen Tiszának s ezért dühöng s ezért vállalkozott arra a szégyenletes szerepre, melylyel kiérdemelte a I „cultura hóhéra“ címet. De Tiszának egy más nagy oka is van gyűlölni a néptanítókat, mert hiszen a magyar néptanítók azok, akik lankadatlan kitartással és testet-lelket ölő munkával igyekeznek a föld népét kivenni a sötét tudatlanságból s emberré nevelni a szó szoros és nemes értelmében. A néptanítók ezen munkája nem tetszik az aligarcháknak, akiknek rabszolgákra volna szükségük s csak természetes tehát, hogy ez a munka legkevésbé tetszik Tisza Napóleonnak. Látjuk a lólábat s most már egy cseppet sem csudálkozunk a mélységes gyűlölettől itatott kirohanáson, sőt inkább köszönjük, hogy végre Tisza gróf felnyitotta szemünket, mert a dec. 7-iki kirohanással sikerült ismét egy társadalmi osztályt magától és politikai irányától végképp örökre elidegeníteni. Gróf Tisza azonban nem áll egyedül a tanítók lekicsinylésével, mert — és ez már megdöbbentőbb dolog — a midőn a hazai sajtó a legnagyobb jóindulattal állott a tanítók mellé s azok jogos követeléseit erősen támogatja; mégis akadt egyetlen egy sajtó és pedig a mágnások lapja a „Budapesti Hírlap,“ amely a gróf Tisza vad eszméit pártolja és helyesli. A tanítók megadták a választ ezen állásfoglalásra, amidőn országos gyűlésükön határozatilag kimondották e lap bojkottálását. Valóban .szégyenletes és elszomorító dolog, hogy akadt egy magyar lap, amely a cultura munkásainak ellenne tör, holott megkellene gondolnia, hogy a 7-ik nagyhatalom, t. i. a sajtó csak úgy virágozhat fel, ha a cultura munkásai a néptanítók olvasó tábort nevelnek, a mint, hogy nevelnek, is és ennek egyedül a sajtó látta és látja legnagyobb hasznát. Erhetetlen tehát a Búd. Hírlap ál- lásfoglálása a tanítók ellen; más lap ezt soha meg nem tette volna, csak a mágnások lapja, kiknek ellenszenves a tanítók működése, mellyel a népet a sötét tudatlanságból és rabszolgaságból emberré A Ék A A A A A W W W w W W W gfgü ín Miksa kor- éü cii»ofclnőréi*:s kereskedése :: i Ajánlja az idény alkalmára tetemesen megnagyobbított és különféle éirukkal felszerelt üzletét. • Cipész-iparosok részére különféle box- és sevrau-árukat. Üzletében minden cipőfelsőrészt gyorsan és pontosan készít. ^ Csizmadia-iparosok részére elsőrendű bivaly-talpakat, q tehén- és Pitiing-, valamint juh-bőröket és mosőszéleket. ||| Kereskedőknek viszontelárusitásra bivaly-talpakat, jutányos £ áron bocsátja rendelkezésükre. ||P ^ adassa a saftig
