Közérdek, 1910 (6. évfolyam, 2-13. szám)

1910-03-12 / 11. szám

Szekszárd, VI. évfolyam.

II. szám.

Szombat, 1910. március 12.

Kiadóhivatal:

Bezerédj István-utca 5. szám.

\z előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők.

Hirdetések

legjutányosabb számítással, díjszabás szerint.

KÖZÉRDEK

Szerkesztőség:

Bezerédj István-utca 5. szám.

Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények.

Előfizetés:

egész évre 10 kor., félévre 5 kor. negyedévre 2 kor. 50 fill.

Néptanítók,

ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 5 kor.

Megjelenik minden szombaton.

TOLNAVARMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATASI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELD HETILAP.

AZ ORSZÁGOS M. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA.

Belmunkatárs JANOSITS KAROLY. szerkesztő és laptulajdonos: HODSAK ISTVÁN.

Eg)et> szám ára 20 fillér.

Tolna»firmeíye selyemtenyésztése.

.Ha van tárgy, mely oly kifejlésre képes, miszerint, bár ha nem rögtön is, de egykor mezei gazdaságunk egy igen nevezetes ágát alkossa s hazánknak szép keresetforrásul szolgáljon, az bizonyára nem egyéb, mint a selyemtenyésztés.«

Ezeket irta Széchenyi István gróf 1840 augusztus 24-ikén a sopronmegyei eperfa küldöttségének.

Ennek a széles látkörü, hazánk köz- gazdasági fellendülésén fáradhatatlanul munkáló főurnak a magyar nép sorsán töprengő lelke a távol jövőben látta azt a képet, amelyet köz- gazdasági előhaladásunkon ugyanolyan önzetlenül, ugyanolyan fáradhatatlanul, ugyanazzal a lángoló buzgalommal és törhetetlen erély yel dolgozó Bezeredj Pálnak az ország selyemtenyésztése mai állapotáról most közzétett jelentése elénk tár

Harminc évet, egy emberélet java részét áldozta fel Bezerédj Pál a selyemtenyésztés ügyének s a három évtized fáradságos, de soha nem lankadó, mert a haza- és emberszeretet által ihletett munkájának eredménye a szoros értelemben vett Magyarországban 73,759.840 K 44 fillér (Horvátországgal együtt 85,320.946 K 94 fillér), melynek jelentőséget növeli az, hogy ez az összeg a külföldre eladott selyemanyagokból folyt be az országba és amelyből a selyemtermelőknek, tehát csaknem kizárólag szegény, tőke nélküli embereknek a beváltott gubók után 48,033.264 K 48 fillér (Horvátországgal együtt 57,140.945 K 34 fillér) jutott.

A Hitel-ben írja a legnagyobb magyar: »Jól elrendezett munka minden gyarapodás talpköve ... a munkából pénz, a pénzből ismét munka lesz . . .«

És Bezerédj Pál munkáját jól rendezte el, mert abból milliók lettek — nem neki, hanem hazája népének — és a selyemtenyésztés és selyemipar nevezetes ága lett az ország és vármegyénk közgazdaságának.

*

A miniszteri meghatalmazottnak Tolnavármegye selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának 1909. évi állapotáról szóló jelentése szerint a selyemtenyésztés vármegyénkben örvendetes előhaladast mutat, miután úgy a tenyésztők száma, mint a termelt gubó mennyisége s igy természetesen a kereset is jelentékenyen emelkedett. A termelők szama ugyanis 3016-ról 3541-re, a termelt selyemgubó mennyisége 64314 kgrról 88672 kgrra, a termelők keresete 136347 K 41 fillérről 187374 K 26 fillérre szaporodott.

De jelentős közgazdasági tényezővé fej'ő- dött, a nyújtott kereseti összegekkel, selyemiparunk, amennyiben a tolnamegyei guborakta- rakban, beváltó- es petekészitő-állomasokon, a szekszárdi gyártelepen és a tolnai selyemfonodában a múlt evben 450.762 K 09 fillért tevő összeget fizettek ki és igy a vármegye lakosságának az összes keresete a selyemtenyésztés révén az 1909. évben, az előző 1908. évi 597 213 koronával szemben, 638 136 K 3o fillérre, a selyemtenyésztési felügyelőség 30 éves fenn- ] állása óta pedig 8,933,329 K 76 fillérre rúg.

A szekszárdi górcsövező állomás, mely a létező e nemű intézetek között a legnagyobb, a munka három hónapjában mintegy 800 munkást foglalkoztat, kiknek a napszáma 45.3o5 K volt, az itt előállított pete piaci érteke 545.619 K. Szekszárd város lakosságának keresete a múlt évben napszámokban 73 989 69, kereskedőknek es iparosoknak 48 812 72, termelőknek 6808 12, a tisztviselők fizetésén kívül tehát összesen 124.610 K 53 fillér.

A tolnai selyemfonoda 180 orsóra van berendezve, a legnagyobb tehát az eg-sz országban. Előállítottak benne a múlt évben 735.350 K I

értékű selymet. A fonoda 405 munkásnőt foglalkoztat, kiknek keresete 121.500 koro iát tett. A tolnai selyemfonoda által az lí’09. évben nyújtott kereset — a tisztviselők fizetésén kívül — 202 718 K 62 fillér volt. A tolnai gyártelepen a múlt évben seiyemsodrógyárat létesített a felügyelőség, amely az üzemet a folyó év elején kezdte meg. Ugyancsak a tolnai gyártelepen, a munkáshiany megelőzése céljából 30—40 leány- gyermek számára munkásotthont létesített a felügyelőség, amely a fiatal munkásnőkre valóságos áldás lesz.

A legtöbb gubót a múlt evben is Szedresen termelték, ami után ennek a kis községnek a lakossága 9451 K keresetet biztosított magának, az 1908. évi 8016 koronával fszemben. A második helyre Őcsény község küzdötte fel magát 8184 K keresettel. Tolna a harmadik helyre került, dacára annak, hogy 1908. évi 60/6 K keresetét 7675 koronára eme'te. Nagy bevétele volt meg e cimen Szekszárdnak 6808 (1908-ban 4802), Bólcskének 6461 (908-ban

5368), Dunaszentgyörgynek 6236 (908-ban 3634), Gyulajnak 5228 (3120), Bátáhak 4694, Kajdacs- nak 4481 Kajmád puszta lakosságának 4391 korona.

Az egyes termelők közül nemcsak a vármegye területén, hanem az, egész országban első helyen áll (nem számítva a lipóívári fegyintézetet, amely 2309 K értékű gubot termelt, Bán János bölcskei lakos, rj<i a múlt évbeni 707 k. keresetét 802 koronára emelte. Zöld Já- nosné (Hidja-puszta) 227, Szabó Sándor (Mözs) 214, Prosza András (Apáti-puszta) 202, Czirják Frigyesné (Kajmád puszta) 191 k. kapott az általa termelt gubóért.

Az országos selyemtenyésztési felügyelőség jelentésében közölt táblás kimutatások, de a dolog természete szerint is a selyemtenyésztés állapota, tehát a nepnek ezen a réven való keresete egyenes arányban áll a szederfák számával. A legtöbb szederfa Bacs-Bodrog megyében van 220 723 s itt a termelők keresete 1.369747 k. volt. Utána következik Torontál vármegye 140133 lombszedésre alkalmas fával és 761.912 k, Temesmegye 82478 fával és 437.432 k. keresettel. Tolnavármegyében 41648 drb. lombszedésre alkalmas szederfa áll közterületeken. 1909-ben kiültettek 9580 fát, de ezzel szemben elpusztult 6783 darab.

A selyemtenyésztésnek az alapja a szederfa s a felügyelőség ennek szaporítása érdekében nemcsak szederfa magot és csemetét, hanem kiültetésre alkalmas szederfát is oszt ki.

E mellett nem feledkezett meg a felügyelőség a termelés egy másik lényeges kellékéről sem: a szakértelemről. Ennek fejlesztése érdekében a felügyelőség a selyemtenyésztésre vonat ózó utasításokat tartalmazó illusztrált naptárakat oszt szét a termelők között; ott, ahol először tenyésztenek, külön oktatónőket alkalmaz, akik a tenyésztésre kitanitják s végül öt szakember negyvennégy községben vetített képek bemutatásaival előadást tartott a selyemtenyésztésről, mely előadásokat 6250 hallgató hallgatta végig.

A Bezerédj István-féle alapítványból a múlt évben jutalomban részesültek a legtöbb gubót termelő következő tenyésztők : (5 éven belül ; senki sem nyerhet ismételten jutalmat) Domokos István Hídja 5, Pintér János Szedres 3, Farkas János Jegenyés 2, Prósza András Apáthi 5, Papp Jánosné Kajmád 4, Straubinger Magda Tolna 3, Balog Ferenc Medina 2, Sárközi Ágoston Alsónyék 1 darab m. kir. tiz koronás aranyat.

Tisztelettel kérjük, hogy az előfizetési összeget lapunk kiadóhivatalához juttatni szíveskedjék.

Lelkész beiktatás.

Lelkész beiktatás volt Szekszárdon, tehát szorosabb értelemben véve : egyházi ünnepség. A szekszárdi társadalom azonban magasabb, felvilágosult látókörrel túltette magát a feleke- zethez kötöttség szűk korlátain s rögtönzött az uj lelkésznek olyan fogadtatást, amely örömmel töltheti el nemcsak őt, de mindazokat, akik az amúgy is kasztokra, kotreriákra oszló társadalomban nem szívesen látják az embereket még jobban elválasztó felekezeti korlátokat, a vallási elfogultság és türelmetlenség sok helyen kife- szitett szeges drót huzalait.

Gode Lajost, a szekszárdiak uj ref. lelkészet iktatták be az elmúlt vasárnap, mondhatni impozáns külső fénnyel, de ami ennél sokkal jelentőségteljesebb, igazán meleg szere- tetet sugárzó társadalmi ünnepség keretében.

Nagyítás nélkül mondhatjuk el, hogy Szekszárd város széttagolt társadalmat évtizedek óta nem láttuk igy együtt, ily egységes érzelemben.

A lelkek eme harmóniájának megteremtésében természetesen sok része van az uj lelkész értékes egyéni tulajdonságainak és az ezek folytán őt körül övező általános szeretetnek. Magas színvonalon álló beköszöntő beszéde felemelő hatással volt nemcsak híveire, de a más hitüekre is. A szeretet, a béke, az egymás megértés szent érzelmeinek glorifikálása volt minden szava. Nem kisebbítjük azonban az uf lelkész igazi értékét, ha kimondjuk, hogy a társadalom együttérzésének, a különféle hit, érzelmek válasz- tofalainak lebontásában Haypál Benő, a beiktató budai ref. lelkész ur járt legelői. Szónoklási művészete, mint hatalmas csákány döngette az elavult korlátokat s nyílttá, szabaddá tette az utat— egymás szivéhez. Szekszárd művelt közönsége egymásra tatait. De ilyen szép utra- valóval aligha láttak és látják még el valahol magát az eletbe, a gyülekezete körébe belepő uj lelkészt is. Haypál Benő elmondott beszedjeinek minden szava, minden betűje aranyigazság, mély érzés, életfilozófia. Hatalmas tudásból buzog elő az ő szónoklatának édes árja Amit mond, nem elvont okoskodás, nem bibliai közhely, de a hit eleven ereje áltál megihletett, felvilágosult, gondolkozó léleknek szárnyas szavakban való megnyilatkozása. Kevés olyan egyházi szónokot hallottunk, aki oly meggyőző erővel hirdetné az evangélium igazságait, mint a budaiak ekes szavú papta. Mint a mez csurog ajkáról a szó, hatalmas érces hangja, ha suttog, ha mennydörög, — lehat a sziv mélyéig, megkapja, magával ragadja lelkünket. Magunk is e hatas alatt allva, egy cseppet sem csudálkozunk azon az áradozó lelkesedésen s elragadtatáson, amellyel magasztaljak szélteben-hosszában H..y- pál Benőnek úgy ezt, valamint a banketten mondott beszédeit Nem nagyítunk, amikor ide írjuk, hogy a mindentelől jövő kérésekkel valósággal megostromolták szerkesztősegünket, hogy az elmondott beszedeket szószerint való szövegükben közreadjuk . . .

Sajnos az ittmi társadalom ritka együttérzésébe disszonáns harg is vegyült s éppen az idegen vallasuaknak tűnt fel leginkább, hogy a legnépesebb vallás vezetői távol tartották magukat ettől a mondhatjuk, az egész társadalomnak ünnepétől. *

Újságírói tisztünkből kifolyólag egyszerűéi felemlítjük .azt az esetet, de magunk részé ről még csak kommentárt sem füzünk hozzá Elvégre ne keressük ami bennünket egyrr.astó elválaszt, de ami — összehoz . . .

A szép ünnepség külső lefolyása a következő :

Gödé Lajos, az uj lelkész a reggeli, */48 órai vonattal, Alsónyékről érkezett Szekszárdra. Kisereteben volt számos paptársa és több rokona A vasúti állomásnál az egyház presbitériuma lovas bandériummal varta s fehér ruhás