Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-08-06 / 35. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK augusztus 6. 35-ik sz. Ha fáj a feje, ne tétovázzék, hanem használjon azonnal Beretvás-pasztillát, mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. Ára 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Készíti Beretvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás. A szabadkőművesség es a nagyközönség. Szerkesztői üzenet. Egy előfizetőnk kérdést intéz hozzánk, hogy mi a szabadkőművesség? Azt hisz- szük olvasóink előtt sem lesz érdektelen a felelet és igy cikk keretében foglalkozunk ügygyei. A szabadkőművesség egyik lelkes fér- fia Dr. Popini Albert tanár következőket mondja a szadkőmüvességről: Látszólagos titokzatosság folytán na­gyon sok félreértés, gyanúsítás és rágalom környezi a szabadkőművességet. Ezeknek az eloszlatása a célom, mint egyik szabad­kőműves páholy főmestere, a nyilvánosság elé álok és törvényeink adta jógáinknál fogva szószerint közéteszem a Magyaror­szági Symbolikus Nagypáholynak a szabad­kőművesség alapelveire és törekvéseire vo­natkozó összes törvényeit, amelyeknek leg­szigorúbb érvényben tartására minden pá­holy minden tagja és első sorban vezetője a legsúlyosabb következmények terhe alatt becsületbelileg kötelezve van. „1. A szabadkőművesek szövetsége a felvilágosodás terjesztésére és a humaniz­mus megőrzésére és ápolására alakult tes­tület. 2. A szabadkőművesek és a páholyok magatartásának legfőbb zsinórmértéke: a tisztán emberi, erkölcsi törvény. 3. A szabadkőművesek szövetsége jó hírnevű, független férfiakat fogad be tag­jaiul, akik testvériesen egyesülnek a szellemi s erkölcsi nemesbülésre irányzott törekvé­sükben, minden tekintet nélkül fajra, nem­zetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre vagy politikai pártállásra. 4. A szabadkőműves minden igaz meggyőződést tisztel és azért a szabadkő­művesek szabadon követhetik meggyőző­désüket és a m. kir. kormány által meg­erősített törvények korlátái közt azt nyíltan kifejezhetik. 5. A szabadkőművesek szövetsége a lelkiismereti, vallási és szellemi szabadság erkölcsi alapelveinek hódol és kárhoztat minden kényszert, mely ezt a szabadságot veszélyezteti és bármely meggyőződésnek, hitnek vagy gondolkodásnak minden üldö­zését, valamint a felebaráti szeretettel ellen­kező minden törekvést. 6. A szabadkőművesek szövetsége tag­jaitól hitvallomást nem kíván (vagyis nem kérdezi, ki milyen hiten van); tiszteli tag­jainak vallási és politikai meggyőződését és kizár gyülekezeteiből minden vallási és po­litikai vitatkozást. 7 A szabadkőművesek szövetsége kö­telezi tagjait, hogy engedelmeskedjenek ha- zájok törvényeinek. 8. A szabadkőművesek szövetsége tagjait az emberszeretet gyakorlására ser­kenti. 9. A hazaszetet a szabadkőműves egyik legszentebb kötelessége. 10. A szabadkőművesek szövetsége, ennek története, elvei és céljai nem titko­sak ; a szabadkőműves titok, melynek meg­tartására a szabadkőművesek szövetsége a szabadkőműveseket kötelezi, csak arra való, hogy a kölcsönös felismerést lehetővé tegye. 11. A szabadkőművesek szövetsége megkívánja tagjaitól, hogy saját nemesbü- lésükön munkálkodjanak, egymásnak ebbeli törekvéseit támogassák.“ A szabadkőművességnek alapelveire és törekvéseire vonatkozó egyéb titkos törvé­nyeik nincsenek és ezekkel bármi tekintet­ben ellenkező határozatot egy páholy sem hozhat soha érvényesen. Csak a nagyközönség megtévesztését szolgáló rágalom az, hogy a szabadkőmű­vesség a hitet nem tiszteli. Ellenkezőleg, kinek-kinek hitét, mint az ő legbensőbb ügyét, a legszentebb tiszteletben tartja, ami­nek fenséges jelképéül minden páholyban a főmesternek asztalán ott van a biblia, mint a világ legszentebb könyveinek egyike. És a szabadkőművesek az Isten nevében és dicsőségére kezdik meg és fejezik be munkájukat. A szabadkőművesség fent állván az emberi gondolkodás csúcsain, — ahon­nan az emberiség előtte elterülő törté­netét éppen úgy belátja, mint egykor Krisz­tus ama dicsőséges országokat és földeket, amelyekkel a sátán megkísértette, nem sze­gődhetik szolgálatába semmiféle felekezet- nek; hanem valamennyinek híveit egyformán megbecsülve, fehér lobogójára jelszóul tűzi ki az Isten békéjét. Keblében katholikusok, protestánsok, zsidók, mohamedánok egy­aránt élnek, egymás megbecsülésében, sze­reiében testvérekül. Az evangélium országa ez, amelyet minden időben fölkerestek minden vallás nemes papjai s amit ott láttak, tanultak, tapasztaltak, bizony-bizony azon meg nem romlott az élő hitük. A szabadkőművesség csak azok ellen fordul kérhetlen megalku­vást nem ismerő küzdelemmel, akik a hitet önző hatalmi érdekek előmozdítására akar­ják fölhasználni, akik a lelkiismereti és gon­dolatszabadságot el akarják tiporni, vagy akik a vallási rajongás és gyűlölködés út­vesztőiben íévelyegnek. A szabadkőművesek szövetsége nem titkos, hanem csak zárt társulat. A szabad­kőművesek csak belső házi ügyeiket, vala­mint az ezekkel kapcsolatos és a kölcsönös felismerésre szolgáló szertartásaikat és alak­szerűségeiket fartják titokban, amihez teljes joguk van. — Maga a szövetség, valamint elvei, céljai és története nem képeznek titkot. És kiviláglik végre a szabadkőműves­ség törvényeiből az is, hogy a hazaszeretet a szabadkőművesnek egyik legszentebb kö­telessége. De nem is lehet ez másképen: hogyan fogadhatná bé szivébe az egész emberiséget az, akinek a szive szűk arra, hogy a maga családját szeresse, a saját polgártársaiért érezzen, önnön hazájáért ál­dozni, mnnkálni s ha kell meghalni tudjon? Az angol szabadkőművesség élén mindenkor a walesi herceg áll, a német szabadkőművesség élén az egyik királyi her­ceg, a svéd szabadkőművesség élén maga a király; az Unita Itáliát Ghribaldi és sza­badkőműves társai teremtették meg, az uj, modern Törökországot az ifjú török szabad­kőművesek, mert minden igaz szabadkőmű­ves lelkében a hazaszeretet szent lángja lobog. A magyar szabadkőművesek is min­dig az elsők sorában küzdöttek hazánk szabadságáért és függetlenségéért; a nemzet elkorcsosodás szomorú napjaiban Besse­nyei György, Báróczy Sándor és a többi szabadkőműves társaik rázták föl a nem­zetet lethargikus álmából és az ő kezükből kihullott zászlót Kazinczy Ferenc ragadta föl szabadkőműves társaival, hogy átadja Kossuth Lajosnak, a legnagyobb magyar szabadkőművesnek. Ékszert, órát, ezüstnemüt jótállás mellett bámulatos olcsó áron csakis Ma­gyarország legnagyobb ékszerüzletében Deb- reczenben a Löfkovits Arthur és Társa cégnél vásárolhat. Fiatal ur, szép fiatal ur kérem csak egy szóra. Titokzatos ékszerkereskedő. Titokzatos ékszerkereskedő csinál már napok óta üzleteket a pályaudvaron. Különösen fiatal diákok, átutazó iparos­segédek a szívesen beugró balekjei a rejté­lyes kereskedelmi kapacitásnak. Mikor a vo­nat a pályaudvarra ér s kiszállnak belőle azok, akiK vagy a várost akarják néhány percre megnézni, vagy egy másik vonatra akarnak átszállni, akkor választja ki áldoza­tát a csaló. Az utas fiatalember odalép egy iparos külsejű emberhez s titokzatos arccal félre ni vja: — Fiatal ur, fiatal ur . . . Kérem csak egy szóra. A megszólított meglepődik s akarat­lanul is követi az idegent, aki az állomás egy félreeső helyére hívja el. Ott suttogóvá válik a hangja s rette­netesen titkozatos arccal ezeket mondja : — A feleségem bejárónő egy úri házba. Ma reggel ott egy értékes gyűrűt talált. Én nem tudom kié. Magamnál tartani nem merem, mert bizonyos legelőször én nálam keresik, azért szeretném eladni. Ki tudja, mennyit ér, de én megbecsültetni nem merem. Ha ad érte öt koronát, magának adom. A megszólított megnézi a hatalmas aranygyűrűt, amely úgy látszik, hogy test­vérek között is megér vagy 60—80 koronát s rendszerint megveszi azt öt koronáért. Naponta négy-öt gyűrűt s óraláncot ad el igy az állomáson a rejtélyes ékszer- kereskedő. A „boldog" vevő csak akkor meri jobban megnézni a megvett ékszert, amikor a vonat már legalább egy órányira van az állomástól. De rendszerint még akkor sem veszi észre, hogy becsapták. Ezt csak na­pok múltán tudja meg, amikor fölbecsülteti az ékszert. Akkor kiderül, hogy a csillogó gyűrű, a drága lánc rézből van s nem ér 40—50 fillérnél többet. A becsapott ember rendszerint bosz- szankodik s eldobja a gyűrűt. Lármát azon­ban nem csap s a legritkább esetben szalad a rendőrséghez. A csaló tehát egy ideig teljes biztonságában űzheti foglalkozását. A tolvaj bejáróné férje stiklijét most egy levél leplezte le, melyet rokonaihoz irt egy kocsordi fiatalember. Ebben megírja, hogy őt rézgyűrűvel, egy barátját pedig rézóralánccal csapta be a csaló, — aki mint a levél mutatja, foglalkozása szinteréül az állomást választotta ki, ami meglehetősen kétes dicsőség a nagykárolyi állomásra nézve. Pártoljuk a helyi ipari. Aki s^ép, kényelmes és kitűnő anyagból készült cipőt vagy csizmát akar készíttetni, az keresse fel M*aw MjÚhzíú cipész-mestert Nagy­károly, Gróf Károlyi-tér (Kerekes Ödön házában), ahol a mai kor igényeinek meg­felelő kiállítású tárgyakat kap jutányok árak mellett. — Több kitüntetés. =*»*£*» ** Bt* ifr- ifi* J , m f Cseplohtlajdoimsok fi) figyelmébe! hi m w fmvphujlú szißaii mindenféle méretekben legnagyobb vá­lasztékban és legolcsóbb árak mellett jkaphatók Fried Fenő börke- reskedésében Deák-tér, Nagykárolyban. Az idény legszebb, legdivatosabb női-ruha kelméi- a legnagyobb választékban ■ : SZILÁGYI IMRE : női- és férfi-divatáru kereskedésében : Nagykároly, Deák-tér.:

Next

/
Thumbnails
Contents