Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-21 / 3. szám

4-ik oldal. tötte is ezt élvezettel, a cél a melyet az estély szolgált, szép és nemés volt. * * ífí A déli hangszó ébresztett fel álmom­ból a kellemesen eltöltött éj utánni nyu­galmamból. Még fülembe csengett a zene a kacaj, a poharak csengése. Kedves háziasz- szonyunk hivó szavára újból az asztalhoz ültünk s egy igazi magyaros ebéd elfogyasz­tása után úgy szivembe nyilalott valami akkor, a midőn előálott a kocsi, hogy ki­vigyen az állomáshoz. Fájt a boldog családi kör elhagyása, a kedves jó háziasszony, házigazda ven­dégszerelő barátságától megválni. Az agg 90 éves matrona fejemre tette kezét, meg­áldott és én úgy éreztem magamat, mintha újra születtem volna. Simkó Aladár. Kispipa vendéglő. Kezelő: Hank János. Tisztelettel felhívom a nagyérdemű közönség szives figyelmét Nagykárolyban, a Kálmánd­utca sarkán évek óta fennálló „HI5PIP8“ vendéglőmre, a hol a leggondosabb kiszolgálás mellett kitűnő magyar konyha, érmelléki, pelei, tasnádi és csányi borok állanak a fogyasztó közönség rendelkezésére. pénteken hal- éshurkaestély. Egyben tisztelettel értesítem a n. é. közön­séget, hogy minden lakodalmak, vendégségek, estélyek részére szükséges evőeszközökből, u. m.: tányérok, tálak, kések, villák, kanalakból (rendkívüli csinos chinai ezüstből kiállítva) nagy raktárraj rendelkezem, a melyet csekély használati dij mellett kölcsönzők ki. Becses pártfogást kérve, vagyok kiváló tisztelettel :: Aborsensek HAÜEC JÁNOS felvétetnek. vendéglő-kezelő. Zenemíikedvelők estélye. (B) A nagykárolyi zenekedvelők köre szombaton este egy estély keretében a városi színházban előadta műkedvelőkkel a „Piros bugyelláris“ című népszínművet. Nem tud­juk ez a niveans egyesület, hogy vehette programmjába egy népszínműnek az elő­adását akkor, amidőn annyi sok szép ne­hezebb-könnyebb operette, daljáték áll ren­delkezésére. A népszínmű rég lejátszotta magát. A haladó kultúra az utolsó évtize- zetekbenjhatalmas méretekben átalakította a színházak irodalmának anyagát, valamint az emberek ízlését és igényét is. Ennek a rohanó haladásnak legelső áldozata lett a magyar színpadok egyik legrégibb műfaja: a népszínmű. Bájos, semmi irodalmi sem színpadi értékkel nem biró, csupán etnog­ráfiái szempontból értékes műfaj, mely kö­rülbelül oly viszonyban van a modern érte­lemben vett, mai komoly szinmüirodalom más termékeivel mint egy jóképű magyar­ruhás falusi bácsi, pitykés lajbijával, dol­mányával, csizmájával és pörge kalapjával a mai müveit emberhez, annak nyugodt egy­szerű öltözetéhez, intellektualitásához, értékes belső tartalmához. Mint specialis magyar műfaj a szinmüirodalom relikviai között az őt megillető helyet foglalja el. Boldog kor, amelyben minden igényeket kielégített. Ma azonban már igazán még a kisebb városok intelligens elemei is bizonyos borzalommal gondolnak arra, hogy egy népszínművet, melyet valaha jó színészektől, talán több­ször is láttak és még reminiscenciái most is élnek bennük újra végig kell nézniök műkedvelőktől. De nemcsak műkedvelőktől, a legjobb színészektől is. Hogy ez meny­nyire igaz, bizonyítja a népszínház örökös válsága, tengődése és a vidéki színházak műsora, hol csak nagyritkán játszanak nép­színművet. Nagyon elhibázott eszme volt rendező­ségtől egy négyórás unatkozásba belevinni KÖZÉRDEK a közönséget. Zsúfolt padsorok, meleg szivü előkelő közönség és hideg színház szolgál­tatott keretet az előadásnak. Csak elisme­réssel adózhatunk mind a közönségnek, mind a szereplőknek azért a fáradságos türele­mért, amlylyel elviselték a hideg színház kellemetlenségeit. Különös és sokféle ma­gyarázatra ad okot a színház fűtőkészüléke. Ez alkalommal már 3 nappal az előadás előtt megkezdték a szakszerű fűtést és mind ennek dacára kellemetlenül hideg volt a szinház. Ami az előadást illeti a legkénye­sebb igényeknek megfelelt. A szereplők mind megértették szerepeiket, alakítottak, s zene­kar szépen kisérte az énekszámokat és a felolvasási közökben előadott darabjait lel­kes tapssal honorálta a közönség. Az elő­adást a „Magyar Királyban“ a kora reggeli órákig tartó tánc fejezte be. \ / Fest és vegyileg tisztit min­dennemű ruhákat kifogásta- :: lanul és a legszebben :: Koncz József QEBRECZEN, Arany Dános-utca 10. Alapitlatott 1803. évben. Telefon 101. szám. \ HÍREK. Személyi hir. Csaba Adorján várme­gyénk főispán f. hó 20-án Pátyodra utazott, részt vett Madarassy Olga esküvőjén és ma este visszatér székhelyére. Közgyűlés. Szatmárvármegye törvén-, hatósága f. hó 26-án rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlései,! adja át, illetve tűzi fel főispánunk Ő felsége által 40 évi hü és buzgó szolgálatáért Medvey Lajos központi választmányi jegyző, vármegyi iktatónak adományozott koronás arányérem keresztetis Esküvő. Szuhányi Ödön zilahi kir. járásbiró ma tartja esküvőjét Madarassy Dezső pátyodi földbirtokos kedves és bájos leányával Olgával, Állandó választmány. Vármegyénk állandó választmánya Csaba Adorján főispán elnöklete alatt f. hó 25-én d. u. 37a órakor ülést tart. Aranylakadalom. Kedden ünnepelte meg sziik családi körben gyermekei és unokái körében id. Kovács György városunk köz- tiszteletben álló polgára, felesége szül. Tóth Terézia úrnővel házasságuk 50-ik évfordu­lóját. Az évforduló alkalmából a midőn részünkről is legjobb kívánalmunknak adunk kifejezést a tiszteletreméltó agg házaspár előtt, kérjük a Mindenhatót, hogy még évek hosszú során tartsa meg őket boldogságban, egyetértésben és szeretetben s abba a tisz­teletben a melyben polgártársaik részéről örvendenek. Társasvacsora. Mint értesülünk a a vármegyei tisztikarral élén, a nagykárolyi vadász-egyesület abból az alkalomból, hogy régi veterán tagja Medvey „Lajos részére Csaba Adorján főispán az Ő felsége által adományozott aranyéremkeresztet átadja, társasvacsorát rendez. Betöltendő állás. Dr. Falussy Alajos- fogalmazóvá való megválasztása folytán a vár­megyénél egy közigazgatási gyakornoki állás iiressedett meg. A pályázati hirdetést a hiva­talos lap legközelebi száma fogja közölni. Főúri vadászat. Báró Vécsey Aurél csegöldi uradalmában báró Vécsey Lászlói, hó 12-én és 13-án szép sikerű vadászatot rendezett, amelyen a vendéglátó bárón kívül Csaba Adorján főispán, Szuhányi Ferencz országgyűlési képviselő, Bikfalvy Albert, Kende György, Luby Béla, Szeőke Sándor, földbirtokosok. Orosz Alajos főgirnn. tanár, Pethő György jószágigazgató, Sz.TrégerAl­bért föintéző, Stranczl intéző és fia Barthos Jenő ispán vett részt. Terítékre került 298 nyúl, 14 fácánkakas, Eljegyzés. Csics Jenő felsőrónai kör­jegyző eljegyezte Almássy Annarahói állami iskolai tanítónőt, néhai Almássy Ignácz t. ügyész s neje Uray Margit leányát. — Torna Mariskát Nagymajtényból eljegyezte Gnant Antal penészíeki jegyző. Házasság. Dr, Lukács László laczfa- lusi lelkész, volt országgyűlési képviselő leányával, Veturiával Laczfaluban egybekelt dr. Muntyán János orvos. Egy álom . . . Egy jó barátomnál vol­tam a Könyök-utczán. Rendkívül el volt fog­lalva. Miközben ő Íróasztalánál dolgozott én unalmamban elaludtam. Álmodtam, igen szé­pet álmodtam. A Könyök-utca megelevene­dett előttem. Fogatok robogtak el egymásután gyönyörűen kikövezett utján s a járó-kelők egymást érték az aszfalton. Mindenben az ipar- és kereskedelem fellendülését láttam s az apró viskók helyét, szépen rendezett házsorok foglalták el. Egyszerre óriási lár­mára ébredtem fel. Azt hittem valahol Mu- csán vagy Keleten vagyok. Hisz csak ilyen helyeken fordulhat elő ilyen Istenkáromlás fényes nappal az utcán, amely a szobába is behallatszott. Kérdőleg tekintettem a ba­rátomra. Ő megértve a kérdést, bánatos ar­cai igy felelt. így van ez kérlek mindennap. Itt a város kellős közepén. Most egy tűzi­fát, majd egyebet szállító fuvaros biztatja rémes káromkodások között lovait a küllő­kig érő sárban, majd bérkocsit visz erre szerencsétlen végzete, s annak órák kelle­nek, mig a feneketlen sárból kievickelődik s mialatt biztatja lovait, megbotránkoztató káromlást és állatkínzást visz véghez. És ez igy van nap-nap után. Hasztalan folyamo­dunk fühöz-fához, nem segit rajtunk senki. Nekünk hallani kell ezt a rémséges károm­kodást, tűrni azt, hogy óriási pótadó mellett még tűzifát sem vagyunk képesek beszállítani udvarunkra. Hát tisztelt városatyák mi erre azt mondjuk, hogy ez már még sem járja, hogy a belvárosban lakó polgártársaink ezen jogos panasza ne nyerjen orvoslást. Tessék bármi módon is de gondoskodni ezeken az ázsiai állapotokon. Elvégre is ez a dolog nemcsak a Könyök utcai lakosokra rendkí­vüli nagy igazságtalanság, de szégyen a vá­ros polgárságára is, hogy a város közepén legyen egy olyan utca, amelynek lakói tűrni legyenek kénytelenek azt, hogy a félméteres sárban lovakat biztató kocsisok trágár ká­romkodása zavarja meg őket reggel, délben sőt este is vallásos érzületükben. Eljegyzés. Szőke József nagyecsedi bérlő eljegyezte Ney Pálnak a mátészalkai gyártelep igazgatójának leányát Margitot Mátészalkán. Kinevezés. A pénzügyminisztér Lévay Béla helybeli pénzügyi számellenőrt eddigi állomás helyén való meghagyással pénügyi számvizsgálóvá végleges minőségben kine­vezte. Hegyközségi gyűlés. Vasárnap d. e. 11 órakor hegyközségi gyűlés lesz a város házánál. Fölolvasó estély. Dec. 15-én este 6 órakor tartotta a Kath. Legényegyesület idei második fölolvasó estélyét. Ez alkalommal is szép számú közönség jelent meg. A szereplők is mindanyian iparkodtak dicsérendő buz­galommal a közönség érdeklődésének meg­felelni. Hivatal átvétel. Dr. Falussy Alajos, a vasárnapi közgyűlésen megválasztott rendőr- alkapitány, hivatala vezetését ma veszi át. A Katholikus Legényegylet köz­gyűlése. nem, mint hirdetve volt, január 22-én, hanem február 5-én d. u. 4 órakor lesz megtartva az egyesület helyiségében. A Nagykárolyi Kereskedelmi és Ipar­bank Részvénytársaság f. hó 14-én tar­totta meg rendes évi közgyűlését. A köz­gyűlés az igazgatóságnak a múlt évről szóló üzleti jelentését, valamint az előterjesztett zárszámadást és mérleget tudomásul vette és a felelős számadóknak a felmentvényt megadta. A megüresedett igazgatósági tag­sági helyre Kaufmann Izidor, felügyelő-bi­zottsági taggá Weinberger Ferencz, Singer 3. szám. január 21.

Next

/
Thumbnails
Contents