Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-09-10 / 40. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK szeptember 10. 40-ik sz. Szőnyeg és bútorszövet gyárosok Havas Fülöp és Fiai — DEBRBCZEN, Piacz-utca 50-ilc szám. ~ ÓRIÁSI VÁLASZTÉKBAN : Finomabb és olcsóbb szoba szőnyegek, fali és ágy elé való szőnyegek, futók, ágy és asztalterítők, hencser átvetök, szövet és csipke függönyök, applikált stoorok, ágy és mennyezet térítők, paplanok, gyapjú takarók és lópokröczok, úti takarók, kecske és angora bőrök, rézágyak és függönytartó rudak, nemkülönben remek kivitelű valódi Perzsa és Szmyrna szőnyegek, átvetők, táskák és szobaösszekötők. A kevés gyermek. Pár éve történt, hogy kezdték Magyar- országon fölfedezni, hogy az úgynevezett egyke-rendszer is bátorkodik létezni a világon. — Volt ugyan ez előtt is, csaknem vették észre. Hiszen a francia lapokban már tiz-tizenöt év előtt lehetett komoly cikkeket olvasni ezzel a biztató címmel : Francia anyák, szüljetek gyermekeket ! Mert bizony a francia anyák kezdtek már nagyon is tartózkodni a gyermekszülés terhes foglalkozásától, a francia apák pedig a gyermekfölnevelés ezer terhétől. S a francia kakas ugyancsak keservesen kukorékolt, amikor látta, hogy az ország néptelenedik s a meglevő nép is satnyul, aminek következtében rövid időközökben háromszor egymásután kellett leszállítani a sorozásnál a katonaság részétől támasztott testi fejlettségi igényeket, mert különben nem bírtak volna elegendő újoncot kapni. A francia divat terjed. Ahogy a malomkő-kalap s a szűk szoknya divatja, az egyke-rendszer, helyesebben : a minél kevesebb gyermek-rendszernek a divatja is elterjedt, Magyarországon eleinte a Dunántúl vidékein, Somogybán, Baranyában mutatkozott s éppen a jobbmódu kisbirtokos- ság körében. Első alapokául annak idején azt keresték, hogy a nép fél a vagyon megosztásától s ezért nevel egy vagy két gyermeket, hogy a szerzett vagyon az örökösödés által ne tagolódjon szét. Olyan törpe birtokokon hamarosan megperdül az árverési dob s a volt tulajdonos számára nem | marad más egyéb megélhetési mód, mint Amerika. Így előállt a helyzet, hogy miután j az egészen szegény amúgy is Amerikába í megy, a jobbmódunál pedig az egyke-rendszer csökkenti a népszaporulatot, utoljára nem marad munkáskéz sem a gyáriparra, \ sem az itthoni föld megmunkálására. — i Tény, hogy a tuladunai egyke-rendszer felöl agrár részről kezdtek fölhangzani az első panaszok, figyelmeztetvén a követkéz- | ményekre az országot. Hej de sokat írtak már azóta effelől. A nyomtatott ötletek és tanácsok tömege- j sen jelentkeztek, de a valóságban úgyszólván semmi sem történt az igy előállható elnéptelenedés nreggátlására. Parancsszóra nem is mehet itten semmi. Elvégre a csillagkeresztes hölgyek sem túlságosan igyekeznek nyolc-tiz gyermeket szülni, pedig nekik inkább módjuk volna a fölneveltetésükhöz. Érthető, hogy a szegény nép még kevésbé teszi azt, mikor a drágaság oly nyomasztó s mikor oly sok szegény ember van ma is munka és kenyér nélkül. Mikor annyi a koldus, az elhagyott családos özvegy s mikor a kórházak sem elegendők a vagyontalan betegek fölvételére. Olvasunk olyan javaslatokról, hogy törvénnyel kell szabályozni a kisbirtok „nagyságának“ a „minimumát,“ hogy ekkor nem oszlódtatván föl a kisbirtok, ez kiváló védelem lenne az egyke-rendszer ellen. Ez is agrárius ötlet. Hát a többi gyermekével mit csináljon a nép, ha a birtoka csak egyre maradhat ? Az agrár-ötlet erről nem beszél. Harmadiknak beáll közibük az állam. Adózási rendszerünk, de még tanítási rendszerünk sem akar s nem tud különbséget tenni a gyermektelen ember és a nagycsa- ládu ember között. Ez utóbbit, mint szegény tatárt, legfeljebb lesajnálja, de az élettel való küzdése nehézségét észszel fölérni és méltányolni nem bírja. — Semmi újítást nem enged a copf és a maradiság. Amerika nem panaszkodhat népapadásról, százezrével kapja évente a bevándorlókat s mégis most tesz törvényhozási- lag intézkedést afelől, hogy a sok gyermeket nevelő családok, minden adózási téren megfelelő könnyebbségben, bizonyos esetekben teljes adómentességben részesüljenek. Csakhogy ez Amerikában van. Amerikából a sociális ideák nem jönnek ide át. Hanem elgyötört nép megy ki oda átra. (Dr. M. L.) 7n'-7; Vb §•>, £y, $ y\'> $ , Járványos betegségeknél mint kolera, typhus, vagy lázas be- : tegségeknél fő a viz, : legbiztosabb óvszer a KRONDORFI aükálikus természetes I SAVANYUVSZ S I an £ií Mint nyálka oldó szer úgy ma- §? gában mint meleg tejjel vegyítve || köhögésnél, rekedtségnél, tü- ff dőhurutnál stb. legjobb gyógy- sikerrel ajánjtatik. Nehezen emésztő || gyomorhurutnál kitűnő hatá a van! ff WSZELETHAJTÓ GYÓGYITAL. I Kérjük minden kávéhézban és ven- f| déglőben bor vagy pezsgőhöz mindenkinek kitünően fog izleni. ff 1 §■>, /Cv & m $ A jövő munkásai. Magyarországot földmivelő államból — iparos állammá tenni! Kossuth Lajos jelszava volt ez mindvégig. Sok idő mullott el azóta. De azért még ma is csak ezt tartják mindannyian a boldogulás politikájának, zöld asztal mellett, vezető-cikkekben, kortestanyákon, piros bársonyszékből, bankettek szellemes toast- jaiban, csak kár, hogy e fenséges ige még mindig csak — jelszó . . . Hiányzanak az úttörők, kik csákánynyal edzett kezükben, érzéssel szivükben, nemes gondolatokban fejükben, a pénzzel zsebükben induljanak arra az útra, melynek végcélja e magasztos programm megvalósítása : az uj Magyarország megteremtése. Viszonyaink csak akkor fognak gyökeresen megváltozni, ha majd kereskedőnek lenni nem lesz olyan nagy szégyen, mint mostan. Hiszen tanult ember nem megy e pályára, inkább növeli a páciens nélküli orvosok, meg a kliens nélküli ügyvédek számát. Pedig mennyivel termékenyebb lenne munkássága azon a téren, hol müveit emberekre nagy szükség van, hol tudását sikeresen érvényesíthetné. Mert a XX. század kereskedőjétől az egyszeregyen, a levelezésen, könyvvitelen s a disziráson kívül mást is megkívánnak. A mértékek s a pénznemek ismerete sem elegendő már. Szellemi táplálkozását kell, hogy máshonnan is merítse, ne csak a napilapokból, ha a nagy, érdemes munkából becsülettel akarja kivenni részét. Ha a közéletben is szerepet kiván játszani s nemzete erősbödésére, vezetésére áldásosán akar befolyással lenni. S a nagy Nyugaton ez úgy is van már. Ott nincsenek kiváltságos osztályok, amelyek mindent intézzenek, irányítsanak, — mások beleszólása nélkül. A küzdés terén mindenki egyenlő. Kereskedőinknek széjjel kell tekinteniük a nagy világban, a térképet kell for- gatniok, hogy megtudják, vájjon a szélrózsa meíyik irányában találnak megfelelő összeköttetési, jó piacot, terményeink, készítményeink elhelyezésére. Az ő nemes tisztük, az, hogy az óhajtva óhajtott „iparos-áilam“-ot megteremtsék. S ez átváltozásról a gyárak hatalmas kürtői fognak a legimpozánsabb tanulságot tenni. Tán ekkor majd a kivándorlás statisztikája is enyhébb képet fog nyújtani. S mivel a nagyvilággal dolgozik, kell, hogy anyanyelvén kívül még más nyelven is beszéljen és írjon, — hogy könnyebben juthasson előre. Kell, hogy műveltsége utat törjön az ország ügyeibe való beavatkozásba is. Hogy szolgálatába hajthassa a mozgató erőket, vasutat építhessen, hidakat emeltessen, folyót szabályoztasson, telefont, távírót foglalkoztasson, parányi helységekből, hatalmas városokat fejlesszen. Ez az ideális állapot nem csupán a képzelet játéka. De hogy ezt elérhessük, kell, hogy némi változásokon menjünk keresztül. Kell, hogy a kereskedő meg az iparos osztálynak is megadjuk azt, ami őt illeti: emberséges életmódot, becsülést, tiszteletet. Adjunk tagjainak időt és módot arra, hogy fejleszthessék tudásukat, hogy kielégíthessék ambíciójukat s igy — hivatásuknak derekasan megfelelve — hazájuk hasznára váljanak. De ebben már az iskola kérdése is közbeszól. Tán el lehetne választani az érettségit az — egyéves önkéntességi jogtól? Hiszen a legtöbbet azért tanulnak, hogy a hároméves vig élettől szabaduljanak meg. S ha már a görögtüzprókát kiállották — hát az egyetem, meg a bankok kapuit döngetik . . . A kereskedelmi iskolának az árukereskedelem részére is kellene nevelnie használható embereket, kik azután uj életmódot .teremtve, tudásuk alapját tovább építhetnék, hogy győzelemre segítsék a tőkét meg a munkát. Sok idő telik el még, mig majd e Fill Fii HAMV ettsker es kedése Yl & Y HÍ H OIj 1, Hűm Dusán berendezett vas- és konyhafelszerelési üzletét gazdasági gépekkel szerelte fel, amelyek jutányos áron, jótállás mellett igen kedvező fizetési feltételek mellett kaphatók. Egy tanuló felBÉtetift.
