Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1911-04-08 / 14. szám

Melléklet a „Közérdek“ 1911. április 8-ikM4. számához. Alakuló közgyűlés. Az „Érmihályfalvai Ke­reskedelmi Kör“ szombaton tartotta megala­kuló közgyűlését. Az alapszabályok elfogadása után mely szerint a kir. feladatát, a kereske­delmi élet fejlesztése, ismeretterjesztő felolva­sások tartása, a helyi kereskedelem és ipar fellendítése és kereskedelmi tanfolyamok ren­dezésére is kiterjeszti — megejtették a vá­lasztásokat. Diszelnökké: Benedek Zoltánt és Grosz Bélát, elnökké: Vajda Zsigmondot, alelnökké : Deutsch Józsefet, ügyészé : Dr. Képes Ármint, ^ háznagyá: Weisz Ignácot, pénztámokká: Katz Jenőt, jegyzővé: Weisz Sándort, számvizsgálókká: Glück Gézát és Hónig Bénit választották meg. Megválasz­tottak ezenkívül 10 választmányi tagot is. Mint elégé nem dicsérhető körülményt kell felemlítenünk azt, hogy a kör alapszabály- szerüleg eltiltotta a hazárdjátékot. A körnek eddig 5Ü tagja s helyisége a Grosz és Klein társas cég házába van. Tüzek. Az elmúlt héten Érsemjénben két­szer is volt tűz, melynek Boros József háza és Feldman« Károly cselédháza lett a lángok martalékára. Mindkét helyen vigyázatlanság volt a tűz oka. Az albérlő. A cigánybáró Naday Samu új­ból hallat magáról. Ez úttal azonban mint szállásadó gazdáról lesz szó, ki lvatz Mór foglalkozás nélküli csavargónak adott helyet lakásába,, a kinek illetőségi helye ismeretlen lévén a esendőrség — a kinek tudomására jött a dolog — lefülelte az ipsét és átadta a hatóságnak, mig Naday ellen az eljárást meg­indította. Öngyilkos banktisztviselő. Súlyos és vigasz­talhatatlan csapás érte Gaspárdy Ida urhöl- gyet az érmihályfalvai postahivatal vezetőjét. Fivére Lajos a rutkai Hitelbank főkönyvelője f. hó 1-én délután szivén lőtte magát s pár percnyi kínlódás után meghalt. Hogy mi vi­hette a csinos, ügyes és kitűnő tisztviselőt végzetes tettére, az örök titok marad, mert a hivatalban megejtett rovancsolás, a legnagyobb rendet és példás ügykezelést talált. Az ön­gyilkosság hire a városban általános és mély részvétet keltett. Temetése 3-án folyt le Rut- kán óriási részvét mellett. Vásártéri mizériák. Nem csak a szorosan vett szűk hazában, az Északkeleti várme­gyékben, de az ország minden részében hire van az érmihályfalvi nagyvásároknak, amelyre még a külföldről is érkeznek kereskedők, úgy, hogy a forgalom vetekedik az ország bármely városaival. Nagy baj azonban az, hogy a vá­sárok elhelyezésére szolgáló terület kiesi s igy igen gyakran megesik az, hogy egyesek­nek a szorosan vett vásártéren kívül kell maradnrok. A legutóbb lefolyt nagyvásárról, több Csomaköz és érendrédi birtokos szorult kívül a területen és jóllehet szekerükkel a vásárt nem is érintették,. a vámbérlő alkal-j mázoltál több alkalommal zaklatták őket a| vásáfyám megfizetése iránt, sőt oly tolako- dóan léptek fel, hogy igen sokan a jogtalanul követelt dijat megfizették, csakhogy zaklatá­saiktól megszabaduljanak. Ezen perfid eljárás­ról aligha van tudomása a vásárvám bérlő urnák, épen azért a midőn ezekre a törvény- ellenes dolgokra felhívjuk figyelmét, egyben felkérjük, szíveskedjék spiclijeit figyelmez­tetni arra, hogy a vásárvámszedési jog csakis az e célra megjelölt területen jogosult, de ezen kívül senkinek joga nincsen fizetést kö­vetelni azoktól, a kik a vásár területét sze­kérrel nem érintik. Kitüntetett tanító. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter ur 16361/911. sz. rendeletével Urögi Sándor érmihályfalvai ref. ig. tanító­nak a népnevelés terén szerzett kiváló érde­mei jutalmazásaképen évi 200 korona sze­mélyi pótlékot engedélyezett. Méltó embert ért benne a kitüntetés, mert a mi vélemé­nyünk szerint is kerületünk legügybuzgóbb j tanítói közzé tartozik. Az Isten őt sokáig | éltesse ! A tanítói kar nevében: Tatos Lajos , ref. tanító. 2 korona egy hónapra. Kovács János törődött öreg koldusember Érsemlyén község­ben és mindössze 2 korona az, amire támasz- kodhatik. Ennyi segélyt kap a községtől. Teg­nap keserves panaszkodó levelet intézett Ko­vács János a vármegye alispánjához, hogy juttasson neki valami segélyt, mert a 2 koro­nából nem tud megélni. Az ügy rendezése — írja a vén koldus — annál is inkább könnyű lenne, meri ő az egyedüli koldus Érsemlyénben. Székelyhid. Fömunkatárs: Lackovich László ft petitió ügye. Lapunk [egyik számában, ottani értesü­lésünk alapján megírtuk, hogy Szilágyi Mihály volt községi Írnok, a vele szemben elkövetett üldöztetések miatt ragaszkodik a Fráter Loránd megválasztása ellen beadott petitió tárgyalá­sához. Hogy mily helytelen dolgot cselekedtek a közjegyző ur, aki a visszavonó aláírásra jelent­kező embert nem épen udvarias hangon uta­sította a délutáni megjelenésre, továbbá a fő­jegyző ur, aki kenyerétől fosztotta meg az elveihez ragaszkodó honpolgárt és családját, az kitűnik az alábbiakból. Mindenki előtt ismeretes Székelyhidon Szi­lágyi Mihály anyagi helyzete. Nem titok az, hogy alig van valamije, amiből aligha telne a petitióval járó óriási perköltségek fedezése. Ha tehát Szilágyi ragaszkodik a vizsgálat tárgyalásának megtartásához, a felmerülő költ­ségeket nem neki, de a petitót aláíró többi társainak kell megfizetniük, ami bizonyára egyesek teljes anyagi tönkretételével járna. „A petitió tárgyalására vonatkozó törvények ugyanis világosan kimondják azt, hogy a pe­titió csakis az esetben tekintik visszavontnak, ha azt kérvényezők együttesen és egyszerre j aláírják“. Tehát ha egy aláírás is hiányzik, a teljs vagyoni felelősség terheli mindazokat, j akik a petitiót aláírták, tekintet nélkül arra, | hogy azt időkö ,ben egyesek visszavonták : Óriási lelketlenség kellene tehát ahhoz, hogy ezek a polgárok, akik a választás hevé­ben a petitiót aláírták, vagyonilag felelőssé té­tessenek a 30—40000 koronát is kitehető pe­titió költségeiért. Mi ismerjük Szilágyi urat, tudjuk jól, hogy az aláirás megtagadására —- minthogy azt többi társai már aláírták —-nem a rossz indu­lat, avagy az a meggyőződés vezette volna, mert annak értelme vagy sikere úgy sem lenne, hanem csupán az elkeseredés és meg­sértett önérzete. Reméljük tehát azt, hogy ne­mes szivü emberhez intézzük sorainkat, amikor azok a derék becsületes jó polgárok, család­apák nevében, akiknek véres verejtékes mun­kával keresett vagyona függ az ő aláírásától, itt a nyilvánosság előtt kérjük őtet, felejtse el a nyert sérelmeket, tegye szivére a kezét és gondolja meg azt, hogy családapákról van szó, ártatlan gyermekekről, akik esetleg nélkülözé­seknek lehetnek kitéve; ha elvennék szüleiktől az évek hosszú során, fáradság utján gyüjtö- getet. vagyont. Gondolja meg jól, hogy tőle függ •gyedül csak tőle, hogy koldusbotra jussanak azok, akik szeretettel és barátsággal viseltet­tek iránta, akik osztoztak örömében és fájdal­mában. Ne hallgasson másra, mint derék, be­csületes szivére és oldja meg a kérdést úgy, a hogy azt szive sugalja és amint a becsület diktálja. A nyert sérelmekért pedig fényes elégtételt fog kapni. Szép ^ lesz ez, nagy- kincset fog ez érni. Mert v n e felségesebb valami, mint amikor meg van győződve valaki arról, hogy a szép nemeset cselekedett, amely- lyel érdemessé tette magát polgártársai hálája, szeretetére és becsülésére. Mi úgy tudjuk, hogy nincsen . . . Messze útról. . . Messze útról nemsokára Vissza repül A gólya; Nád fedeles csendes házak Az a békés Lakója! Visszatérnék én is hozzád Lakatlan kis Házikóm, De a mikor veled vagyok, — Némaságod — Nem bírom . . . Kiragyog az erdő, — mező Illatos, szép Virága; Kihullik cl völgy mélyéből A gerlice Bugása. Mimdazt mondja, itt a tavasz, Az a kedves Kikelet, De bús lelkem mindörökre Viseli majd A telet . . . Szírt Ödön. Bankalapítás Székelyhidon. Örömmel érte­sülünk, hogy a szépen fejlődő érmelóki központ, Székelyhid ismét egy lépéssel előre haladt, amennyiben ott egy új pénzintézet alakul. Az intézet, mint tudomásunkra jutott — már e hó végén működésbe lép és prog­ramjában benne van a bank üzlet körébe tartozó minden üzletág. A midőn örömmel üdvözöljük a gazdasági fejlődést előmozdító új vállalat, egyben kifejezést adunk ama biztos reményünknek is, hogy az uj vállalat feltétlenül szép fejlődésnek néz elébe, a mit egyébként mutat az is, hogy az alig néhány napja közre adott felhívások folytán az egész részvénytőke le van jegyezve. Az in­tézet eime Gazdasági és iparbank. Az inté­zet éjén, mint elnök Szlávy József érkeixézi nagy-birtokos, áll, vezérigazgató Dr. Biró Sándor, ügyész pedig Dr. Barna Miklós lesz, akiknek szakismerete és agilitása és magában elegendő biztosítók az újonnan alakuló vállalat szolidságának, sikerrének. annál is inkább, mert az intézet alapitáói is leendő igazgatói kellő anyagi és erkölcsi garanciát nyújtanak a közönségnek. A be­csületes tőke és ügybuzgó agilitás feltétle­nül meg fogja hozni az előre általánosságban megjósolt sikert. Képviselőtestületi közgyűlés. Székelyhid város képviselőtestülete f. hó 1-én Doby Jó­zsef elnöklete alatt közgyűlést tartott. A kép­viselőtestület az aszfaltjárda munkafeltételei­nek megállapításával elöljáróságot megbízta; Fándi Józsefnek a járdaügybeni eljárásáról való jelentése tudomásul vétetett ; a patak- zsilip munkálatokat szakértő mérnökre bízzák; Porcsin Péter kérvénye elutasittatott; A nagyváradi tanitókháza felépítésére 10 kor. segély megszavaztatott; Szököcs Mihály segély iránti kérelme elutasittatott. Táncmulatság. A Székelyhídi Polgári If­júság folyó évi április hó 16-án a Fürdő-ven­déglő tánczterinében, a székelyhídi polgári olvasókör könyvtára gyarapítása javára zárt­körű húsvéti iánczinulatságot rendez, belépti- dij személyenként 1 kor. Család-jegy 3 kor. Kezdete este 8 órakor Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztat­nak. A zenét a Szilágyi Testvérek zenekara szolgáltatja. Fegyelmi feljelentés. Az az ádáz küzdelem, a mely Szabó Zoltán ref. lelkész és Laeko- vits László tanító között a választási harcból kifolyólag kitört, s a melynek folyománya az, hogy a lelkész a tanítót lépten nyomon ül­dözi, újabb stádiumba jutott. Ugyanis Szabó Zoltán fegyelmi feljelentést tett az egyház­tanácshoz Lackovich ellen, hogy őt lapunk múlt évi 53-ik számában ok nélkül vádolta meg az iskolák ügyének elhanyagolásával, jóllehet az iskolákról a legutóbbi látogatása­kor a járásorvos igy nyilatkozott. „A padló mozog, a padok nem mozgathatók,, az iskola botrányosan piszkos, túlzsúfolt.“ Érdekes a dologban az, hogy a cikket nem Laczkovich, hanem felelős szerkesztőnk irta, a ki szíve­sen vállalkozott volna annak idején az abban foglaltak bebizonyítására, de a tiszteletes ur tanácsosabbnak tartotta bevárni az elévülési határidőt, s bárom hó után indíttatni fegyel­mit egy ártatlan ember ellen, a helyett, hogy illetékes helyen keresett volna vélt sérelmei miatt elégtételt. Bimbóhullás. Súlyos csapás érte ifj. Laka­tos Lajos malomtulajdonost. Kis fia Lajos négy hónapos korában f. lió 4-én hosszas szenvedés után elhunyt, A szülők előtt oly kedves halott temetése 6 án folyt le nagy részvét mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents