Közérdek, 1910 (6. évfolyam, 2-13. szám)

1910-03-26 / 13. szám

\

KÖZÉRDEK

1910 március 26.

Sára, valamint adott esetekben a hatósági segélynyújtásra szorítkozzék, főtörekvése pedig az legyen, hogy a patronage egyesületek helyi megbízottjaiban az állandó lelkesedés lángját élesztgesse és a helyi ismereteit felhasználva, változatos és különböző módjait nyújtsa azoknak az eszközöknek, azoknak a társadalmi akcióknak, amelyek a patronage működést elősegítik és megkönnyítik. A patronage működésnek megszerzendők a falu úrasszonyai is, mert az erkölcsileg elhagyatottak sorából, különösen ki kell emelnem a magukra hagyott fiatal leányokat, akik felé a csábítás minden oldalról ezernyi furfanggal közeledik s akiknek oltalma lelkes uiiasszonyaink pártfogó meleg szárnyai alatt leginkább van biztosítva. Itt is ajegyzőné járjon elő jó példával, mert hisz lehetetlen, hogy az a hitves, aki egybeolvad férjének minden gondolatával, ne érezzen éppen olyan melegen a nép iránt, mint a férje. Ha azt a jegyzőnét faluja, mint az elhagyatottaknak őrangyalát, édesanyját látja, a meghatottsággal párosult tisztelet fogja övezni s merem állítani, hogy az annyire sajnosán nélkülözött bizalmát a népnek férje iránt, csak növelni fogja.

S evvel tisztelt közgyűlés, már el is érkeztem felolvasásom végéhez, mert ami a patronage ügy körül előforduló számos részletkérdést illeti, az a mai felolvasásom tárgyát, az anyag nagysága miatt nem képezheti, de még alkalmunk lesz ezekkel akkor is megismerkedni, ha a patronage egyesületek helyi szervezeteit megalakítjuk, amikor — kívánatra — a részlet- kérdésekről szívesen tartok felvilágosító folytatólagos felolvasást, de meg minden egyes kartársnak módjában áll ezeket a részletkérdéseket odahoza is tanulmányozni és evégből ajánlom a »Patronage kongresszus előkészítő-bizottsága« által szerkesztett iratok tüzetes tanulmányozásét, amelyeket az igazságügyminiszteriumtól bárki ingyen beszerezhet.

Adja az Isten, hogy ezen magasztos ügy a Ti leltetekben buján termő talajra találjon.

VARMEGYE.

Tolnavirmegye tavaszi közgyűlése. Toina- vármegy törvényhatosaga, amint már jeleztük, e hó 31-én tartja rendes közgyűlését. A köz- gyü'és iránt nagy az érdeklődés, de nem azért, hogy talán ekkor töltik be a mégis csak eléggé fontos vármegyei t. ügyészi állást s hogy a gazdaközönséget közelebbről érdeklő ügy, az 1909. évi V. t.-.c értelmében alakítandó földadóbizottság tagjainak megválasztása is ekkor lesz, de az ott várható politikai pikantériák, illetőleg megnyilatkozások révén. Egyik tárgy ugyanis a kormány bemutatkozása. E pontnál értesülésünk szerint nagyobb vita várható. A Kossu'h-párt részéről Szabó Károly képviselő fejezi ki bizalmatlanságát a kormánnyal szemben, mig a Justh-párc nevében Mádi Kovács János külön bizalmatlansági indítványt is fog benyújtani.

Előlépő főszolgabíró. A vármegye e hó 31-iki, tavaszi közgyűlése Rakovszky Julián dunaföldvári járási főszolgabírót a Vil ik fizetési osztályba léyteti elő. A közbecsülésben álló főszolgabíró régen rászolgált már erre az előmenetelre, sajnos azonban a főszolgabírók VII. fizetési osztályba való előlépése, bármily nagyok is legyenek az érdemeik, a törvény rendelkezése szerint csakis 15 évi főszolgabirás- kodás után történhetik. Ez az előlépes tehát voltaképpen jubileum. Ha igy, ha úgy, mindenképpen üdvözöljük a derék főszolgabirót.

VÁROSI ÉLET.

____

Sz

akosztályi üléSf k. Szekszárd rt. város pénzügyi és építkezési szakosztálya dr. Szent- királyi Mihály polgármester elnöklete alatt ülést tartott. A szakosztályok hozzájárultak Szabó János mérnök előterjesztéséhez a Sédpatakban 40.100 koronaköltséggel emelendő két gát létesítéséhez, melyek közül az egyik a Bálint-hidnál, a másik a Fehér Lajos házánál levő úgynevezett Nagy- hidnál épül. Itt ugyanis a helyzet tarthatatlan s annyira veszé'yes, hogy házak és ott levő építmények beszatcadásától kell tartani. Hozzájárult továbbá a szakosztál}' az utcaöntözési szabályrendelethez is. E szerint április—október hónapokban a Széchenyi-utca, a keselyüsi törvényhatósági ut, a Zrinyi-utcától a Béla-térig, a Béla-tér es a Bezerédj-utca naponkinti sep- retése és öntözése rendeltetik el. A reggel 7 óráig elvégzendő sepretést a járdán a háztulajdonos, a kocsiuton az ut tulajdonosa végezteti, az öntözés költségeit az utcabeli háztulajdonosok a telek utcai vonala hosszúsága arányában viselik. Megállapították végül a szakosztályok a járművek jelző táblával való ellátására vonatkozó szabályrendeletet.

HÍREK.

— Személyi hirek. Gróf Széchenyi Sándor vbi. tanácsos főrendiházi alelnök a főrendiház záróülésére Budapestre utazott és vezette a főrendiház tagjainak Dezscöfjy Aurél grófnál tisztelgő küldöttségét. Perczel Dezső vbt. tanácsos nyugalmazott belügyminiszter Bonyhádra érkezett, ahol családi körben tölti a húsvéti ünnepeket. Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos főispán a húsvéti ünnepek után több napi tartózkodásra Szekszárdra érkezik.

— Gróf Tisza István köszöneté. A külesdi kerület nemzeti munkapártjának üdvözlő táviratára 'lisza Istvántól a következő válasz érkezet: „Tekintetes Gyimóthy pártjegyző urnák Kölesd. A kölesdi választókerület nemzeti munkapártja nevében kifejezett szives üdvözletéért fogadja és tolmácsolja kérem hálás köszönetemet. Igaz tisztelettel kész szolgája Tisza István“. Széchenyi Sándor gróf szintén meleghangú levélben köszönte meg a bizalmat.

Kitüntetés. A király Scliréder Károly m. kir. VI. sz. csendőrkerületi járásőrinesternek hosszú és kötelességhü szolgálatáért, az arany érdemkeresztet adományozta.

— Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter az elhunyt Ferdinánd János számvizsgáló helyére Raabe Richárd temesvári városi napi- dijast számtisztté nevezte ki.

— Alelnök választás. Az iparosok országos politikai szervezete André István szekszárdi előkelő iparost, a szekszárdi általános ipartestület elnökét, alel nőkévé választotta meg.

— A máv. köréből. Tóth János főellenőr, volt bátaszeki, jelenleg kaposmérői állomásfőnököt a máv. igazgatósága az igazgatóság kereskedelmi főosztályának kartell leszámolási osztályába helyezte át.

— Pályázók a főorvosi állásra. A főorvosi állásra hirdetett pályázat lejárt. Az állásra hármán pályáztak: dr. Drágíts Imre tb. főorvos, központi járásorvos, dr. Chimbir Pál nagyfény- pusztai és dr. Garami Béla budapesti orvos.

— Csendörségi vizsgálat. Altorjai Altorjay Imre vezérőrnagy, a csendőrség felügyelője, Romy Béla csendörőrnagy kíséretében i> napig vizsgálta meg a szekszárdi szárny- és szakaszt, valamint az eléje rendelt őrsöt s mindent a legnagyobb rendben talált.

Dj Iskolaszék. A szekszárdi izraelita hitközség iskolaszéke három évre újra alakult, egyházi elnök : Dr. Rubinstein Mátyás, világi elnök: Dr. Leopold Kornél. Tagok: ÁldorÖáúu, Dr. Horoút Jenő, Dr. Müller Ferenc, Polgár József, Dr. Pirnitzer Béla és Dr. Spányi Leó. A tantestület képviselője: König Géza.

— Áthelyezett segédlelkész. A püspük Soós János szekszárdi ref. segedlelkészt Budára helyezte át.

— Lelkeszi jubileum. Lapunk egyik barátja irja: Kedves ünnepély szinhelyevolt folyó hó20-án Bátaapáti községe. Kracher György evangélikus lelkész ünnepelte lelkészi szolgálatának 25 ik év- fordulójátcsaládja,barátai és tisztelői meghitt körében. Az ünnepély isteni tiszteled el kezdődött amelyen az ünnepelt maga fungált, szép prédikációban emlékezve meg küzdelmes múltjáról. A szép beszéd könnyekre fakasztotta a híveket, kik zsúfolásig töltötték be a templomot. Isten- tisztelet után a különböző küldöttségek megható üdvözlését fogadta. A bátaapáti egyház nevében Petter Ágoston tanító, a polgári község nevében Horváth Zoltán jegyző üdvözölte a jubilánst, majd sorra következtek meleg üdvözléseikkel az alsónánai gyülekezet nevében Fritz Lipót tanító, a polgári község nevében Kardos István jegyző ; Zsibrik üdvözletét Köhler Frigyes tanító és Forster Péter adták át, mig Genersich Tivadar főgimn. tanár a mecsekvidéki tankerület és a bonyhádi tanárikar képviseletében járultak a szeretett és széleskörben tisztelt lelkipásztor elé. Végül Szüts Imre lelkész és Pflug János a majosi gyülekezet üdvözletét hozták magukkal, kik körében Kracher lelkész három évig működött, mint segédielkész áldásosán. Az apáti társadalom részéről pedig Ora- vetz István uradalmi intéző nyújtott át kedves emléktárgyakat. Delben 70 teritékü bankett volt a Szeiler-féle vendéglőben, a melyen elsőnek Szakács Imre mórágyi református lelkész köszöntötte föl a kiváló lelkészt, lendületes szavakkal rajzolva meg az ünnepelt kedves, vonzó egyéniségét és lelkipászton jellemét. Kardos István pedig az ünnepelt feleségéről emlékezett meg ékes szavakban. Este az egész vendégsereg családi fészkében kereste fel a szeretett barátot, hol újból részünk volt annyiszor élvezett vendégszeretetében és még a késő éji órákban is éltettük és körülrajongtuk ezt a valóban puritán. derék családot. A lefolyt, szép ünnep vissz- hangjaképen kívánjuk még egyszer: ad multos annos !

— Artézi kát. A paksi auth. orth. izraelita hitközség áltál furatott ártézi kút elkészült és perczenként 250 liter vízmennyiséget ad. A viz fürdési célokra lesz felhasználva.

— Fflrészfatelep. Grünwald Salamon paksi fakereskedő gőzerőre berendezett nagy fürészfa- telepet rendezett be.

— Eljegyzések. Faddy János tamásii kir járásbiró eljegyezte özv. B e n c z e Miklósnét Döbröközön.

F a i c s Károly dombóvári máv. hivatalnok eljegyezte C s á k o 1 y Aranka áll. iskolai tanítónőt Dombóváron.

Barna Gyula budapesti postatakarékpénztári tisztviselő, Schlesinger Ignác szekszárdi kereskedő fia, eljegyezte Frenberger Gizus- kát Szombathelyen.

Elbach Károly pécsi mészárosmester és háztulajdonos ina tartja eljegyzését Szekszárdon Oberniy Károly vendéglős leányával Paulával.

— Bírósági Jegyzők mozgalma. A szabad

kai és szekszárdi törvényszéki és járásbirósági jegyzők sérelmeik orvoslására mozgalmat indítottak s az ország összes bírósági jegyzőit Szabadkára ápr. i7-én délután 2 órára kongresz- szusra hívták meg. A kongresszuson a következő indítványokat tárgyalták: Az albirói és alügyészi állások megszüntetése mellett ugyanannyi Vili. oszt bírói állás szervezendő. A jegyzői állások közül 3 0 állás megszünteteiendő s helyettök ugyanannyi Vili. fiz. oszt. birói állás rendszeresítendő. Az 1. és 2. pontokban foglaltak teljesítése után az összes elsőfolyamodásu birói állások a VII. és Vili. fiz. osztályban egyenlően osztandók meg. A jegyzők közül azok, akiknek birói vizsgájok van, a IX. fiz. osztályba sorolandók; mig a többiek a X. fiz. osztályba soroztatnak. Azonban úgy a X., mint a IX osztályba a jegyzők mindjárt a 2-ik fokozatba ne- vezendők ki. Mihelyt valamelyik X. fiz. oszt. jegyző a birói vizsgát letette, azonnal előléptetendő a IX. osztályba. A joggyakornokok végleges állami tisztviselőknek tekintessenek, kik esek fegyelmi eljárás utján legyenek elbocsájt- hatók. Évi dijok, hasonlóan a középiskolai helyettes tanárok dijához, 2000 koronában állapit- tassék meg. A díjtalan, valamint a próbaszolgálati intézmény töröltessék el. A joggyakornokok X. fiz. oszt. jegyzőkké, a jegyzők Vili. fiz. bírókká a pályázók közül a rangsor szigorú betartása mellett nevezendők ki. A VIII. fiz. oszt.-ból a VI. fiz. osztályba pedig állomáshelyükön automatice lépjenek elő a bírák. A A minősítést a törvényszék elnöke a két rangban legidősebb bíróval együtt gyakorolja. Ennek határozata ellen, ha az »alkalmatlanéra szól, a táblaelnök elnöklete alatt álló 5 tagú, tábla- birákból alkotott bírósághoz lehessen 15 nap alatt felfolyamodni, mely bíróság kontradiktórius eljárással végérvényesen határoz. A minősítés évente kétszer állapíttassák meg. A kandidácio intézménye, mint teljesen felesleges, végképpen töröltessék el. A pályázatok egyenesen a minisztériumhoz terjesztendők fel. A kinevezéseknél csak az »alkalmatlan« minősítéssel bírók, valamint a fegyelmi büntetés joghatálya alatt állók legyenek mellőzhetők. A jegyzők és joggyakornokok fegyelmi eljárás és nyugdíjaztatás tekintetében teljesen a bírákra nézve fennálló jogszabályok alá essenek. Szabadságidejők évente szintén 6 hét legyen. Méltánylást érdemlő esetben a bírónak és jegyzőnek joga legyen az át- helyeztetéshez. A bírák, illetve a jegyzők szolgálati ideje 35 évben állapíttassák meg. A nyugdíj összege 5 évi szolgálat után az összjavada- lom 40 százalékban, azután bedig minden~;évi