Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
Érmellék, 1911-08-19 / 17. szám
augusztus 19- 33-ik szám. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. tőkben éltették a távozót, aki körünkben is kivívta magának az osztatlan tiszteletet és sze- retetet. Részünkről mi is azt kívánjuk, hogy uj otthonában a megelégedés kisérje s találja jól magát. Kinevezések. A m. kir. vallás és közoktatásügyi minister Csáky Janka oki. tanítónőt az apai állami ol. iskolához, Sikolya Ilonka oki. tanítónőt valamint vőlegényét Karabélyos Andor cscngeri ríd. tanítót a kunszentmiklósi állami elemi iskolákhoz tanítónőkké, illetve tanítóvá kinevezte. Temetőkápolna szentelés Nagymajtónyban. A múlt évben villámcsapás következtében Nagy- majtény község temetőkápolnája elpusztult. Az újonnan épült kápolna megáldása f. hó 13-án, vasárnap történt meg. A hivek reggel 8 órakor proceszszióval kivonultak a temetőbe, ahol Czier Ferenc plébános megáldotta először a kápolna előtt álló hatalmas, restaurált keresztet, majd beszentelte a kápolnát. Ezután Bodnár Gáspár mondott felejthetetlen, szent beszédet. A szép kápolna felépítését özv. Érni Jánosnó tette lehetővé 3640 .koronás adományával, a diszes oltárt pedig a hívek állíttatták fel 800 kor. költség- igei. Kiküldetés. Vármegyénk törvényhatósága a belügyininisterium kebelében alakult közi- .gazgatási tanfolyamra Dr. Póchy István főjegyzőt, Szatmár város pedig a maga részéről Tánkóczy Gyula főkapitányt és Dr. Antal Sándor főügyészt -küldte ki. Keresünk tanulókat havi 30 kor. fizetéssel. Kaufmann Ignác és Fia =s Nagykároly, Gróf Károlyi-utca. s=== Képviselőtestületi gyűlés. Nagykároly város kópviselöteslüieto 1911. év augusztus hó: 20-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. Szövöháziipar Fehérgyarmaton. Lapunk 29-ik számában jeleztük hogy a fehérgyarmati — tehát a megye legszegényebb — járása la- . kóinak felsegitése czéljából, az ottani ősi háziipar .fellendítése mellett, szövöháziipar szövetkezet, létesítése lett tervbe véve. A hegyvidéki kirendeltség vezetője, Sárváry Béla földmivelésügyi miniszteri titkárnak sikerült az érdeklődést az üdvös eszme iránt megnyerni és nagy agilitással az ügyet annyira előkészíteni, hogy a f. hó 10-én Fehérgyarmaton rendkívüli nagy érdeklődés mellett megtartott értekezlet, nagy lelkesedéssel elvileg kimondotta a következet megapitását. Az alakuló gyűlés a jövő hó első napjaiban lesz megtartva, amely után rövid időre, a szövetkezet meg is kezdi áldásdus működését. Vettük az alábbi levelet. Tisztelt Szerkesztő Uí I A közönség tájékoztatásául — részemről úgy is, mint magán ember, de mint részvényesnek is — szíveskedjék b. lapjában az alábbi panaszomnak helyet adni. F. hó 14-én darát őröltetni mentem a Nugykárolyi Birtokossági malomba. Az ott alkalmazott Csernyi József üzletvezető, azért, mert sürgettem tengerimnek felöntését — minden ok nélkül — durván reámtámadott, váiogatlan kifejezésekkel illetett, sőt tettleg is insultált. Feljelei tettem ugyan az esetet a bírósághoz, de azért hozom nyilvánosságra az ügyet, hogy a közönség óvakodjék abba a malomba járni, a mely a szegény emberek verejtékes fillérjein épült ugyan fel, de az üzletvezető tisztességes iparos emberrel is, úgy bánik ottan, mintha közönséges csirkefogók lennének. Tisztelettel Jakócs István pékmester malomrészvényes. Betörések a megye székhelyén. E cím alatt „Szamos“ laptársunk múlt heti számában egész légióját sorolja fel a városban történt lopások és betöréseknek, maliciózusan jegyezvén meg, hogy a tetteseket nyomozza ugyan a rendőrség de azok az ismeretlenség homályába maradnak, sőt még előttünk ismeretlen újabb rendőri brutálitásról is cikket ir. Hát mi, hogy őszinték legyünk, igazán resteljük a dolgot, hogy városunk közbiztonsága ily sivár képet nyújt, de el kell ismerje tisztelt laptársunk, hogy ennek javítása érdekében mi már számtalanszor felszólaltunk és kértük, sürgettük a csendőrség szervezését, de hasztalan. Még polgármesterünk ez iránti üdvös javaslata is süket fülekre talált a képviselő- testületnél s maradt minden úgy, a mint évekkel ezelőtt volt. A mi rendőrségünk tevékenysége egy felől a békés polgárság zaklatása, másfelől a vendéglői zárórák betartásában merül ki, mely utóbbi ellenőrzése alkalmával ellophatnák akár a főkapitányt is, melylyel a polgárságot örök bálára köteleznék , a betörők. Élve eltemetve. Rémes szerencsétlenség történt Vezenden. Az ottani uradalmi intéző a teremi alsó tagi homokbányába küldötte Oltyán Miklós és Biti János cselédeket homokért. Alig fogtak hozzá a homok felrakáshoz, a bánya bedőlt és a két szerencsétlen embert elevenen eltemette. A jelenlevők azonnal a szerencsétlenül járták segélyére siettek s nagy fáradság után sikerült is Biti Jánost még élve kimenteni, de Oltyán Miklós már halva volt mire kimentették. Aratómulatság. A régi jó időkre emlékeztető arató mulatságot rendezett vasárnap porteleki birtokán Grünfeld Miksa földbirtokos. A mulatság a szokásos formák mellett folyt ugyan le, de estefelé, a mulatságra a vidékről egybesereglett inteligentia is belevegyült a táncolok közé és előkelő úrnők vegyesen táncoltak paraszt legényekkel, mig a Nagyságos urak ugyancsak megforgatták a község takaros leányait és menyecskéit. A mulatság tetőpontra akkor hágott, a mikor a földbirtokos osztály zeneértő tagjai vették kezükbe a vonót és húzták a talp alá valót az arató munkásoknak egész a korai hajnali órákig. A levágott hajfürtök. Nagy ribilliót csapott hétfőn a piactéren Sebők István helybeli cigány. Rendkívül heves szemrehányó szavakkal illette élete párját, miközben a Devla minden büntetését kérte a szemrevaló menyecskére. Nagy bűnbe esett a creol arcú asszonyka. Férje állítása szerint elfogadta a cirkusz társulat több tagjának udvarlását. A különben áldott állapotban levő menyecske hasztalan védekezett a gyanúsítás ellen, a bősz Otheló nem hitt esküjének s kabátja alól kirtelen egy ollót kapva elő, azzal tőből levágta felesége haját. Az ékességétől megfosztott menyecske férjére rohant s ki tudja nem-e kaparja ki szemeit, ha ebben, az épületes családi jelenetet szemlélők, meg nem akadályozzák, ügy halljuk, hogy az asszony testvérei akik a hires Lakatos famíliából valók, most sógorukon azzal állanak bosszút, hogy levágják a fél bajuszát. Nagy kugliverseny. mmmm Még mindég tart «—«m Zinner István nagypiactéri vendéglőjében a nagy jótékonycélu kugliverseny. l-sö díj egy bicikli, II- ik díj egy tula ezüst óra lánccal, III- ik díj egy aranygyűrű. Kitűnő magyar konyha, tisztán kezelt italok, peéri, csányi, sző-demeteri borok. Pontos kiszolgálás! Koldulás városunkban. Nagyon szép dolog, hogy a gyámoltalanokat segítjük, egyetlenegy koldus sem panaszkodhatik arról, hogy I nyomorban élne, hisz van városunkban annyi jótékonysági intézmény, hogy minden nyomor- I ban élő kap elegendő segítséget. Nem is arról akarunk szólni, hogy a gyámoltalan öreg kol- dusok, szegényemberek a kellő anyagi segítségben ne részesüljenek, hisz,ez bűn és vétek volna. Van azonban Nagykárolynak egy nagy hibája, ez pedig, hogy olyanokat is támo- gat, kik azt nem érdemlik meg, sőt egyenesen ki kellene tiltani a városból. A koldulás magában véve be van tiltva, koldulási engedélyeket csak korlátolt számban adnak ki, Nagykárolyban, pedig naponta 10—15 ember fordul meg, kiknél valóságos mesterségszámba megy a koldulás. Erőteljes, szálas legények, kiknek az arczuk csak úgy duzzad az egészségtől, állnak az ajtó előtt s kérnek könyöradományt. Szép dolog nagyon istápolni a szegónyaket, de annál elitélendőbb az, ki elősegíti a romlást. Az ilyen erőteljes embereknek nem kellene koldulniok, talál a városban elég munkát, hogy abból tisztességesen meg tudjon élni. Csakhogy a koldulás könnyebb mesterség, itt könnyűszerrel sokkal többet szerez, mint küzdelmes, nehéz munka árán. Ezekre a „mesterségből“ kolduló egyénekre hívjuk fel arendőrtség figyelmét, s elvárjuk, hogy ilyeneknek engedélyt nem ad ki. Ha valaki idevaló illetőségű, nem tud dolgozni, azt igy is segélyezik a jótékonysági intézmények, ha nem idevaló tolonczolják illetőségi helyére s tartsák el ott, de a mostani tűrhetetlen állapotoknak véget kell vetni. A borjuvágás korlátozása. A földmivelósügyi minister, mint azt már régebben jeleztük, leiratot intézett a vármegyei törvényhatóságokhoz, amelyben a borjuvágást erősen megszigorítja. A minister a rendeletben a négyhetesnél fiatalabb borjuk levágását eltiltja s az alispánokat felhívja, hogy szigorúan utasítsák az állategészségügyi hatóságokat, hogy a rendelet betartása dolgában erélyes intézkedéseket tegyenek. Dohányzók sztrájkja. Mulatságos esetet közöl a „Dunántúl“ a dohány drágasága ellen. A Nagykanizsa mellett levő Sormás község pipázó emberei összeszedték a faluban található pipákat és elküldték őket egy szép levél kíséretében a fináncministernek. A levél tartalma az volt, bogy ha a minister sajnálja az egyszerű magyar embertől a kapadohányt, hát szjvja el maga. A község küld hozzá pipát eleget. A gazdasági gépészek nem — cselédek. A kereskedelemügyi minister leiratban közölte, hogy több konkrét esetből kifolyólag, melyek az országban történtek, annak megállapítása válik szükségessé, hogy a szakvizsgázott gazdasági gépészek nem tekinthetők gazdasági cselédeknek. így tehát köztük és a munkaadók között felmerülő ügyekben a cselédekre vonatkozó törvények és rendeletek nem alkalmazhatók. Szives tudomásul. Uradalmakból mindennap frissen szállított csemege szőlő, turkisztán és ananász dinnyék, nemes erdei vajonc körték, ásványvizek, ku jlerek és mindenféle fűszer* !>s csemege- ruk logjutányosabban szerezhetők be SCHNELL lltflElL fűszer és csemege kereskedésében Nagykároly, Kölcsey-utca 1. szám. Újdonság városunkban. Az „Enyveshát“ czimü az országban általánosan közismert fényképészeti intézet városunkba a Széchenyi utcza 32 sz. a (rom. kath. iskolával szemben) műtermét négyheti időtartamran megnyitotta. — Az intézet. 12 darab eredeti fényképet készít 35 krajcárért. A műteremben felvételek minden időben reggel 8 órától este 10 óráig villanyfény mellett eszközöltetnek. — Úgyszintén vasárnap is egész nap nyitva áll. Az intézet vezetősége felkéri a közönséget, Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón RÁJTÁJER PÁL Nagykároly, Széchenyi-utca 43. (A rom. kath. elemi fiúiskola mellett.
