Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
Érmellék, 1911-07-08 / 11. szám
I. évfolyam. II. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1911. jülius 8. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ mell klete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 Ollér. Érmihályfalva. Két jóházból való fiú jó fizetéssel tanulóul felvétetik nmn BLUM TESTVÉREK n férfi- és női-divatáru kereskedésében Érmihályfalván. Nyelvében él a nemzet.*) irta : Konrád László ügyvéd A közoktatási miniszternek a vezetéknevek elrománositása ellen a napokban kiadott rendelete mindenesetre dicséretre méltó első lépés a magyar állameszme megvalósítására. Ezen első lépést azonban nézetem szerint oly radikális törvényhozási lépéseknek kell követni, melyek által Magyarország suprema- tiója valóban ténynyé váljék ; ez pedig csak az által érhető el, ha Magyarország egész területén a magyar nyelv lesz úgy a törvénykezési mint a közigazgatási, sőt az egyházi téren is az egyedüli hivatalos nyelv. A nemzetiségi képviselők eddigi parlamenti szerepléséből is minden elfogulatlan magyar ember meggyőződhetett, hogy a nemzetiségi képviselők határozottan és következetesen a magyar állameszme ellen törnek s Magyarországot Ausztria soisára akarják juttatni, vagyis Magyarországot egy Ausztriához hasonló quodlibetállammá akarják átalakítani. Ennek nemcsak megakadályozása, hanem Magyarországnak teljesen magyarnyelven kormányzott állammátétele a jelenlegi igen nagy parlamenti többséggel rendelkező kormánynak legszebb és legüdvösebb feladatát képezhetné. Magyarországot azonban egyszerre magyarnyelven kormányzott állammá tenni, már csak a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában hozott szerencsétlen 1868. évi 44. t. c. miatt sem lehet, de 50—60 év alatt fokozatosan foganatosítandó oly törvények végrehajtása által föltétlenül lehetséges, mely törvények kimondják, hogy Magyarországon 60 év alatt az összes községi, törvényhatósági, bírósági és közigazgatási, sőt az egyházi kormányzási nyelv is kizárólag magyar legyen. Ezenkívül oly törvény is alkotandó, mely elren- I delje, hogy 50—60 év alatt az összes, bárminemű oly magánintézetek és társulatok, melyek csak törvény alapján létesithetők, vagy alapszabályaik a kormány által megerősítendők, tanácskozási, jegyzőkönyvi és bárminemű magyarországi hatóságokkal, intézetekkel és társulatokkal leendő érintkezésük alkalmával, levelezési nyelvül, kizárólag a magyar nyelvet legyenek kötelesek hasz- j nálni. Ily törvények nélkül Magyarország egységes magyar állam nem lehet soha, hanem elébb—utóbb több nemzetiségekből összetákolt állammá fog átalakulni. Hogy Magyarország egységes, valódi ma- í gyár állam lehessen, erre nézve szükségesnek tartom, hogy 50—60 év alatt az összes elemi iskolák államosittassanak s külön felekezeti iskolák felállítása meg ne engedtessék. *) A mély tudást és lángoló hazaszeretet eláruló cikket ajánljuk a kerület országgyűlési képviselőjének j figyelmébe. Ezen 50—60 év alatt az első 10 évben az összes nemzetiségi iskolákban a magyar nyelv az első osztályban naponkint egy óra alatt, a 2 ik osztályban naponkint 2 óra alatt, s a 3-ik és 4-ik osztályban naponkint 3 óra alatt kötelezőleg taníttassák, a 2-ik 10 év alatt 1 tantárgy, a 3-ik 10 év alatt 2 tantárgy, a 4-ik 10 év alatt 3 tantárgy s az 5-ik 10 év alatt pedig az összes tantárgyak kizárólag magyar nyelven taníttassanak. A nemzetiségi középiskolákban szintén ilyen évtizedes cyklusokban hozassék be a tantárgyak magyar nyelven való tanításának kötelezettsége, a nemzetiségi felsőbb tanintézetekben pedig legfeljebb 20 év aiatt csak magyar nyelven legyen tartható előadás. Az 1868. évi 44. t. c. a fentebb előadottak értelmében módosítandó s esetleg teljes hatályon kivül helyezendő. gyeskedjék, hogy Érsemjénben az engedély nélküli bálozások — tekintet nélkül arra, hogy azok hol tartatnak — lehetőleg meggátoltassanak s ismétlődés esetén pedig a tettesek szigorúan megbüntettesének. Megszökött menyecske ! Elvitte az ura pénzét is ! A hűtlen házibarát ! Közbiztonság Érsemjénben ! Az érsemjeni aranyiíjak viselkedései. Az éjszaka hősei! Évsen ijéni csendélet! Ha valaki, valamikor Ersemjén községbe téved s az éjjeli c.-endéletet kedveli eine mulassza, hogy ott legalább egy vasárnap éjjelt eltöltsön, de csak abban az esetben ha van neki elég biztos helye vagy brovningja ahoz, hogy az éjjeli hősöknek botütései vagy kés szúrásai ellen védekezlietik. Érsemjében az utóbbi időkben szokássá vált, hogy vasárnap délutánonkint kint a faluvégi mezőn cigányzene és belepti-dij mellett bálokat tart az arany ifjúság — persze tánc- inulatsági engedély nélkül — amit aztán igazi jó magyar szokás szerint rendesen verekedéssel fejeznek be. Úgy látszik az ersemjöni aranyifjak elmaradhatatlannak tartják, hogy vasárnaponként egymás fejét be ne verjék és este kilenc óra után a közcsend ellen ne vétsenek s az életbiztonságot ne veszélyeztessék, mert biztos infoímátió van arról, hogy úri ember csak abba az esetbe marad ki éjjelre, ha előbb már mindenre elszánta magát. Ezen tarthatatlan állapotokról úgy lehet a községi főbírónak és csendőrségnek is tudomásuk van, de annak a megismétlődését j meggátolni nem áll módjukban az előbbinek | azért, mert Érsemjénben a közrendőri szolgálatot 2 magával is tehetetlen öreg ember teljesiti s ezeknek hiába szabta meg az elől- j járóság a teendőit s ismételten hiába hívta[ fel s községi elöljáróság őket kötelességeik pontos és lelkiismeretes teljesítésére, azok vagy nem merik, vagy nem akarják az éjjeli hősöket rendre inteni, vagy neveiket feljegyezni j s azt azután az elöljárósághoz bejelenteni, a j csendőrségnek pedig nem áll módjában, hogy I Érsemjénben sűrűben megjelenjen s hogy ott a renintenskedőket rendre tanítsa. Végre valahára nagyon is dőszerü volna hogy a képviselőtestület által már régen kért csendőrőrs a lehető legsürgősebben fel állíttatnék s hisszük is, hogy ezt a felsőbb hatóság be fogja látni s a képviselőtestületnek ezen nemes intentióját minden erejéből támogatni fogja. Végezetül kérjük a járás érdemekben gazdag főszolgabíróját, miszerint intézkedni keSz. . . y G. . . r érmihályfalvai ácsmester I felesége már 32-ik tavaszt tapossa s jóllehet gyöngéden szerető férje van, nem utasítja el magától a fiatalemberek udvarlását sem. Nem régen költöztek Érmihályfalvára, ahol a férje a Koling-féle malomban nyert alkalmazást. Tóth László szintén a malomban volt alkalmazva, aki kosztot kért az ácsmestertől és a mit sem sejtő férj elfogadta az ajánlatot s igy ketten ettek a szép asszony főztéből. így ment ez heteken át, anélkül, hogy boldogságukat megzavarta volna valami. Hogy a szép asszony és udvarlója között mi történt ? arról hallgat a krónika, de a szerelem közöttük oly forró volt, hogy tarthatatlanná lett, hogy abban a férj is osztozzék. F. hó 4-én nagy meglepetésre virradt j házigazdánk. Eltűnt a ház koronája, a szép asszony hazulról. Kereste a szomszédban, kereste mindenüttt, nem találta sehol. Ekkor I gyanús kezdett lenni előtte a felesége és a jóbarát közötti bizalmas viszony, de már késő volt (a férjek az ilyesmit rendesen későn szokták észrevenni) s körülnézve a háznál, megdöbbenve jött reá, hogy eltűnt a menyecske, de vele együtt a házibarát, 420 I korona készpénze és 380 korona értékű ók- ! szer és a fehérnemű is. Most már tudta, hogy ki lett játszva s nem annyira a feleség, mint az elvitt pénz miatt feljelentést tett a hatóságnál, kérve a megszököttek üldözését és keservesen szerzett pénze visszahozását. A nyomozás szerint a szerelmes pár együtt utazott el és állítólag Szászváros felé ! vették útjukat, hogy azonban nem e szálltak ki valahol és most hol turbékolnak, azt a folyamatba tett vizsgálat van hivatva kideríteni. Felépült földbirtokos. Kocsár Árpád föld- birtokos teljesen felépült súlyos bajából, úgy, hogy vasárnap hazaérkezik. Áthelyezés. Kovács Kornél járásőrmestert, a csendőrkerületi parancsnokság saját kérelmére Gyergyótölgyesre helyezte át. A városban általános tisztelet és becsülésnek örvendő őrmester távozását végtelen sajnáljuk, mert vezetése alatt a közbiztonsági állapotok a járásban mintaszerűek voltak. Táncmulatság. Az érmihályfalvai ifjúság szombaton este a „Nemzeti-szálloda“ nagv- termében belépti-dij nélkül, zártkörű tánc - galmat rendez. Képviselőtestületi gyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete ma délután rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlés tárgyai: nyirhátor— érmihályfalvai vasút hozzájárulási összegének megállapítása Kovács Sándor tiizoltótiszt kérelme havi fizetésének 20 koronáról 25 koronára való felemelése iránt. Bihary József és Baróthy János volt esküdtek kérelme a MAKAY és LIPICZKY oki. építőmester és építészek Nagykároly, őzatmár. Vadainak bármily építkezést és tervek készítését. Iroda: Nagykároly, Széchenyi-utca. ■ Szatmár, Hunyadi-utca 24. BB Telefon 55. szám. oa wm Telefon 246. szám. ■
