Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-14 / 2. szám

2. szám. január 14. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. „Kollarit“ (bőrlemez) A jelenkor legjobb tetőfedő- és el­szigetelő-lemeze. Egyedelárusitó Hershouits Hermann fakereskedő Nagykároly. Tánczkurzus és testnevelő tanfo­lyam a gymnáziumban. Még emlékezetes a múlt év májusában a Polgári Leányiskola által a színházban rendezett ünnepély azok­ról a szebbnél-szebb bájos táncokról, me­lyeket oly művésziesen lejtettek a kis lány­kák. Ezeket a táncokat is tankurzus kere­tében Révész Béla tánctanár tanította be kiváló szakismerettel és fejlett Ízléssel. Az idén megint eljött városunkba ez a tehet­séges tánctanár és a gimnázium tornatermé­ben a Polgári leányiskola és a gimnázium növendékei részére tánc- és testnevelési­kurzust tart. Hangsúlyozzuk, hogy nemcsak tánc de testnevelési kurzust is, aminek mi igen nagy fontosságot tulajdonítunk. Mert a gyermekek testnevelése: a járás, a csipő, a fej, a karok tartása továbbá a zenei ritmus meg a formák iránt való érzék felébresztése és kifejlesztése. A főcélja ennek a kurzusnak ezen talány a táncnál is fontosabb dolog. Fontosságának illusztrálására megemlítjük, hogy a külföld minden kultur államában ilyen kurzusok kötelezők a tanintézetekben és különösen leány gyermekeknél nagyobb fontosságot tulajdonítanak mint a tornának. Révész hivatásos mestere ennek és felhív­juk az érdeklődő szülőket, hogy használják fel a jelen alkalmat gyermekeik taníttatására mert szakértőbb kezekbe aligha adhatják gyermekeiket. A kurzus csütörtökön, f. hó 12-én 5 órakor kezdődött. Közgyűlés. A nagykárolyi St.-quo ante izr. hitközség f. hó 15-én este fél 6 órakor a szentegylet helyiségében tartja évi rendes közgyűlését: Meghívás. A folyó évi január hó 15-én. vasárnap este 5 és fél órakor a szentegylet helyiségében tartandó rendes közgyűlésére van szerencsénk a hitk. tag urat tisztelettel meghívni. Nagykároly, 1911. január 10. Berger Ármin hitk. elnök. Riesenbach Mór hitk. jző. A közgyűlés tárgysorozata: Elöljárósági jelentés 1910. évről, A számvizsgáló-bizottság jeleutése. Az 1911. évi költségvetés tárgyalása, Tiszt- ujitás. 12 választmányi tag választása. Az elnökség jelentésében első sorban fájdal­masan emlékezik meg 1910. évben két tekintélyes hitközségi tag Ignácz Jenő és Schiff József elhunyíáról, kiket utolsó ut- jokra a hitk. szine-java elkísért. A kegyelet adóján kívül az elismerés szép adóját rótta le a hitk. akkor, midőn 13 éven át volt hűséges elnökének, néhai Spitz Antalnak arcképét a hitközségi ülésterem számára megfestette és diszközgyülss alkalmával uagyszámu intelligens közönség jelenlétében leleplezte. Az általános tisztujitás alkalmával templomgondnoknak megválasztott Klein Ignác ezen állásáról lemondván, helyét id. Blau Ignác foglalta el, ki a hitk. ügyeit állandóan szivén viseli. Sajnálattal kellett továbbá Neumann Ferenc hitk. jegyző le­mondásai tudomásul venni, kit a hitk. jól megérdemelt kegydijjal bocüátott el megér­demelt nyugalmába s helyét Ríesenbaeh Mór hitk. tanítóval töltötte be, ki működését a az elemi iskolában berendezett jegyzői iro­dában végzi. Foglalkozik még a jelentés az alapszabály módosításról, iskola ügyek, templomszékek átírásáról stb. Az 1911. évi előirányzat 28,490 kor. 64 fill, fedezet 22,085 kor., tehát kultuszadóvat fedezendő 6405 kor. 64 fillér. A „Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank“ r.-í. f. hó 14-én délután 5 óra­kor az intézeti helyiségben fogja megtartani tizenkilencedik évi rendes közgyűlését, melyen a szokásos tárgyakon kívül napirendre van tűzve lemondás folytán üresedésbe jött egy igazgatósági tag helyének 5 évi időtartamra és a megbízatás lejárta folytán három felü­gyelő-bizottsági póttag helyének 3 évi idő­tartamra leendő betöltése. Uj függetlenségi napilap. Csehül állhat Szatmáron Kelemen Samu mandátuma. Ennek biztosítására egy politikai napilap indítását tervezi már hónapok óta. Végre nagynehezen sikerült a terv. Az „Északkelet“ c. hetilap febr. 1-től politikai napilappá alakul át s a függetlenségi és 48-as pártnak lesz a sajtóorganuma. Farsang. Január 6-án kezdődött a farsang s február utolsó napjáig tart. Két hónapon át lesz mód a táncolási kedv kie­légítésére. Cigányok a törvényszék előtt. Érde­kes bűnügyben hozott ítéletet a szatmári kir. törvényszék dr. Némethy József törvszéki biró elnöklete alatt f. hó 9-én megtartott főtárgyaláson. Balog András, Fecske Ferenc és társai szaniszlói cigányok állottak a tör­vényszék ellőtt, helyesebben mondva csak állottak volna, mert Balog Andrást kivéve, a többi cigányok nem jelentek meg a tárgya­láson és elmaradásukat a törvényszékhez irt terjedelmes levélben azzal mentették ki, hogy nincs ruhájuk, meztelenül pedig nem jöhet­nek a bíróság elé, Ígérik azonban, ha ruhá­juk lesz, majd eljönnek s minthogy az sokára lesz hát küldjön a tekintetes kir. törvényszék egy kis gúnyára valót. Különben is a vád tárgya nem bűncselekmény, mert ha ők el is vitték 1909. dec. 21-én Koncányi Zsiga padlásáról a 11 darab szalonát, meg a 6 darab, sonkát, az aligha lehet bűn, mert dög volt biz a, úgy a szalona, mint a sonka, Konczányi is a földből ásta azt ki. Azután meg az lett volna a vétek, ha éhségüket nem csilapitják, szeretnék látni, hogy melyik cigány állaná meg, hogy egy holdviláos éj­szakán a szomszéd padlásról kikandikáló sonkát közelebbről meg ne tapasztalja. Hiszen a szegény cigány csak akkor eszik a mikor dögöt lop. A törvényszék azonban nem fogadta el a védekezést és Balog Andrást 1 hónapi fogházra elitélte, ki az ítéletben megnyugodott, a többi cigányok azonban nyugtalankodhatnak, mert elővezetésüket a kir. törvényszék elrendelte. Betörések. Porteleken január 4-én délután 1 órakor fényes nappal ismeretlen tettes feltörte Siket Demeter szatócs üzletét és összesen 712 korona értékű átüt és ék­szert vitt el. Ugyanaz napo”, egy órával későben a Portelekhez közel lévő Iriny községben Hoffmann József üzletét foszto- ták ki. A csendőri nyomozás megállapította hogy a két betörést egy és ugyanazon sze­mély követe el. Az ismeretlenség jótékony leple alatt rejtőző betörő szorgalmas em­ber ek bizonyult, aki a rövid téli napokat hasznosan tudja beosztani. Kötelező lesz a koronaszámitás. Tíz éve már, hogy a valutaszabályozás be­fejezésével törvényt alkottak a kötelező ko- ronaszámitásról. De ez a reform csak a hivatalos okiratokra vonatkozott, mig a magánéletben a régi, megszokott forint érték szerint számítottak. Most azt jelentik, hogy a kormány a legközelebbi napokban előter­jeszti a koronaértékben való kötelező szá­mításról szóló törvényjavaslatot. Ez azt je­lenti, hogy ezentúl mindennemű polgári ügy­irat, amely pénzről szól, csak koronaértékben lesz kiállítható. Ausztriában már évek óta kötelező a koronaértékben való számítás s ott már alig hallani forintról és krajcárról. Ötven filléresek veretése. A béesi kereskedelmi és iparkamara legutóbbi ülé­sében elhatározták, hogy felterjesztést intéz­nek a kormányhoz ötvenfilléresek veretése tárgyában. A kamara felterjesztéseben arra kéri az osztrák kormányt, hogy az érem­egyezményhez pótlásképpen kössön a ma­gyar kormánnyal szerződést, amely szer­ződés az uj ötven filléresek veretését sza­bályozza. Kereskedők és iparosok aggkori ellátása. A pozsonyi kereskedelmi és ipar­kamara a napokban tartott teljes ülésében a kereskedők és iparosok aggkor és mun­kaképtelenség esetére való ellátásának az állam közreműködésével leendő intézményes megvalósítása céljaira 20,000 koronás ala­pot szavazott meg. A kamara fölfogja kérni a kormányt, hogy eme intézmény mielőbbi megvalósítása végett törvényjavaslatot ké­szítsen és azt a törvényhozás által szavaztassa meg. Aki nem bánt senkit. Egy furcsa erkölcsi bizonyítvány. Megyénk egyik járása területén történt meg az alábbi jóizti kis dolog. A falu egy nem valami jóhirü lakosa „er­kölcsi“ bizonyítványt kért az érdemes köz­ség elöljáróságától. Hát a biró adott neki írást, mely hangzott vala ekképen : Erkölcsi bizonylat. Mi alulírottak, úgyis mint X. köz­ség elöljárói, hivatalos készséggel, akarattal és nagy szives, de jó szándékkal ezennel bizonyítjuk, hogy K. Péter községünkbeli szegény sorsú és rendű férfiú mindig na­gyon szépen, csendesen éslstennekteiszöen viselkedett. Tisztességben ette a kenyerét. Nem bántott senkit. De azt beszélik a sza­vahihető emberek a községben, hogy sze­génynek „enyves“ lett volna a keze. Amit a szeme meglátott, a keze nem hagyja ott. Meg nagyon verekedős volt. Egyéb erköl­cseit nem ismerjük. Ez a furcsa hivatalos irat a bírósághoz került, ahol most mint perbeli melléklet szerepelt egy ügyes-bajos dolognál. Az ebtartási rendelet szigorítása. A földmivelésügyi miniszter az ebtartási szabályrendeletek szigorítása érdekében kör­rendeletét intézett a törvényhatóságokhoz. E körrendelet indító oka a veszettségi esetek állandó emelkedése és a házi állatokban ebből előálló nagyfokú károsodás. A baj megakadályozása céljából tehát a földmive­lésügyi miniszter uj szabályrendelet-mintát bocsátottá törvényhatóságok rendelkezésére. A tervezet iotézkedései első sorban oda irányulnak, hogy az ebek száma csökkenjen. Ezt a célt szolgálja azon rendelkezés, hogy az ebadó kötelezettséget kivétel nélkül minden ebre ki kell terjeszteni az adó leg­kisebb összegét legalább 4 koronában kell megállapítani, mig a kedvtelésből tartott ebek tulajdonosaival szemben az adótételt legalább 50 százalékkal magasabban kell megszabni. Ezzel a rendelkezéssel a terve­zett azt akarja elérni, hogy oly egyének, akikről kutyájuk kellő gondozása és élelme­zése fel nem tételezhető, tehát a veszettség terjesztése szempontjából legaggályosabb, kutyát ne tarthassanak. Ott, ahol a község a közbiztonságról rendőrség utján gondos ■ kodik, még a házőrző ebet is kedvtelésből tartóknak kell minősíteni. A rendelet azon kívül útmutatást tartalmaz ebadó kezelésére, kimondja, hogy a befolyó összegeket fele részben állategészségügyi és állattenyésztési, fele részben közegészségügyi célokra kell fordítani s hogy a törvényhatóságok sza­bályrendeleteiket a lehető legrövidebb idő alatt kötelesek módosítani. A magyar gyermekek mégolyán szeretettel nem virágoztalak föl gyermeklapot, mint Sebők Zsigmond és Benedek Élek lapját, a Jó Pajtás-t. De meg is tesznek a szerkesztők mindent a szere­tetnek bensővé tételére: a lap minden egyes száma uj öröm és gyönyörűség olvasóinak.'Legújabb szá­mában Mikszáth Kálmán hagyatékából közöl egy bájos részletet a „Jó Pajtás“: A varázsló kovács cimü mesét. Ugyanebbe a számba verset irt Váradi Antal, Dörmögő Dömötört a Vaskapuhoz utaztatja Sebők Zsigmond verses mesét mond Tóth Jancsika szarkájáról Benedek Elek, érdekes vizslatörténetet beszél el Zsoldos László, kedves képet rajzolt Moldován Béla, történetet mond el a kőszénről Schöpflin Aladár. Egy érdekes keleti mese, Rákosi Viktor uj regénye, a „Kis Krónika“ rovat aktuali­tásai, a szerkesztői üzenetek, rejtvények egészítik ki a szám kiválóan érdekes tartalmát. — A „Jó Pajtás-t a Franklin társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad s kívánatra mutatványszá­mokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala (Budapest Egyetem-u. 4.) A katonai ingyen fuvarozás meg­szűnik. Sok bajnak és kellemetlenkedéesk- volt okozója az hogy a lakosság a katona­ság részére ingyen fuvart tartozott szolgál­Ha íáj a feje, ne tétovázzék, hanem használjon azonnal BeretváS-paSZtillát, meiy 10 perc alatt a legmakacsabb migrain és fejfájást elmulasztja. Ára 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Készíti Beretvás Tamás, gyógyszerés Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents