Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-04-01 / 13. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK április 1. 13. szám. GAZDÁK FIGYELMÉBE! -'•U I Államilag ólomzárolt arankamentes lóhere- és lucernám novak, eredeti quedlinburgi répa magvak j| I úgyszintén mindenféle tavaszi vetőmagvak kedvező fizetési feltételek mellett kaphatók TAUB SÁMUEL cégnél Nagykárolyban, Széchenyi-utca 23. szám. Telefon 86. sz. kodee szerint becstelennek Ítéli s megfosztja kaszinói tagságától az illetőt. Hát józan észszel ezt a becsületet elfogadhatjuk mi egy modern jogállam becsületbeli felfogásának. Hát nem a német császár jelzőjének visszhangját halljuk akkor, mikor az ilyen esetek felszínre kerülnek s nem látjuk-e káros hatását „lovagiasságunknak“, gavallériánknak, melylyel mindent egészen másképen Ítélünk meg, mint ahogyan azt tulajdonképen kellene'? A modern nemzetek életképessége s vi- rulása nem azok lovagiasságán, hanem józan és holes életfilozófiáján, de főleg szorgalmán és munkabírásán múlik. Ha ezeket követjük mint világitó szövetneket s eltekintünk azoktól a csillogó jelzőktől, melyek épen annyi hasznot hajtanak, mint az érdem rendek kabátunkon, akkor talán a mi országunk is elérkezik az anyagiak s kulturális előrehaladás ama fokára, melyre mindezek nélkül a felesleges „jótulajdonságai“ nélkül már réges-régen elérkezett volna s akkor talán a kaszinói becsület is arra a szintre sülyed, mely egy kultúrál la inban valóban meg is illeti. Fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhákat kifogástalanul és a legszebben KONCZ JÓZSEF DEBRECEN, Arany János-utca 10. Alapittatott: 1903. évben. :: Telefon :: 701. szám. Hölgyek figyelmébe ! Elegáns csipke-, (fáz- és etamin blousok megérkeztek Katz divattermébe Nagykároly, Nagypiac, ahol a blousokat próbálni lehet s azok a termethez átalakíttatnak. Tavasszal. Irta: Dr. Merts László. Rügyező fák jelzik a tavasz érkeztét. Tavasz van, a levegő ózondus. Az élet él újra. A természet megmutatja, hogy nincs enyé- I szét igazán s. ami annak látszik is, nem más, mint az erők gyűjtése, a kifáradt pihenése. Felcsattog mezőkön-erdőkön át a madarak dala, dolgos kezekkel lesz tele a róna és az emberek dolgoznak, dolgoznak, hogy termésük, bő aratásuk legyen. így néz ki az emberi élet. Küzdelem és küzdelem és munkából áll az emberi élet. De vájjon a munka meghozza-e gyümölcsét, a mi édes hazánk földje megtenni-e, megtiulja-e teremni mindazt, mire ennek a nemzetnek szüksége van ? Nem. A magyar Kánaánnak nincs annyi termő ereje, amennyire népének szüksége van. Az élet ezer és ezer követelményeit I sem., tudja földünk megteremni. Önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy van az, hogy ma már nem képes földünk annyit teremni, mint amennyire szüks ge van '? A felelet eg szerű : azért, mert hiányzik a dolgos kéz, az olcsó munkaerő, amely ja termelés egyik legfőbb követelménye. Hazánk a kivándorlók sorában a negyedik helyet foglalja el, nincs nemzet, amelynek fiai I oly könnyű szerrel hagynák el hazájukat, I mint a mieink. Nálunk államilag segélyezett ] kivándorlás folyik. így megritkulva az otthonmaradottak, a I szent soeialismus (földosztó) hatása alatt c ak horribilis árért kívánnak munkálni, segíteni a föld tulajdonosának. Ennyi kiadás után jön a termés, amely mindig az idő szeszélyétől függ. A magyar gazda termése a legjobb viszonyok közt is csak arra jó, hogy a következő évi vetőmagot félre tegye, a munkást kifizesse s ami megmaradt, azt fizesse adóba s ha erre nem telik, következik az évi termés befejezője : „a kincstári végrehajtó.“ A dolgok ilyen állapota gondolkozóba ejti az embert. Igaz ugyan, hogy ma még földmi velő állam vagyunk, igaz, hogy mindent a föld termésétől várunk, de az isigiz, hogy ez a bizodalmunk gyenge alapokon nyugszik s ha azt akarjuk, hogy még maradjunk néhányan a hazába, másként kell gondolkoznunk, be kell látnunk, hogy át kell térnünk más foglalkozásra, olyanra, a mely nemcsak munkát, de kenyeret is ád. Kell, hogy gazdaságilag erősökké váljunk! Ha pedig más nemzeteket nézzük, azt látjuk, hogy az ipar és kereskedelem tette azokat nagygyá. Követnünk kell ezt a példát, neveljünk fiainkból képzett iparost és keres kedőt, akkor nemcsak az egyéni, de nemzeti boldogulást is elősegítjük. A természet ébred, ébredjünk mi is, mutassunk jó példát, becsüljük meg az ipart és kereskedelmet, mert ezzel magunkat becsüljük meg, ha ezt tesszük, ráléptünk arra az útra, amely a nemzeti vagyönosodáshoz vezet s ekkor lép a nemzet is uj tavasz felé, amely hasonló lesz — ha békésebb is — az 1848 tavaszához. Ott vérrózsákban született meg a magyar szabadság, itt munkában je- gecesedik ki a törhetlen, független magyar nemzet. Akinek hashajtóra van szüksége, no kísérletezzen mindenféle mesterséges szerrel, melyeknek többnyire kellemetlen, sőt ártalmas utóhatásuk van, hanem használja a világ ösz- szes orvosai által rendelt természetes Ferencz József keserüvizet. mert a párisi orvosi akadémia vizsgálata szerint a magyar Ferenci József keserüviz „hashajtó sókban kü'önösen gazdag.“ Dr. Gerhard tanár, a berlini világhírű tudós kijelenti, hogy a Ferencz József vizet gyakran rendeli „mindig megfelelő biztos sikerrel.“ Prof. Attfield, London egyik legkiválóbb vegyésze megállapítja, hogy a „Ferencz Jó/.sef viz a legerősebb az összes Angliában árusított keserüvizek között.“ Még Amerika egyik legismertebb orvosi szaklapja a Canadian Journal , of Medicine is konstatálja, hogy a valódi Ferencz József keserüviz használata Ainerikiban „kíméletes hatása -miatt az utóbbi években különösen előtérbe nyomult.“ Félre tehát a mesterséges hasba,jtószerek- kel! Kérjünk a füszerüzlete <ben es gyógytárak- ban kifejezetten „valódi Ferencz József“ vizel. művésznővel, majd később udvarlási szándékból közeledése Szatmáron Olchváry Bertához, Olchváry Pál táblabiró és gazdag föld- birtokos 14 éves, bájos szőke leányához. Olchváry Pálnak két ragyogó szépségű leánya volt, Lilla (Eulália), a későbbi beren- cei Kováts Ágostonná és Berta, Petőfinek gyermekleány választottja. Ez a fiatal hölgy utóbb lázári Nagy Elek földbirtokos, a későbbi vármegyei főjegyző felesége lett. Petőfi Lilla jóindulatú beleegyezése mellet félig tréfásan, félig komolyan, meg is kérte Bertát, de az ábrándos és kedves szö- szi angyal kereken kijelentette, hogy őt hiába imádja, mert viszont nem szereti és hozzá nem is megy. Azt azonban Berta, Lilla együttes óhajtásával szeretné látni, hogy miként írja Petőfi a költeményeit. Petőfi erre azonnal Írószereket kért s megírta a mosolygó leánykához a Lilla en- gedelmére „Szép mulatság téged néznem“ kezdetű hangulatos versét. Petőfi felesége 1847. szeptember 8-án Szendrey Julia lett, de végleg föntartotta barátságát és tiszteletét Lillához és Bertához. Gyakran vendége volt Szatmáron Petőfi az Olchváry Pál két házának, melyek egyike a Rákóczi-utca 3. szám alatt, másika pedig ugyanezen utca 20. szám alatt a jelenlegi központi állami elemi iskola helyén állott. Itt éltek nemes barátsággal Petőfivel csaknem két éven át Lilla és Berta, a két gyönyörű, gazdag, szépséges és müveit leány. Olchváry Lilla. 1848.-ban ment férjhez járdánházi és berenczei Kováts .Ágostonhoz, aki főispáni helytartó is volt. Élete végéig Szatmáron lakott, kivéve egy rövid időt amely alatt homoki birtokán tartózkodott Három gyermeke volt: «lenő, Sándor és Géza, de ravatalát csak két fia állta köny- nyezve körül, Sándor, aki Deésen orvos volt, megelőzte édesanyját a halálban. Az elhunyt sokat utazott, bejárta Európának minden nevezetesebb helyét. Nagyképzettségü, magas intelligenciájú nő volt. Rajongott a zongoráért, amelynek művésze volt. Még élete utolsó napjaiban is megtörtént, hogy naponta két óra hosszat is játszott. Eredetileg úgy volt tervezve, hogy holttestét vasárnap Homokra szállítják s ott temetik el a családi sírboltban. A gyászoló család azonban tekintetbe vette az elhunyt Nagyasszony többször nyilvánított azon óhaját, hogy Szatmáron óhajt pihenni fia mellett úgy határoztak, hogy Szatmáron temetik el. Vasárnap délután, ragyogó tavaszi napfényben, ezrekre menő közönség részvétele mellett temették el a vármegye kiváló asz- szonyát, özv. járdánházi és Berencei Kováts Ágostonnét, szül. Olchváry Euláliát. A gyászház udvarán, valamint a Deák-téren óriási néptömeg csoportosult, hogy utolsó útjára kísérjék a női erényekben oly gazdag matrónát, kit egész Szatmárvármegye büszkén tartott oly sok évtizeden át magáénak. A temetésen ott láttuk a vármegye notabilitásait. A temetési szertartást Biky Károly esperes és dr. Kováts István szatmári ref. lelkészek végezték. Előbbi megható könyörgés és ima, inig utóbbi költői hasonlatokban gazdag beszéd kíséretében búcsúztatta el a halottat. Az Iparos dalárda és Dalegyesület záróóneke után a koszorúkkal megrakott díszes koporsót feltették a négyes fogatú halotti gyász- hintóra, s a gyászoló közönség a Deák-téren, Széchenyi és Kossuth Lajos-utcán elkísérte a halottat örök nyugvóhelyére, végakaratához képest a római kath. temetőbe, hol a dalárda bucsuéneke közben elhunyt fia, Sándor mellé helyezték. A koporsót a család és ismerősök szinte elhalmozták szebbnél-szebb koszorúkkal. Ruhát fest és vegyileg tisztit Haufel Sámuel = Nagykároly, = a római kath. templom mellett. Alapittatott 1902.