Közérdek, 1910 (6. évfolyam, 2-13. szám)

1910-01-29 / 5. szám

KÖZÉRDEK

1910 január 29.

Ha az egy évi próbaidő alatt a fiatalkorú kitogástalan magaviseletét tanúsított, az elkövetett cselekmény miatt folyamatba tett eljárást meg kell szüntetni Ha pedig a fiatalkorú bűntettes a próbaidő alatt újabb büntetendő cselekményt követ el, iszákos, erkölcstelen, vagy csavargó életmódot folytat, vagy egyébként az erkölcsi züllésnek jeleit mutatja, vagy a felügyeleti szabályokat megszegi, a biróság őt javító nevelésre, avagy fogház- esetleg államfogházbüntetésre ítéli.

Ezekben óhajtottuk kivonatosan ismertetni a fiatalkorú bűntettesekre vonatkozó tételes intézkedéseket abból az alkalomból, hogy a büntető novellának a fiatalkorú bűntettesekre vonatkozó rendelkezései hatályba léptek.

6

EGYLETEK, TÁRSULATOK.

A Szekszárdi Kaszinó múlt éve.

A Szekszárdi Kaszinó választmánya kedden délután 5 órakor B«jó Pál soros elnöklésével ülést tartott, amelyen Rácz József pénztáros előterjesztette a kaszinó múlt évi zárszámadását, vagyonmérlegét és az 1910. évi költségvetést A számadás adatai a következők :

Az 1909. évi bevétel: Maradvány 1908 évről 31 1 K, rendes tagok tagdija á 3'34 K, 8944 52 K, vidéki tagok tagdíja á 20 K, összesen 1140'— K, hírlapok eladásából 86'80 K, tagdijhátralékok- ból 452'49 K, beiratási dijakból 17U'— K, Intési dijakból 24-— K, Lakbérekből 16.364 16 K, takaréktári kamatok 14 40 K, különféle bevételekből 1094 25 K, összesen 28.293 93 K. — Az 1909. évi kiadás: Tisztviselők fizetése 600'— K, szolgák fizetése 1200'— A, szolgák ruházata 136'— K, hírlapok előfiizetése 753 74 K, könyvtár gyarapítása 360'— K, kert fentar- tása 4130 K, bútor javitása 489'74 K, előre nem látható kiadásokra 132181 K, villanyvilágítás 1935.01 K, villanyvilágitási testek javítása 244 58 K, a Szekszárdi Takarékpénztár folyószámlájára 1700'— K, tüzbiztositá8Í dijakra 180 65 K, adókra 2717'88 K, illeték egyenértékre 459 48 K, tatarozásra 1652 10 K, számlák kiegyenlítésére 119 06, billiard beszerzés I. részlet 400'— K, annuitásokra 13 952 16 K, pénztári maradvány 1910 december 3l-én 30 42 K, üsz- szesen 28 293 93 K.

Ami pedig a kaszinó cselekvő .és szenvedő vagyon számláját illeti, az a következő :

Cselekvő vagyon : Pénzmaradvány 1909 dec. 3l-én 30-42 K, régi épület értéke 140 000-— K, Bazár épület 77 000'— K, bútorzat és felszerelés leltári értéke 12 900'— K, könyvtár értéke 4000'— K, tagdíj hátralék 1691'79 K, 17 drb 3 százalékos jelz. bank nyer. sorsjegy 4188 — K, főösszeg 240.110 21 K.— Teher: a Szekszárdi Takarékpénztártól felvett annuitásos kölcsönből 1909 december 31-én és pedig ») 120O00 koro nás kölcsönből 115.332 46 K. b) 60.000 koronás kölcsönből 57 952'51 K, c) 25.000 koronás kölcsönből 17.755'72 K, d) 15.000 koronás kölcsönből 14 488 14 K, a Szekszárdi Takarékpénztárnál fennálló folyószámlán 1909 december 31-én 4200'— K, egyéb számla tartozás 396 58 K, főösszeg 210.125 41 K, vagyis összehasonlítva a cselekvő vagyonnal, tiszta vagyon 29 984'80 K.

Ezen számadásra vonatkozólag, a szám vizsgálók véleményéhez képest, a felmentvény megadását hozta javaslatba a választmány a köz gyűlésnek. A kaszinó jövő évi költségvetését a következőleg állapították meg:

Az 1910. évi bevételi előirányzat: 1909 december 31-iki készpénzmaradvány 30'42 K, tagdijakból (239 rendes tag 4 40 08 K, 62 vidéki tag á 20 K) 1240— K, hirlapok eladásából 50 — K, tagdijhátralékokból 1691 79 K, beiratási dijakból 150'— K, intési dijakból 40'— K, lak- ! bérekből 16.364 16 K. takaréktári kantat 50 — K, különféle 600'— K, összesen 29 795'49 K. j — Az 1910. évi kiadási előirányzat: Tisztviselők fizetése 600'— K, szolgák fizetése 1200— K, j szolgák ruházata 148'— K, hírlapok előfizetése | 946 — K, könyvtár gyarapítása 500— K, kert fentartása 100'— K, bútor javítása 800 — K, előre nem látható kiadások 1090 —- K, villany- j világítás 1931 61 K, villanyvilágitási testek jav. j 200'— K, Szekszárdi Takarékpénztárnak 2000'— j K, tűzbiztosítás 180— K, adókra 2900'— K, j illptékegyenérték 452 24 K, tatarozásra 20o0'— számlák kiegyenlitésére 396'58 K, billiard beszerzés I. részlet 400'— annuitásokra 13.951 06 K, összesen 29 795 49 K. Mutatkozik felesleg. 44gg-_ K értékpapír.

Rácz József pénztárnok ezeken kivül előterjesztette a kaszinó kezelése alatt álló alapok számadásait is. Ezek szerint:

1. A Simontsits tudományos könyvtár- alapitvány múlt évi maradványa volt 442'12 K, Jeszenszky Andor adománya 24—K, a 37/874. sz. takarékkönyvön befolyt kamat 18 70 K, 1909 december 31-én készpénzmaradvány 484 82 K, továbbá a tulajdonát képező 3 drb 3 százalékos jelz. banki sorsjegy 792'— K, értéke, vagyis összes vagyona I276'82 K. 2. Dr. Várady Antal alapítvány múlt évi maradványa 149 97 K, a 36/375. számú takaréktári könyvön kamat 6'02 K, 1909 december 31 én az alapitvány vagyona 155'94 K. 3 Strényer Ferenc vállalkozó óvadékának múlt évi maradványa 500'— K, a 362ö3. sz. takarékköny'vön kam«t 4'50 K, 1909. dec. 31-iki maradvány 504'50 K. 4. Bezerédj István szobor alap múlt évi maradványa 21.715 13 K, Takarék és Hitelbank adománya 100'— K, Szekszárdi Takarék adománya 50 — K, Kunffy Károly adománya 200'— K, 20 darab szegedi sorsjegy szelvény százaléka 160-— K, az 5720. számú könyvön százalék 890 45 K, összes bevétel volt 23.135 58 K, kiadás 62 87 K, 1909 december 21 iki készpénz vagyona 23 072 71 K és 20 drb Tisza szrgedi sorsjegy értéke 6120'— K, összes vagyon 29I927I K.

A kimutatott szép vagyoni eredményt, különösen a Bezerédj szouor-alap tekintélyes ősz- szeggel való gyarapodását a választmány lelkes éljenzés között vette tudomásul.

Miután még egy pár folyó ügyet elintéztek s megrendelték a lapokat, Simontsits Elemér vezető igazgató jelentkezett szólásra.

Feszült figyelem között jelentette ki, hogy nagy elfoglaltsága s egyéb körülményei miatt teljes lehetetlenség reá nézve a vezető igazgatói tisztnek további lelkiismeretes betöltése. A mint már a múlt évben is jelezte, nem térhet ki a válás rá nézve sajnos kényszerűsége elől, Ígéri azonban, hogy az egylet iránt való lelkes szere- tetét megőrzi bármily körülmények között is. S éppen mert hosszú évek során annyira összefor ! rótt a Szekszárdi Kaszinó belső életével s az egyletnek mindenkor hasznos szolgálatokat igyekezett tenni, nem mulaszthatja el, hogy egy sajnálatos jelenségre ne figyelmeztessen, arra nevezetesen, hogy a vezető igazgatói állás betöltése körül bizonyos részről a terror oly nemével folyik már is a korteskedés, amely egyáltalán eddigelé nem volt szokásos a Kaszinó kebelében. A ka szinó jövője felett való aggódó lélekkel figyelmeztet tehát minden egyes tagot, hogy hangzatos Ígéretekkel, tetszetős frázisokkal magát meg- tévesztetni s irányittatni ne hagyja s arra adja le szavazatát, akit a betöltendő vezető állásra semmi más egyéb nem kvalifikál, mint az arra való teljes rátermettség.

Ez általános helyesléssel fogadott kijelentés után Török Béla választmányi tag szólalt fel. ő neki — úgymond — az említett mozgalomról tudomása nincs, de azt a maga részéről sem helyesli. Nem is e miatt szólal tehát fel, hanem azért, mert mély sajnálkozással vette tudomásul a távozó igazgató megmásithatlan szándékát s azt hiszi, hogy a választmány egyhangú érzelmének ad kifejezést, amikor előtte, a hosszú évek során át kifejtett lelkes, a kaszinói életben korszakot alkotó munkásságáért a leghálásabb elismerést és köszönetét nyilvánítja.

A választmány lelkes éljenzéssel tette magáévá a kijelentést s miután még egy pár jelentéktelenebb ügyet elintézett, az ülés véget ért.

Megbízottak választása. A szekszárdi iparhatósági megbízottak választása f. hó 23 án folyt le Szekszárdon, a városházán, annyira lanyha érdeklődés mellett, hogy összesen 14 en szavaztak Megválasztattak : 8teig Flórián, id. Fischhof Jakab, Laskó Károly, Szabó J. Emil, Wilhelm Alajos, Horváth József, Schlotthauer Lajos, Hevesi Pál, Tóth János, Geipl Károly, Simouberger Péter, Mártin Jakab, Termel Ferenc Zámbó János, Král Lajos, Marth Sándor, Kutas János, Törő István, Papp István és Mutsenbacher Lipót.

— Tisztujitások. A szekszárdi kereskedelmi kaszinó az eveute szokásos tisztujitást a következőkben ejtette meg Elnök : Leicht Lajos. Al- elnök: Salamon Armin. Igazgató: Kramer József Pénztárnok : Reich Armin. - Ügyész : Dr. Müller Ferenc. Könyvtárnok: Polgár József. Jegyző : Dezső Jakab. Választmányi tagok : El- kán Armin, Friedmann Béla, Fischbof Kálmán, Dr. Horvát Jenő, Dr. Leopold Kornél, Wolf Henrik, Wolf Arnold, Seiner Lipót, Reichl Sándor, |

Müller Albert, Pirnitzer Antal, Schloss Lajos Mehnverth Ferenc, Schmideg Mór.

— A Szekszárdi Első Magyar Asztaltársaság

folyó hó 23-án tartott tisziujitása a következő eredménnyel végződött. Diszelnök: Dr. Steiner Lajos. A közgyűlés egyhangúlag ismételten Uglár Jánost választotta meg elnökké. Alelnök : Wilhelm Ede. Igazgató : Obernik Károly. Pénztáros: Mut- schenbacher Lipót. Számvizsgálók : Halmos József és Fusz Ferenc. Választmányi tagok : Albert István, Andreé István, Pekari János, Vaczek László, Wilhelm Alajos, Nagy János Prantner, Trischler Gyula, Rácz Pál, Schulcz Gusztáv, ifj. Tóth Pál, Török János, Wagner Károly, Zahratka János, Fusz Lajos és Fischhof Mór.

A Gyönki Kaszinó január huszonharmadikán tartott rendes közgyűlésén a következők válasz tattak meg. Elnök lett: dr. Nozdrovitzky Ferenc közjegyző; rendes tagok: dr. Keck László ügyvéd, Óvári Ferenc takarékpénztári igazgató, Vár- konyi Imre községi főjegyző, Baky István gimnáziumi tanár, Engelmau Frigyes telekkönyvvezető, Mühl Sándor evangélikus lelkész, báró Fiáth Elemér szolgabiré, dr. Kővágó Sándor járásbiró. Póttagok lettek: dr. Parragh Elek körorvos, dr.. Rothauser Izidor járásorvos. Pénztáros : Rothauser Illés ügyvéd, jegyző : Beke József járá-birósági kezelő; könyvtáros: Feller Adám evangélikus néptanító; háznagy: Laurencsics Gábor szolga - birósági irodatiszt. A kaszinó termeit újra bútorozzák.

PÉNZINTÉZETEK.

Rovatvezető: Schneider János.

A Ounaföldvári Takarékpénztár 41 -ik mérlege.

A szép és egészséges fejlődés képe tárul elénk a 41. évi mérlegből. A takarékbetétek 245.837 K 38 f, a váltókölcsönök 56.761 K 03 fillér, a jelzálog kölcsön 19.429 K 48 f, a kezességi kölcsönök 14 711 K 39 f, a tiszta nyereség pedig 5117 K 14 fillér emelkedést mutatnak. Mindezek a takarékpénztár iránti bizalom folytonos növekedéséről és az igazgatóság üzleti éberségéről és élénk tevékenységéről tesznek tanúbizonyságot. A baracstemplom-pusztai parcellázás 24.382 K 99 f nyereséghez juttatta a lefolyt üzletévben az intézetet, bár a földek 1908 évi becsértékből holdanként 30 koronát ez évben le is Írtak. Ennek és 3548 K 09 f behajthatatlan követelés leírásának dacára a két év óta fizetett magas osztalék, 35 K fentartatott és a tartalék- alap gyarapítására is 6000 K fordittatott, amely igy 190.200 K tesz ki. Ha figyelembe vesszük a részvények forgalmi értékét, a kifizetett osztalék 8'75 százalék kamatozásnak felel meg, a részvények belértékének gyarapítására fordított összeg gedig 1 *87 százaléknak.

A mérleg főbb adatai a következők: Ösz- szes vagyon 2,526.350 K 67 f, amelyből váltókban 1,528 798 K 49 fillér, jelzálog kölcsönökben 394.652 K 64 fillér, kötelezvény kölesönökben 134.576 K 76 fillér, folyó számla kölcsönökben 140.024 K 21 fillér, értékpapírban 64 984 K, baracstemplomi birtokban 110.000 K van elhelyezve. Az intézet alaptőkéje 160000 K, tarta léktőkéi 184.200 K, a betétállomány 2,064.701 K 11 fillér. A tiszta nyereség 52.559 K 57 fillér, amelynek felosztására vonatko ,ólag a január hó 23-án tartott közgyűlés a köve kezőkép határozott. Tartaléktőkére adatott 6000 K, jutalékokra és drágasági pótlékra 15 090 K, osztalékra 35 K, osztalékkal 28.000 K, jótékony célra 1550 K és 1910 évre áthozatott 1919 K 57 fillér.

A közgyűlés kiemelkedő része volt Niefergall Nándor elnök-igazgató 10 éves jubilálása. Azon kiváló érdemeknek illő méltánylása volt ez, amelyet Niefergall Nándor a takarékpénztár második megalapítása és^ megerősítése, hatalmassá tétele körül szerzett. Evekkel ezelőtt, mikor még e rovat vezetőjének semmi nexusa nem volt az tinnepelttel, az igazságos kritikus szemüvegén nézvén mindenkor a pénzintézetek előttem fekvő mérlegeit, az elismerés meleg hangján emlékeztem meg Niefergall Nándornak, mint a takarék- pénztár elnök igazgatójának érdemeiről, konstatálván a rideg számokból azt a vasakaratot, fáradhatatlan energiát, amellyrel a hibás vezetés miatt szétzüllésnek indult intézetet visszarántotta ' a bukás széléről, realizálta nyíltan a kétes üzleti mérleget és ezzel visszaállította ezen régi intézetnek szolidságát Az egyéniségében vetett bizalom, a vezetésbeni korrektség és az üzleti szellem, ha-