Közérdek, 1910 (6. évfolyam, 2-13. szám)
1910-02-05 / 6. szám
B 1910 február 5. Sfogorvos! KOVÁCS J. vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pótlása, csaposfogak, arany koronák és száj padlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtisztogatás a legjobb mód szerint eszközöltetik. Szegényeknek rendel: délelőtt 8—9 ig és délután 1—2-ig. I I I Nyomtatványszükséglet alkalmával szíveskedjék cégünket nb. rendelésével megtisztelni. Jutányos áraink és a nyomtatványok Ízléses kivitele bármely fővárosi na- gyobbszabásu hasonvállalat termékeivel versenyezhet. A kaszinóbazárban levő modern berendezésű, minden igé- i—i nyékét kielégítő □ könyv- és papir- kereskedésünket tetemesen kibővítettük s nagy választékot tartunk az összes irodafelszere- lésekböl, irodai papírokból, levélpapír- dobozokból stb. — A vállalatunkkal i—i kapcsolatos □ npgyszaliásu kÖHyUkOtßSZßt készítményei az egész országban általános tetszésnek örvendenek. Könyvtárak kötése, bőrhuzatok, aranymetszések, egyes művek modern kötése s bármely, a könyvkötészet körébe vágó munkák jutányos áron, igen i—i Ízlésesen készülnek. cm Molnár-féle nyomdai mííintézet és tfzab. iróalzatgyár r.-t. könyv- és papirkereskedés Szekszárd. Jéggyar. A telet ugyan nem eszi meg a farkas, de az idei tél valószínűleg úgy fog elmúlni, hogy a korcsolyázó sport híveinek ebbeli mulatsága elmarad. Ez a korcsolyázó egylet tagjaira nézve mindenesetre bosszantó, de az általános érdek mellett csak kis baj. Valószínű, hogy az idei télen már aligha lesz jegünk s ez közegészségügyi szempontból igen lényeges baj lenne. Jég nélkül a mészárosok, hentesek, vendéglősök, italmérők meg nem lehetnek. Áruik frissen tartása nemcsak az ő magánérdekük, de egészségügyi szempontból igen fontos közérdek. Igaz, hogy azok, akiknek üzletük folytatásához jégre szükségük van, azt — mondjuk a budapesti jéggyárból — meghozatják. A nagy kereslet folytán azonban a jéggyárak az árat a kereslethez fogják szabni s az olvadás és szállítás közbeni egyéb veszteségek leszámításával ez a jég meglehetősen drága lesz, amit a mészárosok, hentesek egész természetesen a fogyasztó- közönséggel fognak megfizettetni. De köztudomás szerint nemcsak a fenti célokra szükséges a jég, hanem a jégbeszerzés idényében gondoskodni kell arról is, bogy a lakosság betegség idején vagy — amitől Isten óvjon — járvány kitörésekor a gyógyítás egy hatásos és feltétlenül szükséges eszköztől, jégtől meg fosztva ne legyen. Hatalmas közegészség- ügyi intézményünk, a Ferenc közkórház is nagy igényekkel léphet fel e téren. Szóval a jég kérdése olyan dolog, amiről most, hogy a tél magja, január hó elmúl lőtt, gondoskodni, sőt beszélni kell s, minthogy arra, hogy természetes jégét kapjunk, most már alig van kilátás, a jégszükséglet műjéggel való fedezésének kérdését kell felvetni. KÖZÉRDEK Meg lehetne talán a kérdést az érdekelteknek szövetkezése utján is oldani, erre azonban nálunk aligha lesz hajlandóság. Minthogy pedig a jég előteremtése közszükség, a jéggyár létesítése minden valószínűség szerint a városra fog ! hárulni, mely ezt, mint a villamos telep tulajdonosa, a legkevesebb költséggel állíthatja fel. A jéggyár felállítása hozzávetőleg 84000 I koronába kerülne, amiből ÍOOI'O kor. az épitke- j zésre, 24000 kor. a berendezésre esik. Ebbe a kiadásba azonban a város termé- I szetesen csak úgy mehetne bele, ha 200 napon át napi 43 mm. termelésre hosszabb időre, 10 évre biztosított vevője akad, mert a fenti költség 8600 mm. évi termelésre berendezett müjéggyár után van számítva. Ily körülmények közölt a létesítés, üzemben- tartás költségeit számítva, a jég mmázsája nagybani átvételénél kb. 2’50, kisfogyasztók részére 12 5 klgtos táblákban 38 fillérbe kerülne. Igaz, hogy ez az ár a természetes jég áránál magasabb. De el kell ismerni azt is, hogy Szekszárdon tiszta természetes jég csak a Sárvízről szerezhető be, a jég nagyrésze pedig eddig nem onnét, hanem egyébb vizekről bordatott. A feltétlenül tiszta müjégnek tehát közegészségügyi tekintetekből- határozott előnyt kell adni. PÉNZINTÉZETEK. Rovatvezető : Schneider János. A Szegzárdi Takarékpénztár kOzgyüiése. A Szegzárdi Takarékpénztár, Tolnavármegyének ez a legrégibb, előkelő pénzintézete, f. hó 3-án tartotta közgyűlését. A részvényesek Boda Vilmost kérték fel a közgyűlés vezetésére, jegyzőkönyvin telesi tők ül pedig dr. Tanárky Árpádot és Íjászló Lajost jelölték ki, inig a jegyzőkönyvet Török Béla intézeti ügyész vezette. A tüzetes, az intézet múlt évi működését hűen megvilágító jelentést dr. Steiner Lajos olvasta fel. E jelentés szerint: A lefolyt évnek a pénzintézetek történeté ben legnevezotesebb eseményéül az 1909. évben szentesitett uj adótörvények tekintendők. Ezek közül a házadótörvény már f. évi január 1-én lépett életbe, a többiek életbelépése pedig 1911. évi január 1-én következik be. .Kétségtelen, hogy az uj adótörvények az államháztartás tekintetében előnyöket biztosítanak. J Ne tévesszen meg senkit egyes adónemeknél az adókulcsoknak törvénybe iktatott százalékos leszállítása, mert ha azoknak a földbirtok és kisebb exisztenciák irányában adókönnyítést biztosítanak is, de aki az adókivetés módját ismeri és figyelembe veszi az eltörölt általános ‘jövedelmi pótadó he'yóbe ültetelt jövedelemadótörvény rendelkezéseit, az előtt tisztán kell állania, hogy az uj adótörvények a maguk összeségében közteher- emelést jelentenek. így köztehereinelést jelentenek intézetünkre is, mert az 1908. évi mérlegünk alapján elkészített összehasonlító adókivetés tanúsága szerint csupán egyenes államadóban 2084'13 koronával többet kellene fizetnünk. Ha pedig tekintjük egyrészről, hogy ezen egyenes államadó szaporulat következtében az országos betegápolási pótadónk is emelkedni fog, továbbá, ha tekintjük másrészről, hogy az I-, II., és IV. oszt. kereseti adónak eltörlésével 800—- kor. létminimumnak a jövedelemadó alóli mentesítése következtében a vármegye és r.-t. város szükségletei, még abban az esetben is, ha ezen szükségletek mérve nem emelkednék is, az eddig viselt százaléknál a jövőben szintén jóval magasabb százalékban fognak intézetünkre nehezedni, úgy nyilvánvaló, hogy az uj adótörvények a régieknél intézetünket jóval nagyobb közteher viselésére kényszerítik. Az uj adótörvényekkel foglalkozva reá kell mutatnunk annak egyik káros újítására is. Eddig a Ill ik osztályú kereseti adó három évi érvénnyel vettetett ki és időközben csak az újonnan keletkezett adóalanyok kerültek megadóztatás alá, ellenben az uj adótörvények az általános kereseti adóra, melybe a régi Ill-ik osztályú kereseti adó beleolvadt és a jövedelem adóra évenkint általános kivetést rendel; ami azt jelenti, hogy az általános kivetéssel felmerülő nagyobb költségek minden három év helyett évenként fogják terhelni a kincstárt, az adósok pedig adóügyük tárgyalása révén három év helyett minden évben elvonatnak a munkától. A kincstár több költsége, még ha az előre látható személyszaporulás szükségét is számba vesszük, a több adóval majd megtérül, de az a kár, mit a munkától elvont, százezrek ez által évente szenvednek, a nemzeti • vagyon örök vesztesége marad. Ezen kitérés után a rendes mederbe visszatérve jelentjük, hogy a helyi pénzpiac viszonyai a lefolyt évben kielégítők voltak. A kölcsönök elhelyezésére elégséges kereslet kínálkozott és adósaink vállalt kötelezettségeiknek kifogástalanul tettek eledet. Meg kell itt jegyeznünk, hogy gyümölcsöző kihelyezéseink kamatlába csökkenőben van, de ennek ellensulyozásakép a betétkamatláb leszállításáról ez idő szerint még szó sem lehet. Intézetünk további fejlesztése érdekében a műit év közepén Faddon, az év végén pedig Pakson ügynökséget állítottunk fel és eddig való ■ tapasztalataink alapján azok életrevalóságához I sok reményt füzünk. A baja—bátaszéki dunai uj bid megnyitása és Bátaszéken egy uj takarékpénztár felállítása miatt üzleti érdekeinket veszélyeztetve látván, az ebből származó hátrányok néminemű ellensúlyozása céljából részt vettünk a Bátaszéki Kerületi Takarékpéuztár alaptőke felemelésében, akképen, hogy az újonnan kibocsátott 1000 drb részvényből 500 drliot átvettünk és alapszabály - 8zerüleg biztosítottuk, hogy a Bátaszéki Kerületi Takarék pénztár igazgatóságába intézetünk igazgatóságának egy tagja, mindaddig, inig az 500 drb részvénynek tulajdonosai leszünk, beválasztatni fog. A jelentés ezután áttér az intézet múlt évi üzleterodményének ismertetésére s az összehasonlítás végeredményekép megállapít ja, hogy az előző évhez viszonyítva a lefolyt évben az összes be létállomány 609.'!34 45 koronával, a gyümölcsöző kihelyezés pedig 505647 90 koronával emelkedett. A lefolyt évben veszteség nem érte az intézetet, ellenkezőleg az értékpapír árkülönbözetben 4346 82 kor. nyereség jelentkezett, amely az alapszabályok 79. § ának rendelkezéséhez képest egyenesen az értékpapír tartalékához csatoltatott, igy a mérlegben kimutatott nyereségben benn nem foglaltatik. A mérleg tiszta nyeresége I39689'79 koronát tesz ki. A tiszta nyereményt az alapszabályszerü levonások utján úgy osztják szét, hogy 2000 darab részvény után 35 koronát fizetnek. De az intézet jövőjéről való lelkiismeretes gondoskodás a tartalékalapok busás növelésében nyilvánul meg leginkább. így a rendkívüli tartalékalaphoz 10000. az értékpspirtartalék alaphoz 2000, osztalékalaphoz 3752-05 koronát csatoltak s ezeken kivül uj számlára 17825-38 koronát vittek át. Az intézet, mint minden évben, úgy most is gyakorolta a jótékonyság nemes erényét, sok hazafias és nemes célt segitett meg. Ez évben 1988 koronát osztott szét a következő emberbaráti célokra: A szekszárdi népkonyhának 20 kor., a gyermekvédő ligának 80 kor., az aradi vesztőhely megvásárlására 20 kor., a kolozsvári siket- néma intézetnek .2 kor., a délmagyarországi közm. egy. alapitó tagdíj 200 kor., a rutkai ref. templom építéséhez 10 kor., özv. Schéner Jánosné I febr. havi nyugdíj pótlása 110 kor., Türr István I bajai szobrára 10 kor., Gindlicsaládi tűzoltó- 1 egyletnek 20 kor., Szekszárdon emelendő ág. ev. teiuplomépitésre 100 kor., faddi ünk. tűzoltó- egyletnek 10 kor., Perczel Mór szobrára 50 j kor., Mikszáth Kálmán munkáinak juh. kiadására ; 120 kor., szekszárdi gyermekmenhelyek karácsony- j fájára 20 kor., szekszárdi első magyar asztal- j társaság 10 kor., a szekszárdi tűzoltó-egyletnek ; 50 kor., a szekszárd—tolnaniogyei nőegyletletnek | 30 kor, a szekszárdi rom. katli. óvodának 30 ] kor., a szekszárdi belv. iskola szegény tanulói- j nak 25 kor., a szekszárdi alsóv. isk. szegény tanulóinak 25 kor., a szekszárdi újvárosi iskola szegény tanulóinak 25 kor, a szekszárdi ref. isk. szegény tanulóinak 25 kor., a szekszárdi 1 izr. isk. szegény tanulóinak 25 kor., a tolnamegyei népisk. szegény tanulói között leendő I kiosztás végett az igazg. rendelkezésére áll 125 kor., a szekszárdi polg. isk. ösztöndíj gyarapítására 40 kor., a szekszárdi gőzfürdő egyesületnek segély 9. részi. 50 kor., a szekszárdi ártézi kút költségeihez segély 6. részi. 200 kor., Garay János koszorús költőnk leányának 100 kor , Bezerédj István szoboralapja javára 50 kor., a toinamegyei tanitóegylet által érdemes taütel- Ugyeiőnk juh. alkalmára szánt alapítványhoz 50
