Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
1911-08-26 / 34. szám
augusztus 26. 34-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal Ernő, jogszigorló, a „Nagykároly és Vidéke“ belső, lapunk alapitó főmunkatársa, élete 25-ik évében, hétfőn hosszas szenvedés után elhunyt. Az elhunyt rendkivül rokonszenves fiatal ember volt, a kit mindenki becsűit, tisztelt és szeretett. Halála nem jött váratlanul, mert már hónapok óta, súlyos szívbaja miatt, a főváros legjelesebb orvosai, a kiket az aggódó család betegágyához hivatott, lemondtak életéről. Temetése szerdán délelőtt 10 órakor folyt le, impozánsan megnyilvánult részvét mellett, melyen részt vett Ilosvay Aladár alispán és Péchy István főjegyzővel élén, a vármegyei, Debreczeni István polgár- mesterrel, a városi tisztikar, az ügyvédi, orvosi kar és a város inteligentiája. A gyász- szertartás alatt Fürth Ferenc főrabbi lapunk belső munkatársa mondott gyönyörű gyászbeszédet, a melyben rajongásig szerető szülei, nővére, sógoraitól és a családtól elbu- csuztatva, egyidejűleg búcsút vett mint kedves tanítványától és a sajtó munkásától is. A haláleset gyászba borította a Sternberg és Kaufmann családot is. A halálesetről a gyászoló család az alábbi gyászjelentést adta ki: Dr. Adler Adolf és neje Kaufmann Her- min, leányuk Margit és ennek férje dr. Sternberg Zoltán, a rokonság nevében is, mély fájdalommal tudatják, a forrón szeretett, feledhetetlen jó gyermek, testvér, sógor és rokonnak Adler Ernő jogszigorlónak, élete 25-ik évében, folyó hó 21-én d. e. 7 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunyták Drága halottunk hült teteme folyó hó 23-án d. e. 10 órakor íog a Kossuth-utca 3. számú gyászházból a helybeli izr. sirkert- ben örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1911. augusztus 21-én. Gyászjelentést adtak ki: a „Nagykároly és \ idéke Takarékpénztár“ és a Nagykárolyi Izraelita Szentegylet“ is, a melyeknek alapitó és felügyelő-bizottsági tagja, illetve tagja volt. A ravatalt a kegyelet szebbnél-szebb koszorúkkal borította eí és százakra menő részvétirat érkezett a gyászoló családhoz. Nyugodjék békében ! A műtrágyázásról. Ősapáink egyszer csak arra a gyakorlati tapasztalatra jutottak, miszerint földjeiken ott látszik a legjobb termés, ahol véletlenül a gulya portyázott vagy ahol a juhnyáj tanyázott. Ez a tapasztalat, hogy: ahol a juhnyáj delel, a hol a gulya éjjeli fekvőhelye van, tehát a hol ez a sok jószág sok ürüléket hagy s ott a fii vagy bármely vetemény Az apja még sohasem beszélt vele igy. Nem is tud szólni a nagy sírástól, csak átöleli az ősz főbíró nyakát és csókolja ahol éri. A kedves jelenetet sarkanyupengés zavarja meg. Pál jön, a főbíró huszárja. Dár- dás bajusza kifogástalan egyenesre fenve, csizmája mint a tükör. Ő még elkísérte a főbírót a faluból a városba, mint az emlékek. Az ajtóban katonásan megáll és jelenti: — Bedőházy Péter ur kívánkozik a tekintetes főbíró ur elé. Az öreg ur kibontakozik Bösköncz karjai közül s hatalmas termetét kiegyenesítve szobájába indul, de Bösköncz nem mer rátekinteni. Bösköncz pedig ott marad magában a kis levéllel, melyet az öreg még észre sem vett. Lélegzetét visszafojtva hallgatózik hátha meghallana valamit. Szakadozott mormogás hallatszik, melyet az öreg ur kemény hangon fejez be. — Sajnálom. Nem adom. Bösköncz megremeg, majd zokogva borul egy székre és összeszoritja szivét az első fájdalom, melyet olyan rettenetes nagynak éré*. Nagy dolog is az az első szerelem. Benke Tibor. a következő évben kövér esetleg tulbuja lesz, tudományos oknyomozás után, mihamar természetesnek találtatott. Természetesnek találtatott e nyomon az is, houy: a hol a sok jószág évről-évre tarolja, leeszi a föld testén termett füvet, mely táplálkozással a saját testét kívánja fölépíteni, gyarapítani és az állataink ereje, súlya ezáltal tényleg növekedik is, viszont ugyanott a földünk ereje, tápanyagkészlete ezalatt successive fogy. Sőt tapasztaltuk, hogy teljesen, egészen is kifogy a föld tápereje ha azt folyton fogyasztjuk s az elfogyott tápanyagokat és pedig idejében és kellő mértékben nem pótoljuk. A földjeinkből kivont tápanyagok egyré- szét, mint például a jószágaink által megéte- tett takarmányt, répát stb. — már ősidők óta — trágya alakjában vissza juttatjuk a talajnak. Azonban ezeket a tápanyagokat is csak részben. Mert hiszen a megevett füvek, takarmány és abrakfélék egyrészót üríti csak ki az állat, másrészét nevezetesen a: foszfort csont képződésre használja fel. Az egyszer kivont foszfor tehát nem kerül vissza többé egyáltalán a trágya illetve a földbe. Sót mint a leölt állatok csontja sem jut többé vissza a földünkbe, mert a csontokat más egyéb ipari célokra használja fel az emberiség. A szemes termények: búza, rozs, árpa, zab, tengeri stb. termelésével rendkivül sok foszfort vonunk ki a földből, mivel ezek a lisztes, úgynevezett kenyérmagvak csak úgy és csakis ott tudnak fejlődni, ahol elegendő és könnyen felvehető — vízben oldódó — foszforsav van a földben. A folytonos szemtermeléssel valósággal kiaknáztuk országunk termőtalajának foszfor- savkészletét. A földjeinkben tehát nincs elegendő foszfor. Az istállótrágyában sincs (mivel a jószág csontképződésre használja fel). A kalászosok pedig foszforsav nélkül abszolúte nem, vagy csak nagyon hiányosan tudnak fejlődni. Ez a ténykörülmény kényszeríti a gazdaközönséget arra, hogy a legjobb! istállótrágyázás vagy csillagfürtözés mellett is a hiányzó és nélkülözhetetlen foszforsavat mesterségesen műtrágyával pótolja. A kutató tudomány és a teremtő praxis juttatták a gazda kezébe és szolgálatába a mesterséges utón előállított trágyát, a műtrágyát : az úgynevezett és általánosan ismert szuperfoszfátoi. A kutatások során megismerkedtünk a különböző és az összes földféleségek összetételei és tápanyagarányaival. S miután eleve tudjuk, hogy mit nyújthatunk az istállótrágyázással a földnek illetve a növénynek s j végre mivel a megfigyelések és a sok százezrekre menő gondos és tudományos kisér- j létezések alapján csalhatatlamol tisztába jöttünk valamennyi culturnövény élettanával és tápanyagigényeivel, rész jutott azoknak a kevésbé fontos, más műtrágyáknak (chilisalétrom, kénsavas aumoniák stb.) melyekről a j tél folyamán is ráérek említést tenni, mert j bárezeknek is van adott esetben jelentőségük termésjavitó és fokozó hatásuk, de reánk j nézve helyileg és ezidőszerint legfontosabb a foszforsavas műtrágya: a szuperfoszfát. A szuperfoszfát egy ásványi anyag. Gyárilag állítják elő nagyobb mennyiségű, de nehezen oldódó foszfort tartalmazó nyers- j foszfátokból. És pedig oly módon, hogy a megőrlött nyers anyagot kénsavval kezelik,! ami által a foszforsavas vegyületből — viz- \ ben oldódó foszforsav keletkezik. A szuperfoszfát vízben oldódó foszforsav J mennyisége 16—20 °/0 között szokott változni. A szuperfoszfáton kivül igyekeztek még rosszakaratú külföldi gyárosok külömböző elnevezések alatt állítólag szintén foszforsavas trágyát a gazda nyakára sózni. De ezek mind bebizonyultak— magam is lelepleztem Hódmezővásárhely és Katalinafalva vidékén ilyen manipulatiót — mind csak nyersfoszfátok és mint agrieulturfoszfát lettek árusítva, szuperfoszfát helyett. Hát ezek vásárlásától óva intem gazdatársaimat, mert hatásuk abszolúte nincs és igy nevetséges, értéktelen homokra pazarolnák a pénzüket. Figyelembe jöhet rétekre vagy legelőkre a thomasalak, mely lassabban, nehezebben oldódó alakban tartalmazza a íoszforsavat, a miből az következik, hogy ahol gyors hatás kívánatos, ott szuperfoszfátot kell alkalmaznunk. (Folytatjuk.) ifj. Széli Mihály. üj! Ui! Uj? üjj Szenzációs műsor! Szombaton és vasárnap az APOLLO moziban. Műsor: 1. Reklámképek. Pofozkodás az utcán i Szégyen a futás, «le liaMSEiiose Épületes látványnak voltak szemtanúi hétfőn délelőtt a hetivásárra egybesereglett falusi emberek. A Széchenyi, a város legforgalmasab utcájában Tóth József nyomdatulajdonos felpofozott egy órás- és ékszerészt azért, mert róla becsmérlő dolgokat mondott jövendőbeli apósának s ami a fő, anyósának is, azután segélykiabálás mellett elszaladt. Az érdekes látványosságnak, a melynek igen nagy ^ számmal akadtak nézői, előzményei — Tóth József elbeszélése szerint — a következők: „Már hónapok óta jegyben járok Róth Zsigmond krasznamihályfalvai birtokos leányával. Esküvőnk a jövő hét elején lesz megtartva. Menyasszonyom részére tekintélyes értékű jegyajándékot vásároltam Káldor Mór ékszerésztől, ami arra iditotta kon- kurrensét, hogy az elmúlt hót egyik napján, bevásárlás végett a városban időző apósomat és anyósomat az utcáról behívta az üzletbe és azzal a kérdéssel fordult hozzájuk, hogy kidobni való a leányuk, hogy hozzám akarják adni feleségül ? Ezután a legbecs- mórlőbb szavakat fogta reám. Lumpnak, kártyásnak nevezett és nyomdafestéket nem tűrő dolgokkal vádolt meg előttük, esküvőm előtt 8 nappal. Vasárnap látógatóban voltam a menyasszonyomnál s ott értesültem a dologról s minthogy a bíróságnál nyerendő elégtételt hosszadalmasnak tartottam, magam vettem magamnak elégtételt.“ Tóth József liótfőn délelőtt kihivatta az üzletből az ékszerészt és kérdőre vonván rágalmazásáért, az utcán kétszer arcul ütötte. Az illetőnek ideje sem volt védekezni, oly gyorsan kapta az iitlegeket s mire magához tért és a Tóth kezében levő botot kiragadván, azzal leakarta ütni, — a melyben fia is Fogászati műterem Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természetim fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlás nélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben. László Jenő fogtechnikus.
