Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-04-29 / 17. szám
17 -ik szám. április 29. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. utzer) előadják : Kaufmann Sándor (zongora), Preisz Miklós (hegedű), Huszthy Zoltán (harmonium). 5. „Peer Gynt“ (Grieg) a) Ases halála, b) Anitra tánc, előadja a zenekar, Vitek Károly vezetése mellett. Belépő-dij 1 korona. Kertmegnyitás. Vau szerencsém a n. é. közönség szives tudomására ! hozni, hogy Nagy károly ban, Kálmánd-u. 1. ss. alatt levő „Kispipa“ vendéglő kerthelyiségét folyó évi ápril hó 30-án nagy hurka-estélylyel egybekötve, Horváth Ferenc kitűnő zenéje mellett holnap azaz vasárnap este Un n ep élyesen meyn y ltom. Kitűnő magyar konyha, jó zamatu érmelléki és esányi borok állanak a közönség rendelkezésére. t Számos látogatást liér Hank János tulajdonos. ' - ] Rópirat a választói jogról. Szederkényi j Nándor volt képviselő és főispán, igen érdé- ‘ kés rophatni, irt, „Az általános választói jog J a mag sir ősi alkotmány szempontjából“ «iraméi. Történelmi visszapillantással kezdődik a 1 rópirat. Az ősi alkotmány nemzeti demok- 1 rác iáját fejtegeti, majd vázolja az alkotmány jog fejlődését a vezérek és Szent István ke- : rában s kimutatja, hogy az ezredéves magyar konstitucióban az általánosság és egyen-, lőség volt a vezérelv. Az arany bulla és a nemesség jogkörének szabályozása a második állomás, ahonnan Szederkényi plasztikusan vezeti ie az alkotmányos joggyakorlat áta-j 1 lakú húsát vármegyénkénti követküldésre s a főrendiház képződésére. Következik a mohácsi vész utáni állapot és a nemesi kiváltság kora, aztán a tizenkilencedik század reform-i I eszméi és a negyvennyolcas reform s végül a Lónyay-féle 1872-beli választások után a lietvennégyes reformakció, a most érvényes törvény tervezetének formájában, melyről Szederkényi ezeket mondja: - A javaslat cime volt: „az 1848. V. és erdélyi II. t.-cikk- nek módosítása, illetőleg kiegészítéséről“ a j azt fejezte ki hogy ily riovelláris utón fogja a 48-as törvény hézagos intézkedéseinek részben túlhaladott, részben magyarázatot i igénylő részleteit mintegy kiegészíteni. En- I nek örve alatt azonban a választói jognak oly megszorítását vették fői, hogy azzal a választók számát, hozzáadva még az adólerovás föltételét, is, a minimumra sülyesztet- j lék. Ehhez fűztek egyéb eljárási részleteket, I melyek a hatalmi befolyás terét bővítették j s a megvesztegetés iizelmci gyakorlására az eddigi módot még kedvezőbbé tették, amint ezt azóta annyi választási korrupció és atrocitás elszomoritóan igazolta. Az 1874-iki javaslat tárgyalásánál a 48-as párt, a múlt ezen emlékeitől áthatottan fejtette ki ál- lásponját, mely szerint a magyar haza rnin- den honpolgárát, az egyenlő teherviseléssel megilleti az egyenlő választói jog. Ez volt álláspontja. Vagyis az általános, egyenlő választói jog. Ez az álláspont a magyar ősi al- \ kotmány, a negyvennyolcas törvények szelleméből következik. Se nem fölülről, se nem alulról, senem kívülről. Alkotmányunk lényegéből. Ez alapon kívánta a 48-as válasz- í tói törvényt, a. változott viszonyokhoz képest kiegészíteni, befejezni. Foglalkozik ezután Szederkényi a nemzetiségek oldaláról állító- \ lag fenyegető veszedelemmel és a demagó- l gia kísérletével, amelyekről kimutatja, hogy 1 a reakció idézgeti őket ijesztésül. Es itt rá- 1 tér röpiratának egyik legérdekesebb részére, a községenkénti titkos szavazásra. Kiindulva abból a különben nem is vitás tételből, hogy a negyvennyolcas törvény a képviselőválasztásnál csak a szavazók följegyzésót s az ösz- szeszámolást rendeli nyíltnak. Ebből következik, hogy a szavazás nyíltan vagy titkosan ejthető meg. Szederkényi ezzel fejezi be tanulmányát: — Mindezen történeti, tényekre azért mutatok, hogy kitűnjék, hogy a függetlenségi párt a múlt hagyományait követi csak, ha továbbra is ragaszkodik annak fönt ismertetett alapelveihez. Megengedjük az aggályok jóhiszemű lehetőségét, féltett nemzeti egységünk kincse fölött, melyet veszélyeztetne talán a jog ily mérvű kiterjesztése, részben a nemzetiségek, részben a nemzetközi radikálizmus agitációja részéről, de reá kell mutatnunk a nemzetiségi agitáeiók mesterségesen ápolt s fejlesztett osztrák forrására, a magyar nemzet ellen. Kövessük mi is a 19-ik század nagy hazafiait, kik a 18-ik század nemzetellenes szolgálatába forgatott reform fegyvereit megragadva, a nemzeti egység védelmére fordították át s az eredmény fényesen bevált a 48-as alkotmány fölépítésében. Üssük ki mi is az ismert reakció kezéből az oda méltatlan . jgyvert s ősi alkotmányunk szellemével egyezően, a jogot általánosítsuk a magyar nép tagjaira, a magyar honpolgárokra. Pénzintézeti közgyűlés. A „Nagykárolyi Közgazdasági Bank“ r.-t. folyó hó 27-én rendkívüli közgyűlést tartott az egyesület helyiségében. A gyűlésen Bóth Károly elnököli, aki üdvözölvén a megjelenteket, eonsta- tálta, hogy 38 részvényes van jelen, akik IÍ82 részvényt képviselnek. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Adler Adolf, Fürth Ferenc és Weisz Lajos részvényesek választattak meg. Az igazgatóság azon indítványa, hogy a részvény tőke 300,000 koronáról 500,000 koronára emeltessék fel, egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elfogadtatott és elhatározta a közgyűlés, hogy e célból 1000 drb 200 korona. névértékű részvényt bocsájt ki. Az aláírás végső határidejét, május hó 12-ikén állapította meg a közgyűlés. Az alapszabályuknak az alaptőke felemelésével szükséges változtatása egyhangúlag elfogadtatott. Az újonnan kibocsájtott részvények kedvező fizetési feltételei, valamint az a körülmény, hogy azok az 1911. évi üzleteredményben nem részesülnek ugyan, de a befizetett tőke után 5 "/„ kamat téríttetik meg, azt eredményezte, hogy a kibocsájtott részvények teljesen jegyezve vannak s az intézet ennek bejelentése céljából május 14-én rendkívüli közgyűlést tart. I Stróbencz Péter. | Egy köztiszteletben álló, általános becsülésiiek örvendő, jótékonyságáról vármegyeszerte ismert embert ragadott el a halál f. hó 20-án Váczon, hova beteg gyermeke ápolására sietett, Stróbencz Péter személyében. Az elhunyt tagja volt a város és megye minden kulturális és jóté- konycélu intézményének s vezető szerepet játszott a vidék íársadalmában. Temetése 22-én folyt le nagy részvét mellett. Uj doktor. Dr. Kozma Tibor János joghallgatót, Kozma János érkörtvélynsi köztiszteletben álló gör. katli. esperes fiát, az elmúlt héten, a kolozsvári egyetemen, a jogtudományok doktorává avatták. Megerősítés. A m. kir. Igazságügyminister a rendőri büntető bírósághoz ideiglenes minőségben kinevezett ügyészi megbízottakat, ezen állásukban véglegesítette. Halálozás. Egy derék törekvő iparost ragadott el az élők sorából a kegyetlen halál. Kalina Ferenc festő-iparos, városi képviselőtestületi tag, élete 40-ik évében, hosszas szenvedés után f. hó 25-én elhunyt. Temetése 27-én folyt le nagy részvét mellett. Nyugodjék békében! Színészet. Heves Béla a szatmári szinike- rület ez idei igazgatója, kitünően szervezett teljes társulatával és saját polgári zenekarává,'! f. évi május hó 1-én kezdi meg a nagy- kámlvi szmiévadot olyan gazdag és változaKölcsey-estély. A „Nagykárolyi Kölcsey Egyesület“ f. hó 22-én igen sikerült dalos estélyt tartott a Városi-szinházban, melyet e/, alkalommal teljesen megtöltött előkelő és mü értő közönség. Az estélyt Cseh Lajos alelnök nyitotta .meg, kinek művészi hévvel előadott beszédét lelkesen tapsolta közönség. Az egész estély vármegyénk kiváló fiának, Pap Zoltánnak ünneplésére volt szentelve. Azért úgy a dalárda, mint a szereplő művészek, mind az ö szerzeményeiből adták elő a szebbnél-szebb magyar nótákat. Marschalkó Rózsi a m. kir. Operaház tagja nemcsak énekművészeiével, de bájos megjelenésével és egyéniségének kedvességével is hódított. Két ízben énekelt s legnagyobb hatást a „Beteg vagyok . . .“ és „Kérdik tőlem mi bajom van“ cimü dalokkal keltett. Darabos Lajos, Szávay Gyula a „Petőfi Társaság“ üdvözletét hozta s igen kellemes modorban csevegett költőtársáról Pap Zoltánról. Egy pár kedves költeményét is előadta ; különösen tetszett a „Grammofon“ cimü versének pointe-je, mely szerint a muzsikához nem masina kell, — de lélek. Maga az ünnepelt „Öreg cigány“ cimü, hangulatos költeményét szavalta el azzal a meleg bensőséggel, amelyre a költő képes legjobban. A „Muzsikaszó“ remekbe készült illusztrációinak vetített képeihez is ő maga adott magyarázatot. Innocent, Mar- gittay, Nagy Vilmos, Magyar—Mannheimer, Benczúr stb. képei sorra vonultak fel mind 60-ig a gyönyörködő közönség előtt. A dal- egyesület, mely csak az utolsó pillanatban kapta meg Pap Zoltán dalainak hangjegyeit, nagy buzgalommal igyekezett pótolni az idő rövidségét s fáradozásának volt is eredménye. A zongorakiséretél az énekhez Vitek Károly kifogástalanul látta el. A rendezés érdeme a pótolhatatlan Klacskó tanár és Fogarassy Ká-1 roly urálié. Házasság. Ohm Emil debreceni vendéglős! csütörtökön ■ vezetio oltárhoz özv. Fejes Fe-| rencné úrnőt, a Polgári Olvasókör köztiszteletben álló bérlőjét. A polgári esketést Bérczy János, az egyházit Szenti ványi Béla plébános segéd teljesítette. Tanuk voltak Kindris József és Emészt íjászló. Az esküvöt a kör vendéglő helyiségében, fényes vacsora követte. Tanfelügyelő ur figyelmébe! Vettük az alábbi levelet : „Ezelőtt mintegy három béltel feladtam a kis leányomat a gróf Károlyi István-u-teai óvodába. A kis leány állítólag elsírta magát és az óvónő haza küldte a cseléddel. En másnap ismét elküldtem 0 ismét haza küldte, úgy szintén harmad nap is. En nem mehettem fel, mivel beteg voltam, de e hó 1-én eivittem személyesen a kis leányt és .szépen leültettem — mondva, — hogy jó legyen. Csak a cseléd volt bent. Kis idő múlva bejött az óvónő és anélkül, hogy szóra is méltatott volna, azzal kezdte : Hogy ezt a gyermeket nem tűröm az óvodámban. Kérdeztem, hogy miért? Mert sir. Én mondtam, hogy azt csak először teszi, mivel még szokatlan. Tessék csak vele szépen beszélni megszokik az és nem fog sírni. Azt felelte, hogy: tanácsokkal el van látva. Csak vigye a gyermeket. Mondtam,, hogy én úgy tudom, hogy ez állami óvoda. Es itt minden tisztességes gyermeknek helye van. Vigye ezt a gyermeket az óvodámból, menjen innen ki, érti ! Vagjr talán mit hisz. Azt teszek, amit én akarok, én önállóan működöm — mondta az óvónő. Talán araiért nem nagyságul tani, vagy nem csókoltam neki kezet ?“ Kérem a tekintetes szerkesztő urat, amennyiben a dolog közérdekű és már mással is megtörtént, ezt b. lapjában közzétenni. Nagykároly, 1911. April hő. Kiváló tisztelettel Höhm\ Jenöné. A nagybárolyi Zenemiikedveiök Egyesülete f. hó 30-án (vasárnap) este fél 6 órai kezdettel a polgári leány iskola nagytermében estélyt rendez. Műsor: l. Rákóczi nyitány. (Kéle(-) előadja a zenekar, Vitek Károly vezetése mellett.' 2. Moskovszki valzer, előadja zongorán Solymossy Paula urhölgy. 3. Mesék, irta és, elmondja Ruszti Gyula ur. 4. Esti ima az j „Éji szállás Granadában“ cimü operából (Kre- j ta fáj a feje, ne tétovázzék, hanem használjon azonnal Bei.etvás-paSZtíUát, mely 10 perc alatt a legmakacsabb migrain és fejfájást elmulasztja. Ara 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Készíti: Beretvás Tamás gyógyszarész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás.
