Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-05-27 / 21. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK május 27. 21. szám. Fogászati műterem Nagykároly, Könyök-uíoa 11, Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természetim fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlás nélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a leginüvésziescbb kivitelben. László Jenő fogtechnikus. Minden vonalon küzdő elégedetlen csapatok vonulnak fel és minden csapat reményekkel indul a létért való nehéz harcba és hamarosan letört reményekkel, csalódottan, csüggedten fognak leszerelni, mert újabb Ígéreteknél egyebet egyik sem fog kapni. — Az epeutak megbetegedéseinél a legkiválóbb orvosok már évtizedek óta a Ferencz József-keserüvizet erőteljes és természetes oldó erejénél fogva a legkitűnőbb eredménynyel rendelik. Naponkint! adag : 1 pohárral, felme- legitve reggel éhgyomorra veendő. Dr. Lutaud, a párisi St. Lazare kórház orvosa, Írja egyik legelőkelőbb orvosi szaklapban „A Ferencz József-keserüviz vegyi összetételénél és hatásánál fogva a természetes hashajtó ásványvizek között első helyre helyezendő “ Látható, hogy a valódi Ferencz József-ke- serüviz világszerte ismert jó hírnevét kizárólag kitűnő minőségének és gazdaságos alkalmazhatóságának köszönheti, minek következtében a földgömb minden részén található. Az öszszes gyógytárakban valamint jobb füszerüzletekben árusítják. melyet környezetükre, az igen gyakran nagy kiterjedésű vidékre akaratlan gyakorolhatnak. S nagy darab földek ügyei, ügyei lesznek minden jó érzésű magyar embernek. E befolyást érezve, minden város igyekszik biztosítani a maga bensőséges, majd kifelé néző politikáját. E politikának legelső pontja, sőt tényezője a fokozatos fejlődés. Belső és külső politikának szorosan együtt haladnia nem szükséges, leggyakrabban lehetetlen, de ahol a lehetőség meg van, elszalasztani e lehetőséget, egyenesen kárára van a közös érdekeknek. A városok versenyében sok tisztességtelenség fordul elő. Ultimátuma e tisztességtelenkedésnek a személyeskedés. Ha valakinek háza van Szatmáron, annak egyenesen érdekében áll Nagykárolyt gyalázni. Ez a külső politika primitiv megnyilatkozása. De már nem a primitívség jelei azok, ha Szat- már őszintén kijelenti, hogy neki kárára lesz a nagykárolyi törvényszék felállítása. E külső kijelentéseknek természetes következménye lesz, hogy Szatmár a maga (belső) körében! mindent megtesz, hogy politikája s akarata érvényesüljön. 8 ez az akarat még mindig erősebb lehet, mint magának az igazságügyek miniszterének a nagykárolyiak részére döntő ígérete. Nagykárolynak külső politikát folytatni jelenleg lehetetlen. De mindenáron szembe kell szállania törvényszéke érdekében azzal az ezerkaru sátánnal, mely minden magyar akaraton élősködik. Szembe kell szállnia a magyar királyi minisztérium két oldalával, mely ma a fal felé fordulva alszik, de holnap esetleg kifelé fordulva nyitott szemmel bámul a pénzszagu levegőbe. És mindenekelőtt, ami legajánlatosabbnak látszik, hadjon föl Nagykároly százados nem törő- dömségével és „másra bizom“-ságával. Égy küldöttség nem a világ. Kettő sem lesz az. De ötre—hatra észre vehetik, hogy „ezele a karnak valamit". És ez még mindig több, mintha ..szeretett képviselőnk szívvel, lélekkel megígérte". Nagykárolynak nincs mit várnia képviselőjétől. Az el van foglalvafezer másfele. Csak épen hogy a kerülete érdekei nem nyomják az oldalát. Meg azután Nagykároly túlságos lekötöttsége folytán amugysem fontos politikai kerület, akinek képviselője (mint képviselő!) nem épen nyomós szavú ember. (Ezt én, az idegen, igy látom. Lehet, hogy mások nem igy látják; mindegy, az idő nekem ad igazat!) . Nagykárolyon segíthet a főispánja, alispánja, a hírlapjai s az az egyezer áldozatkész ember, aki a pénze mellett az eszét, a szivét s a kényelmét is odaadja. Minden, ami miniszteri adományozás és tervelés körébe tartozik olyan, mint az előszobába kidobott élrongyolt ezüstárra. Az kapja fel előbb, ki az ajtóhoz közelebb áll. Ezt bizonyosan állítom. Tessék megszívlelni ! Hogy pedig Nagykárolynak szüksége van a törvényszékre, ez átkozottal józan igazság. Akkor is igazság volna, ha senki sem állítaná. Pedig ötvenezer ember állítja, nemcsak azért hogy beszéljen valamit, de azért, hogy akik tehetnek, tegyenek is. Hogy hely, idő, költségek kimélése elsősorban fontos a törvénykezőkre nézve, és hogy ezen tényezők károlyi központtal fellelhetők, erről már sok szó esett komoly emberek ajkáról. De sokkal fontosabb e dolog nemzetiségi szempontból. futott át játékán. A többi színészeken általán meglátszott a nagy készültség s a Beregi játékához való emelkedni tudás. Második nap „Romeo és Julia“ volt műsoron. Júliát Czakó Miéi játszta. Czakó Miéi művészetéről már irtain, de ma többet, jobban, szebben, tudnék Írni. Igazi művésznő, akiről Beregi igy nyilatkozott: Sokat játszottam vidéki színpadon, de ily művésziesen alakitó Júliára eddig nem akadtam. Sipos, Vidor erejük legjavát vitték a deszkákra. (S hogy legördült a függöny, két dolog jut eszembe; 1., hogy lehet, hogy vannak olyanok, kik Heves Bélát nem szeretik s 2., bogy lehet, hogy a sbaksperei előadásokon olyan kevés volt a diákok száma. Vájjon miért?) Előadások. Hétfőn „A medikus“ Bródy Sándor ultramodern szinjátékának bemutatója vonzott szép számú intelligens közönséget, mely ha nem is osztotta mmdenben az illusztris szerző intentióit; azt még sem lehet elvitatni, hogy Bródy darabjának nálunk is osztatlan szép sikere volt, — amely első sorban az összevágó — kitűnő előadásnak tudható be. Minden egyes szereplő — még a legkisebbek is vetélkedtek a magyar iró darabját kegyeletes ambitióval nagy sikerhez juttatni. Id. Baghy Gyula főrendező ismert szakavatottsággal - minutiosus — és minden részletre kiterjedő gondosságával a legélvezetesebb premiért varázsolta a károlyiaknak. V. Zöldy Vilma, Horváth Lenke, Károlyi Sári, Vidor József, Sipos Z., ifj. Baghy Gy., Mátray Kálmán, Ross Jenő, Herczeg Vilmos dicséretet érdemelnek a páratlan műélvezetért. Kedden ünnepi előadás volt a színházban, az örök vidám Mátray Kálmán, aki már 30 éve, hogy a múzsát szolgálja, nálunk ünnepelte jubileumát. A színház zsúfolásig tömve volt és a közönség szeretettel ünnepelte a társulatnak kedvenc komikusát és egy-egy száma után szűnni nem akaró tapsban részesítették. Meg is érdemelte Mátray ezt az ünnepséget, mert évek óta nem látunk színpadunkon ó hozzá hasonló buffó színészt. Az előadás, mint rendesen kitűnő volt, a társulat tagjain is meglátszott, hogy Mátrayt ünnepelik, mert Dénes Ella valósággal exeellált. Burányi szintén gyönyörűen énekelt, nem különben Komáromi Gizi is. A sikerhez hozzá járult Herczeg, Szende és Pongrácz. Szerdán „Herceg kisasszonyát mutatta be színtársulatunk, Lehár Ferenc legszebb zenéjü operettjét, Káldor Dezső színtársulatunk volt kedvelt művészének, jelenleg a székesfehérvári színház tagjának vendégfelléptével. A kedvelt színész „Hadzsi Sztavrósz“ rablóvezér szerepét játszotta, a tőle megszokott művészetével, szép énektudásával és ami ritkaság operettszinésznél, nagy drámai erővel, amely alakítása oly trapánsan hatott a publikumra, hogy ének számait és egyes jeleneteit nyílt színen többször megtapsolták. A vendégszinész partnere Komáromi Gizi volt, aki „Mary Ann“ szerepét gyönyörűen csengő hangjával jutatta érvényre, különösen nagy hatása volt a Il-ik felvonásbeli énekés tánc duettjének, melyet Káldorral együtt adtak elő. Krisztodulósz szerepét Heltai alakította oly fényesen, hogy minden szavával megkacagtatta publikumot. Dénes Ella a herceg kisasszony nehéz koluratur szerepét és Burányi a hajóskapitányt gyönyörűen énekelték. Jók voltak még Mátray, mint botanikus, Herczeg, Herczegné, Vájná és Ross. Csütörtökön délután „Cigányszerelem“ a rendes szereposztással, este pedig Komáromi Gizi búcsú- és Káldor Dezső vendégfelléptével ismét “Herceg kisasszony"-t játszották. Tegnap a „Babuska“ volt műsoron. Ma Nagy nevetető estély! Heltai Hugó komikus jutalalomjátékul színre kerül: „Csárb nénje“. Énekes bohózat 3 felvonásban. Csárb nénje: Heltai. Heltai (nadrágszoknyában) „Párizs felől furcsa szelek fújnak“ cimii budapesti népszerű és alkalmi kupiét énekli. Holnap bucsuelőadásul „A koalitió“ Vá- sáry Béla pénzügyminiszteri tanácsos 3 fel- vonásos vígjátékot adja társulat. * * * Heves Béla szinigazgató az alábbi sorok közreadására kérte fel lapunkat: A vasárnap esti előadással befejezem tavaszi színi évadomat és egyben Nagykároly város szói házának vezetésétől visszalépek. Elmu , sztbatatlan forró köszönetét mondok Nagykároly város szin- pártoló lelkes közönségének és különösen a helyi sajtónak mindenkor tapasztalt meleg pártfogásáért, melyre mindig hálás sziwel emlékezem. Magam és színtársulatom minden egyes tagját szives emlékükbe ajánlva. Maradtam teljes tisztelettel Heves Béla, szinigazgató. batizt, karton és voiléből a legszebb kivitelben 9 koronától feljebb kaphatók Katz Sámuel női divattermében. Nagykároly, (Gróf Károlyi György-tór.) Gondolatok a törvény- szék körül. Szatmárvármegye idegen reám nézve, valamiképen én is idegen vagyok Szatmárvár- megyére nézve. De már az a verseny, mely Szatmárnémeti és Nagykároly közt folyik, érdeklő ügye a legidegenebb idegennek is, mert a városok nemcsak önmagukért állnak, de állnak azért a tyrranistikus befolyásért,
