Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1911-02-18 / 7. szám

4­Nagykároly, 1911. február 18. 7-ik szám. ^ \ IV. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hiidetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult Főszerkesztő: Dr. Hiaitz Béla, Felelős szerkesztő: Simító Aladár. Főmunkatárs: I Jr. Merts László. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6 — korona félévre 3 — korona. Vidékre postán küldve egy évre 7 — korona félévre 3 50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Kard és revolver. (Ó) Egy éles sikoly s az elsötétített néző­téren pillanat alatt kigyul a villamfény, hogy halálra sápadt arcokat világítson meg. Egy polgárember insultál egy katonatisztet s abban a szempillantásban négy csillogó kardpenge repül ki hüvelyéből, hogy halál­lal büntesse a vakmerőt, ki megmerte to­rolni a rajta esett sérelmet. Az utolsó má­sodpercben azonban, amikor a négy villogó kard már ott cikázott a polgárember feje felett, egy szürke, mondhatnók polgárias kis eszköz kerül elő a civil egyik rejtett zsebéből s a másik szempillantásban, mint­egy vezényszóra hüvelyükbe csörrennek a díszesen s lovagiasan kivont kardok. Nem történik vérontás. A Browning megtette szolgálatát s megvédte a polgári tisztessé­get a katonai brutalitás ellenében. Mi ez ? Egy egészen uj perspektívát mutat ez az önmagában talán kevés jelen­tőséggel biró incidens. Hát lehetséges; hogy civilbagázs, még ha teljesen tökéletesen igaza is volna, büntetlenül megfenyíthesse azt a katonatisztet, ki csak bravourstiklit lát abban, ha a polgárembernek legszentebb érzelmeit megsérti. Hát úgy egyszerűen nyakon lehet teremteni katonauramékat, ha a moziban szemtelenkednek a polgárember feleségével. Oh, oh! Minő züllött erkölcsök! Oh tempora, oh mores! Hiszen ha igy ha­ladunk még talán azt is megérjük, hogy a katonák nem fogják magukat valamelyes felsőbb, kiváltságos lénynek tartani s még az is megeshetik, hogy ők magukat szintén csak embereknek hiszik s megengedik, hogy a polgárember egy levegőt szívjon velük. Nem ez valóban utópia. Ezt még el­gondolni is olyan merészség, melyet a szent és sérthetetlen „Dienstreglement“ legalább is kötél által való halállal büntet Mi lenne a katonai tekintéllyel, mely- lyel ugyan csatát nyerni eleddig nem sike­rült, ha a civilbagázs csak úgy miként egy­más között a .szemtelenkedőket a maga módja szerint megfenyítené anélkül, hogy a jól megérdemelt kardélrehányást elkerülné. Hova-vezetne í* az áram1' ha tényleg kö­vetőkre találna, hiszen akkor a tiszturamék mulatságát alaposan megzavarná ez az igyekezet s akkor ugyan hol és hogyan tudnának olyan olcsón virtuskodni, mint ahogyan ezt mostanáig gyakorolták. Vagy talán végre a civilbagázsnak megjött volna az esze s úgy gondolkozik, hogy az egész hadsereg, szőröstől bőrös­től, bakától brigadérosig az ő pénzén, az ö véres verejtékén fentartott intézmény, tehát annak egy csepp jussa sincs ahhoz, hogy különbnek, avagy több jogra méltóbbnak tartsa magát a legutolsó adófizető polgár­nál, ki filléreivel az ő kitartásukhoz hoz­zájárul. Nem akarjuk az egész tiszti virtusko­dás lélektani motívumait fejtegetni, de bizo­nyos az, hogy az élesre fent kard, mely mindig ott fityeg az oldalukon, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy több erősséget érez- zenek magukban a fegyvertelen civilbagázs- nál s igy leglényegesebb s egyben legfeles­legesebb kelléke a tiszteknek, mely minden­kor csak galibát okozott a privát életben, akard. S ennek eltávolításáért küzdünk immár évtizedek óta, de elérni azt, a mai rendszer mellett száz év múlva sem fogjuk. íme a polgárember egy kis browning revolverrel egyszerre négy tiszti kardot vezényelt vissza hüvelyébe, tehát mint látjuk a katonatiszt Molnár Tutitok legnagyobb raktárában Debrecen, r*íi. 727. EGYHÁZTÉR 3. A NAGYTEMPLOM MELLETT. 727. író angyal védjegyű Eufon tölcsérnélküli, Eathe tünélküli beszélőgépek és lemezek ki­zárólagos képviselete. Kedvező fizetési feltételek! Szolid kiszolgálás ! Külön technikai osztály! Javító műhely ! Szép volt. Akárhány fiatal leány van aki százszor boldogabbnak érezné magát, ha a szemöl­döke egy kissé szőkébb volna, vagy az arca pirosabb, üdébb szint mutatna, eset­leg az egyik ujján keletkezett szemölcsöt valami módon eltávolithatná, szóval azt a parányi szépséghibát, mely szerinte elcsú­fítja, megsemmisíthetné. Mert a nő szemé­ben a teljes boldogság egyedüli biztosítéka a tökéletes szépség. Hogy pedig a nőnek ez a feltevése igen sok esetben ellentmond a mindennapi élet tapasztalatainak, akárhány szomorú példa bizonyítja. Gyakran előfordul, hogy igény­telen rut leányok idővel boldog családanyák lesznek, azok pedig akiket valamikor az ud­varlók egész serege rajongott körül, mint elhagyott öreg anyókák leány pártában hal­nak meg. Sőt olyan is van a kinek egye­nesen az volt a tragikuma, hogy szépnek született. Ha megengedik elmondok egy esetet. A közönség éber figyelemmel halgatta a fiatal járásorvos felolvasását, aki a ka­szinó vendégeinek már több élvezetes estét szerzett érdekes előadásával. Kérték hogy mondja el az esetet. Az orvos, aki épen a női szépségről értekezett, már bánta, hogy igy eltért a tárgyról, de mert felkeltette halgatói figyel­mét, hát csak belekezdett: Alig volt még hét esztendős a kis Rózsika, mikor az édes anyját eltemették. Az apja egy ideig szomorúan, szótlanul vi­selte az özvegység fekete fátyolát, mint aki már végkép lemondott a világ gyönyöreiről. De úgy fél esztendőre a temetés után meg­gondolta magát és elhatározta, hogy meg­nősül. Feléje se néznék az asszony népnek, ha fiú gyermekem volna mondogatta az ismerőseinek de hát egy leányt bajos volna anya nélkül fölnevelni. Aztán ölébe vette az aranyhaju szőke babát és kérdezte tőle : Ugy-e szeretni fogod az uj mamát kicsikém ? Igen! Nagyon fogom szeretni felelt a kis leány gépiessen mindig szót fogadok neki. Az ismerősök is biztatták, hogy jól teszi, ha megnősül, hát még inkább kedvet kapott. De úgy gondolta, hogy ha az első feleségét szerelemből vette el, a második asszony megválasztásánál tekintettel lesz a pénzre is. Ügy számított, mint minden öz­vegy ember. A gondtalan, nyugodt élet csá­bította inkább, mint a szerelem varázsa. No meg hát a fő ok a kis leánya neveltetése volt. Ennek a számításnak az lett a követ­kezménye, hogy egy meglehetősen vagyo­nos fiatal özvegy asszonyt kéretett meg, akiről azonban még az ellenségei sem mo nd­hatták volna nyugodt lelkiismerettel, hogy kedves, vagy szép lett volna, Olyan csene- vész, sápadt arcú, sovány menyecske volt, a kinek egyetlen tekintetéből kiolvasható a világgyülölet, a mások kárán örvendő rosszakarat. bArth béla geperore berendezett asztalos telepe MAGYKArOLY, Majtény.utca 13. sz. a. Elvállal minden szakba vágó munkálatok teljesítését, u. m.: épület-, üzlet-, portail berendezéseket a legszo­lidabb napi árak mellett. — Kartársai részére jutányos árért teljesít gyalulásokat és gépmunkálatokat. Lapunk mai száma 10 oldal terjedelemben és 3300 példányban jelent meg.

Next

/
Thumbnails
Contents