Közérdek, 1910 (6. évfolyam, 2-13. szám)

1910-03-12 / 11. szám

W1 március 12 KÖZÉRDEK 7 Magántanulók Igyeimébe Felhivatnak azon polgári iskolai magántanulók, kik a folyó tanév vegén óhajtanak maganvizsgalatot tenni, hogy ez iránti kérvényükét legkonbb április hó 15-ig az illetékes polgári iskola igazgatójánál okvet­lenül nyújtsák be, mivel később érkezendő kér­vények nem vétetnek figyelembe. Magánvizsgá­latok a legújabb miniszteri rendelet szerint éven­ként csak kétszer tartatnak, még pedig kará­csony táján és a tanév végén. Tihanyi szobaalapra adakoztak : Kapói nay József Dunaföldvái 2 kor. Kápolnay Jo- zsefne Dunaföldvár 1, Fábián Gergely Tabód 2, Czay György Tabód 2, Hildebrand Miksa Iz- mény 3, Töpfer Gyula Izmeny 2. Dezsi István Gerjen 3, Somogyi Béla Gerjen 2, özv. Denk Miksáné Paks 2, Griszhaber Henrik Mucsfa 3, Luttenberger Janos 3. Czipott Áron 1, dr Lón csár József üunakömlőd 3, Bayer Vanda Duna- kómlőd 1, Sánek Izabella Dunakömlöd 4, Scheuer Janos 1, Schönveitz István Dunaköm­löd 1, dr. Onczay Géza Németkér 1, Po'garné Feld Emma Németker 1, Tedesko Róza Nemet- kér 1, Velsch Karoly Németker 1, Polgár József 1, Máté József gyűjtésé Bátaszeken 60 korona. Adakoztak : Jehn Beláné, Gundrum Paula, Tóth Ágota, Máté József 10—10 kor. Gundrum Já­nos, N N 5—5 K, Müller Emilia 3>K, Kiss Anna, Kazamér Konrad. Olié Mihály 2—2 kor. Geh- ring Tamas 1 kor. Jehn Győző Dunaföldvár 5, Kornstein ignác Hőgvész 4, Weisz Bernát Hő- gyész 1, Schopper Anna Lengyel 2, Lerch Ist­ván Lengyel 2, Szabó Ádarn Möcsény 3, Fran- csics Teréz Gyulaj 4, Dvorzsak Emma Gyulaj 2, Horvath Mihály Maza 3, Pályi Ilonka Duna- szentgyörgy 2, Kálmán Ármin Tapolca 1, Zsen- geri L. M. Görbő 50 till. Tanítok es tanulok Nagyszékely 14 K Gü Ilii. Győri János Őcseny 2. Molnár Béla Őcsény 1, Rk. hitközség Bony- hád 10, dr Jozgits Janos Bonyhád 5, Walter Antal Ciko I, Kormány Gusztáv Medina 2, Strobel Zsigmond Borjád 4, Antal György Majos 2, Haffner István I. Litvay Gizella Gyönk 2, Takacs Ferenc gyűjtése Simontornyán 25 K 30 f. Adakoztak: Sunontornyai takarékpénztár 2 kor., Kovács Mariska, Takacs Ferenc, Szigeti Gyula, ifj. Takács Ferenc, Budai Mihály. Kiss István, Löwi Jakab, Fodor Rózsi, Fried Vilmos, dr. Vas ; Jzor, dr. Kiss István, Pillich Ferenc, dr. Fehér j Janos, Pecsvafady Béla, Király József, Katust í Konstantin, Lipovnicky István. Kocsis Sándor, | Dénes Mariska 1 — 1 kor. Gottlieb Sándor 60 till. Berger Béla, Friedmann Mórné, László Gyula, ! K. Károly, Mányoky József 50 — 50 till., Pentek ! Antal 40 fill.. Mészáros József, Takács László 30—30 fill., Blau Károly 20 fill. Eberhardt Janos gyűjtése Mucsiban 11 kor. 10 fill. Adakoztak : | Eberhardt János 10 kor. Barat György 1 kor. X. '10 fill. Kemény Lajos gyűjtése Felsőnyéken 15 kor. 32 fill Adakoztak: Kemény Lajos, Mol­nár István 2—2 kor. Ref. isk. növendékek 1 kor. 32 fill. Varjas Gábor, Dalegyesület, Tóth Sán­dor, Egyed József, Gyöke István, Föidesi János 1 — 1 kor. Gyúró István 70 fill., Juhász Péter 60 fill., Horváth József, Szabó Károly Egyed ! Sándor 50—50 fill., Szalai József, Egyed József 30—30 fill. Tóth István, Bocska János, Öry Mihály 20 — 20 fill. Bállá Sándor gyűjtése Szek- szárdon 5 kor. Adakoztak: Bállá Sándor, Ballané M. Józsa, Hiller Gyula, Tarlós János, Mehrwerth Erzsi 1 — 1 kor. összesen 227 kor. 82 fillér. Mindössze: 1081 kor. 73 fillér. Bátaszék, 1910 március 2. Máté József s. k. pénztáros. KÖZGAZDASÁG. Népies állattenyésztésünkért. A földmivelésügyi miniszter a minap nála tisztelgő gazdasági felügyelőknek sürgős felada­tává tette, hogy vegyék munkába az elhanya­golt községi és közbirtokossági legelők jókarba helyezését, illetve a hol egyáltalán vagy pedig elegendő legelő nincs, támogassák az érdekelt gazdákat a megszerzésben. Ez intézkedés sokkal közvetlenebbül érinti a vidéki, de főleg a falusi lakosság érdekét, semhogy ne kellene vele be­hatóbban foglalkoznunk. Mint az ország legtöbb vidékén, úgy vár- i megyénkben is valóságos szégyenét alkotják a közlegelők a mezei gazdálkodásnak. Alig van j az országban közlegelő, mely a javításnak, gondozásnak, egyszóval okos gazdasági keze­lésnek mégcsak a szinét is látta volna. Igaz, hogy a legrosszabb legelő is többet ér, mintha egyáltalán nincs; de nagyban és egészben a meglevő közlegelők sem tudnak illően megfe­lelni fontos hivatásuknak. Pedig ami viszonyaink között Hz állattenyésztés de főleg a kisgaz­dák és birtoktalan falusi lakosok allatienyesz- tése a kózlegelöt nem nekülözheti. Ám vitat­kozzanak rajta az elméleti tudósok, hogy kell-e a jó állattenyésztéshez legelő vagy sem, annyi bizonyos, hogy a mi népünk közlegeiő nélkül kellő mennyiségű marhát tartani, egész­séges és további tenyésztésre alkalmas allato- k it felnevelni m m tud. Az az intézkedés tehát, melynek közlegelőink jókarba hozatala és a hiányzó legelő területek pótlása lesz az ered­ménye praktikusan veszi munkába nemcsak ál­lattenyésztésünk fejlesztését, hanem a falusi élet gazdasági erősödésének, tehat szociális békéjé­nek biztosítását is. A mai állapotot, amelynek közepette a közlegelők rosszasága vagy hiánya a szegényebb elemekre nézve lehetetlenné teszi az állattartást, kihat népünknek nemcsak anyagi állapotára, de táplálkozására, tehát testi és lelki egyensúlyára is. A magyar törvényhozás már 1907-ben megalkotta az állattenyésztés állami támogatá­sáról szóló törvényt, melyben módot adott arra, hogy a falusi kisgazdák úgy a legelő javításá­nál, mint megszerzésénél is igénybe vehessék az állami segítséget. Ugyan e törvény, amikor a kisebbek kivételevei minden vármegyebe egy gazdasági felügyelőt állított, gondoskodott a végrehajtását mozgató helyi szakközegekről is. A törvény végrehajtását a közbejött politikai zavarok jóformán megakasztották. Az igy szár­mazott hiányokat es vétlen mulasztásokat pó­tolja most az uj földmivelésügyi minisztérium fent említett rendelkezése. Kívánatos hogy e rendelkezés végrehajtásában ne csak a gazda­sági felügyelők es közbirtokosságok, de a helyi élet összes vezetésre hivatott tényezői is közre munkáljanak, A dolog természetesen nem fog rögtönös eredményeket fölmutathatni. Századok mulasztását nem lehet egyszerre pótolni és igy a közlegelők kimerült talaja, elsilányodott nö­vényzete, általánosan elhanyagolt kezelése sem fog egykettőre ideálissá változni. De bizonyos, hogyha evenkint csak egynéhány közlegelő ke­rül egy-egy vármegyében gondosan vezetett es ellenőrzött javítás és kezeles alá, néhány ev alatt nagyon javul gazdasági életünk merlege. Hiszen a két — három millió holdnyi legelők­nek csak a becsületesebb kezelese is mind­járt húsz — harminc millió koronával gyara­píthatja a gazdasági hasznot. Az pedig sokszo­rosára rúg ennek az összegneK, amit a legelők jókarba hozatala, vagy pótlása az állatok szá­mának és értékének gyarapításával eredményez­het. Érdemes tehát ezzel a dologgal komolyan foglalkozni és alig szerezhet magának bárki is nagyobb érdemet községével szemben annal, mint a ki értelmes gazdaember letére odahat, hogy a közlegelők megjavításának és helyes kezelésének gondos és aprólékos munkája men­tői előbb meginduljon Annál inkább meg kell és meg lehet ezt tenni, mert ahoz ez a munka túlságos nagy költéggel járna, az állam méltá­nyos segítsége is igénybe vehető. Természete­sen a gazdasági felügyelőknek lesz a gondja, hogy az állam csak érdemes munkát támogas­son, de az ilyen munka azután meg is kapja a támogatást. Ha statisztikát vezetnének az egyes közsé­gekben mutatkozó békétlenség, sőt számos ki­vándorlási eset okairól is, az a statisztika elég nagy számokkal utalna arra, hogy hány ember gazdasági exisztenciája ment tönkre azz.al, hogy marhaja kiszorult a közlegelőrői, vagy semmi­képpen sem tudott legelő-területhez jutni. Igen sok községben valóságos harc folyik a legelőért. Mind ez pedig pagyon természetes. A legsze­gényebb ember is tudja és látja, hogy egy-egy állat felnevelése, vagy pláne az állattenyésztés minden évben biztos és bő hasznot ád. Tehát mindenki igyekszik egy-egy állatot tartani, de ez az igyekezete meghiúsul, ha nincs olyan legelő terület, amelyen az év hét-nyolc enyhébb honapán az állat eléljen és növekedhessék. A szociális béke barátainak szempontjából tehát igen fontos tényezők a közlegelők. Közgazda- sági tudósainak pedig azt mondják, hogy a nagy export képességű, tehát igazán nagy vi­lágpiaci jelentőségű állattenyésztés számtalan jövedelmező iparágnak az erős alapja és e sze­rint sokszorosan hat az ország gazdasági gya­rapodására. Mivel pedig a népies tenyésztés ja­varészben a közlegelőkre támaszkodik, minden megjavuló vagy megszerzett legelő terület egy- egy lépést jelent állattenyésztésünk hasznos fej­lődésére nézve. Okosnak és helyesnek kell tehát elismernünk az uj földmivelésügyi minisz­ter szóban lévő intézkedését, melyben nemcsak ! praktikus közgazda«agi érzék nyilatkozik meg, hanem meleg érzés is falusi földmivelő népünk i gazdasági boldogulása iránt. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Kérjük lapnak t. barátait és tudósítóit, bog; a március 15-iki ünnepélyekről benünket értesíteni s tudósításaikat minél előbb hozzánk juttatni szíveskedjenek. NagyDo ogh. Kő*zönjü. az újabb küldeményt is. Lis- sacskán majd sorra kerülnek. Hirdetmény. A mórágyi református egyház templomát még a tavasz folyamán mintegy 50.000 korona költ­séggel átalakítja. Az árlejtés márc. hó 20-án délután 2 órakor tartatik meg. A kik az árlejtésen részt vesznek, 5 s/.á/.alék bánatpézt tartoznak letenni. Tervek és költségvetés a lelkészi hivatalban bármikor megtekint­hetők. Bővebb felvilágosítás ugyanott. Műi ágy, 1910 március hó l()-én. Szakács Imre lelkész. (Kjr Legfinomabb “3öi Kuba-kávé kapható kilója 3*20 K-ért 9 Gauzer Adóm faszer- és csemegeáru-üzletében Szekszárd, Kaszinó-Bazár épületében. Ideális arc-kréme a zsirtalan DIANA ARCZKENÖCS nappali használatra Az arcznak üde szint kölcsönöz és azt barsonypuhává teszi. Éjjeli használatra a zsirszerü r r DIANA ARCZKENŰCS szeplő, rr.ájfolt és mindennemű arctisztatlanság ellen. Ára I korona Dianna szappan 70 fillér. Diana hölgypor I kor. Kapható : Szeghy Sándor gyogys; taraban Szekszárdon. Gyógyhatású ártézi vizű Hungária gőzfürdő Szekszárd. Vasimapd. e. férfiak á. u. nők (mérsékelt áron). Hétfőn d. e. férfiak, d. u. nők, Kedd » > » * Sierda > » » » Csütörtökön d. e. férfiak, d. u. nők, Pénteken férfiaknak Szombat d. e. férfiak, d. n. nők. Fürdő- j megnyitás ' reggel 1 6 órakor I

Next

/
Thumbnails
Contents