Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

1911-09-09 / 36. szám

i / Á Nagykároly, / / / 1911. szeptember 9. f' / 36-ik szám. IV. évfolyam. KÖZÉRDEK \ <*«. ■»! 'V. ERMELLEK KERESKEDELEM, IPAR ÉS TT1EZŐGAZDRSÁ6 ÉRDEKEIT SZ0L6AL0 TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik mintlen szombaíon reggel. Nyiittér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak feleles szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Főszerkesztő : Dr. BIS1TZ BÉLA. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatárs : ßr. WERTS LÁSZLÓ. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6'— kor. félévre 3'— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor Egyes szám ára 20 fillér. Valami a demokráciáról. Emlékeztek-e még arra az emberre, akinek, I. Napoleon, mikor már egyéb kitüntetést nem adhatott neki, a „le brave des braves“ titulust adta. A „bátrak leg- bátrabbika“ Ezt Ney Mihálynak' hívták. Pincér volt, azután írnok, azután munkás- felügyelő. Tizenkilenc éves korában beállt katonának, huszonkét éves korában kapi­tány volt, huszonhat éves korában had­osztály parancsnok, harmincegy éves ko­rában a francia hadsereg lovasságának főfelügyelője, később francia marsall, pair, Moszkva és Eylau hercege. Csodálatos vakmerő baditetteket kö­vetett el, egyszer Giinzburgnál az osztrá­kokat is ugyan megverte, pedig azoknak főherceg volt a parancsnokuk s nem kellner. * Azonban abban az időben ezt nem keresték, akkor minden közember a bor­jújában hordta a marsallbotot. Most már ugyancsak keresnék. A pincéreknek sze­gődött jogász fiuk esete vetette felszínre í ezt a kérdést, amelyet azóta különböző oldalakról tárgyaltak a nyilvánosság előtt. Tanujeléül annak, hogy mennyire ál­demokratizmus ez a mienk s mennyire üres szócséplés az, ha a március tizenötö­dikének ünnepi szónokai az egyenlőség el­vének diadaláról beszélnek. Mert egyrészről komolyan föltámadt az aggodalom, hogy a/, az egyetemi hall­gató, aki nyári szünidejében mint pincér kereste a kenyerét, a .Katonai szolgálata után majd nem nyeri ti el a tiszti kard­bojtot. Mások termesz esen az ellenkező álláspontra helyezkeör. k. A pincér a törvény és az elmélet sze­rint éppen olyan ipari segéd, mint a többi. Németországban urnák nevezik, a be­céző neve „Herr Ober“ szokott lenni. Karlsbadban a nyári „nagy rumli“ idején polgári patríciuscsaládok leányai töltik be a pincérnői tisztet. Nálunk akár egy kötetnyit lehetne összeelmélkedni afelől, hogy a közönség egy része nem tudja méltányolni a pin­cért s azt a nehéz fáradtságot, amit ép­pen a közönség kényelme érdekében kifejt. Csak mikor főpincér lesz, akkor kezd némi tekintetben számottevő lenni, de akkor sem sokban. Ellenben amikor vendéglős lesz, akkor az emberek sietnek vele pertu-poharat inni. * Mindezt, igy összekeverve, úgy hívják Magyarországon, hogy demokrácia. Fest és vegyileg tisztit mindennemű ru­hákat kifogástalanul és a legszebben kon ez JÓZSEF DEBRECEN, Arany lános-utca 10. Alapiffafoff: Á :: Telefon :: 1903. évben. 701. szám. UjkAAAAA II A A A A A A A SST* Állandó lemez újdonságok -jjjprfí I, HeiiHl, Preminr, itsir Világhírű kerékpárok egyedüli raktára, Gramafont Eufon, Pathefon beszélőgépek dús választékban. Legújabb rend­szerű varrógépek. Mindezek alkatrészei és javítása jutányos árban IVInlnár Tpcft/Prak műszerészek Debrecen, Hiúiudi icmvcigíi Egyház-tér3.sz.a.Nagytemplomnál. Telefon 727, Villanycsengö berendezés, javitás, jókarban tartása. Telefon 727. TÁRCZA. A Józsika szemei. Az egész ház lázas volt az izgalomtól. Az asszony hófehér ágyban várta a kis jövevényt. Mellette patyolat bölcső, a bölcsőben parányi, szalagos holmik. Két egymáshoz fűzött élet legszebb, legbensősé­gesebb reménye volt eljövendő, teljesülendő. Az első bimbófakadás. Ilyenkor szent az asszony és szent a szenvedése. A. férfi ott ül az ágy mellett. Minden ize remeg az aggodalomtól, de azért vigasz­talni próbál. Ne félj Madonnám. Eljön szépen és ra­gyogóan, mint a tavaszi napsugár. Az a ki­csike virág a miénk lesz. A miénk testben, lélekben, álmainknak és szerelmünknek meg­szentelt pecsétje. Mintha hallanám már, mikor először szól hozzád. Mintha látnám már, hogy kacagnak rád gyönyörű szemei. Olyan sötétek és mélyek lesznek, mint a te szemeid. Légy erős Madonnám 1 . . . És simogatja gyöngéden az asszony arcát, I kezeit. Kis ideig csend van. Az asszony szemé­ben könnyek csillognak, majd szemeit be­hunyja s mintegy álomlátva beszélni kezd. A férfi fejét egészen magához vonja s sza­vai töredezve, susogva röppennek el meg- meg vonagló ajkairól. — József! Nem akarlak bántani, nem akarok neked fájdalmat okozni, de . . . va­lami különös érzés, valami . . . sejtelem szorítja össze a szivemet. Ne haragudj rám József, kell hogy elmondjam . . . Nem tu­dom miért, de úgy érzem, hogy én már nem kelek fel többet . . . hogy ... mi nem fogunk játszani . . . hárman . . . Ugye, ha igy történne, megőrződ az emlékemet, vi­gyázni fogsz a mi kis virágunkra, hiszen a szemei olyanok lesznek, mint az én szemeim s azokat te mindig úgy szeretted . . . — Madonnám! Bogárkám! — kiált a férfi a rémület hangján — miért beszélsz igy ? ! Miért kinozod meg a szivemet ?! Nem, hiszen te nem mehetsz el tőlem! Nézz csak ki az ablakon át a fákra. Hófehérek és vi­rágosak. Tavaszi zsengék ülnek az ágon. Fakadó élet. Hiszen te is ilyen vagy. Fiatal, üde. Mórt kellene neked, épen neked elher­vadnod a virágok közül ? Neked, kivel ón még olyan boldog akarok lenni — hár­masban. Egymáshoz szorítják az arcukat. Össze­borulnak, mind kint a virágos fák. , Lassanként alkonyodik. A jelek kezde­nek mutatkozni. Egyre hevesebbek. A férfit távozásra intik. Hosszú csókkal búcsúznak. Az asszony hosszan. Arca fneg-megrándul a fájdalomtól. A férfit' elküldik a harmadik szobába. Homlokán hideg veríték gyöngyözik. Rém­u. ni. ŐSZI VETŐMAGVAK Taub Sámuel Fia eéarné 1 Imy,il. l’Ofl*. árpa stb. legjobb mi­nőségben s legkitűnőbb fajokban beszerezhetők Nagykárolyban, Széchenyi-utca 23, —- ■■■■ „ Telefonszám 86. ^—

Next

/
Thumbnails
Contents