Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-12-10 / 53. szám
53. szám. december 10. KÖZÉRDEK 7-ik oldal. Figyelmeztetés a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. A karácsonyi éz újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt ékszert más tárgyakkal egybecsomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon kisebb értékű és csekélyebb súlyú Tárgyaknál pedig erős csomagoló használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen es jó szorosan átkeli kötni, a zsineg ke- resztezési pontjain pedig pecsétviasszal kell lezárni. 2. A címzésnél a cimzelt vezetékes keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl iflabb, idősbb, özv. stb.) továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére kiváló gond fordítandó; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemények cim- irataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet, és ajtó jelzés stb. kiteendö. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim a táblácskára, bőrdarabra vagy erős lemez- papirra írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni és erősiteni. A papírlapokra rt dineket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a ciinirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogyha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne, vagy pedig olvashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlapról leolvasható cim alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a cső-, magon levő cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A személyszállító vonatok rendes közlekedésének biztosítása céljából f. évi december 19-től 24-ig a postai csomagok nagyobb részét a vasúti fővonalakon néma rendes mozgópostákkal, hanem gyorsteher- vonatokban rendszeresített külön csomagszállító menetekkel szállítjuk. Ezen körülmény a csomagok szállításában némi késel- tetést idéz elő. Hogy a rendszerint alkalmi ajándéktárgyakat tartalmazó postai csomagok mégis idejében rendeltetési helyökre szállíthatók legyenek, kívánatos, hogy a közönség a csomagokat ne az utolsó napon, hanem egy-két nappal előbb adja fel. 6. A csomagok tartalmát úgy a cimiraton, mint a szálhtólevelen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló, élelmiszereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, szeszesitalok stb.) tartalmazó csomagok cimirataira. nemkülönben az ilyen csomagokhoz tartozó szállítóleveleken a tarralom, minőség és meny- nyiség szerint kiírandó, (pl szalonna 2 kg., egy pulyka 3 kg., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. Nagyvárad, 1910. november 23. Siket Traján s. k. Ahol nincsen állami iskola. Sza- niszlóról írják lapunknak. A városi lakóknak fogalma sincsen arról, hogy falun, ott ahol állami iskola nincsen, mily nehéz a gyermek iskoláztatása. Nem célom ugyan az az ügyből felekezeti kérdést csinálni, de illustrálni akarom azt, hogy egyesek menynyire kihasználják a szülők kényszer helyzetét akkor, amidőn a szükség azt parancsolja, hogy igénybe kell venni szívességüket. Szaniszlón tudvalevőleg felekezeti iskolák vannak. Zsidó iskola nincsen. Bármennyire is a legjobb egyetértés uralkodik az egyes felekezetek között, elkerülhetlen az a tulzsuffolt iskoláknál, hogy a zsidó valláshoz tartozó gyermekeket társaik szóval vagy tettel folytonosan ne insultálják. Sajnos e téren szomorú tapasztalataink vannak. Ezt akartam kikerülni akkor, a midőn addig, mig a több helybeli család által szerződtetett zsidó tanító megérkezik felkértem az ottani görög kath. tanítót, hogy gyermekemet naponta 1 órát az irás és olvasásban oktassa. Az oktatás 5 hétig tartott, hogy ért-e el eredményt azt nem vitatom, de midőn a dijjazás felől megkérdeztem a zsidó és keresztény ünnepek leszámításával alig 25 órai tanításért 40 koronát követelt tőlem. Kifizettem a követelést bár soknak tartottam, de kissé furcsának tartottam azt, hogy a magyar kormány akkor, amikor az országban 14 uj egyetem felállítását tervezi, nem gondol a szegény falun levő szülőkre is és egyetem helyett állami iskolákat létesítene minden olyan helyen, ahol felekezeti iskolák úgy sem képesek a gyermekeket kellő oktatásban ellátni. Használt távirdasodronyok beszerzése. A budapesti kir. központi távirda raktárban lévő elhasznált távirdasodronyok gazdasági célokra mérsékelt áron adatnak el. E részben a következő szabályok állnak fenn: 1. A sodronyt szőlőmivelési, kertészeti, vagy más gazdasági célokra igénylő gazdasági egyesületek, vagy gazdák folyamodványaikat a kereskedelemügyi minisztériumhoz intézzék. Azokban kijelölendő a cél, melyre a sodrony kéretik s továbbá a távirdai raktár, hol az illető a sodronyt átvenni kívánja. 2. A kérvényhez csatolandó az Országos Ma gyár Gazdasági Egyesületnek, vagy a megyei gazdasági egyesületnek, esetleg a közgazdasági előadónak koronás bélyeggel ellátott igazolványa arról, hogy a sodrony mi célra szükségeltetik. 3. A kérvények mindig az illető év január havában nyújtandók be 4. Az elhasznált távirda sodronyok háromféle vastagságban kaphatók, úgymint: a) 5 milliméter átmérővel 100 kg. ára 18 K, b) A'U milliméter átmérővel 100 kg. ára 18 K, c) 3 milliméter átmérővel 100 kg, ára 28 K. Ezer folyóméterre szükséges az 5milliméteresből 155 kg., 4‘/2 milliméteresből 125 kg., a 3 milliméteresből pedig 55 kg. A vasúti kocsi tisztasága. Az utazó közönség köréből gyakran merül föl panasz a miatt, hogy a személykocsik szakaszait közbeeső állomásokon a beszálláskor ételmaradékokkal beszemetelve és bepiszkolva találja. Minthogy a kocsik iiy állapotba közegészségügyi szempontból is kifogás alá esik de mert általában ez meg nem tűrhető, a magyar királyi államvasutak igazgatósága a személykocsik tisztántartása érdekében újra szigorú intézkedéseket léptetett életbe. Mindazokat az állomásokat, amelyekből vonatok kiindulnak, szigorú büntetés terhe alatt kötelezik, hogy a vonatokhoz csak oly kocsikat sorozzanak be, melyek tisztaság tekintetében a legszigorúbb követelményeknek megfelelnek. A kalauzoknak kötelességévé tette hogy útközben a tisztaságföntartásáról gondoskodjanak és, ha szükséges, az utazó közönséget fölkérjék, hogy a szakaszoknak beszemetelésétől, avagy bepiszkitásától tartózkodjanak. Az utazó közönséget az állomási váró- és éttermekben, valamint a személykocsiban kifüggesztett „Fölhívásban“ fölkérik, hogy a kocsik tisztaságának fönntartásában közreműködjék, ama várakozásnak adva kifejezést, hogy a müveit osztályhoz tartozó, jobb érzésű utazó közönség a vasúti személyzetet a tisztaság érdekében kifejtendő törekvésében támogatni fogja. Kijelenti egyben az igazgatóság, hogy az esetben, ha e figyemeztetése és fölhívása eredményre nem vezetne, kénytelen volna beszemetelt és be- piszkolt kocsiszakaszoknak tisztításáért az Üzletszabályzat 23. szakaszán alapuló jogánál fogva tisztítási dijat szedni az illető utastól, bár ily dijak beszedése mind az adminisztrációra, mind az utazó közönségre nézve is kellemetlenséggel járna. Táncmulatság. A „Szatmár-Németi Kereskedő Ifjak Köre“ 1910. évi december hó 17-én, saját helyiségében műsorral egybekötött házias táncestélyt rendez. Belépődíj : Személy-jegy 2 korona. Családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. A tiszta jövedelem a Kör könyvtárának gyarapítására fog fordittatni. Jegyek előre válthatók: Pás- kuj Imre, Ragályi Kálmán és Weisz Zoltán üzletében. Műsor az estélyen lesz kiosztva. Az utosó 48-as honvédek. Abban a hatalmas kötetben, amely a kormány 1909. évi működéséről és az ország közállapotáról szól és amelyet a képviselőház legutóbbi ülésén nyújtott be Khuen-Héderváry gróf, miniszterelnök, szerényen húzódik meg a következő jelentés: „Ami az 1848—49-iki honvédek és ezek özvegyeinek állami ellátását illeti, jelentem, hogy az 1909 év végén 1 tábornok, 11 törzstiszt, 411 főtiszt, 935 altiszt, 4347 közlegény és 206 honvédözvegy. összesen 5912 egyén részesül nyugdíjban, vagy állandó ellátásban, a létszám tehát az előző évvel szemben 1017 főnyi csökkenést mutat.“ A szabadságharc dicsőséges hadseregének katonái, most már egyre nagyobb számban dőlnek ki a sorból. A hatvan esztendő előtti, elszánt és lelkes ifjakból immár törődött aggastyánok lettek, akik felett ott lebeg a kérlelhetetlen halál pusztító kaszájával. Az argentinjai hús. Eljöttek hozzánk az osztrák miniszterek, hogy megnyerjek beleegyezésünket arra, hogy az argentiniai hús bejöhessen a közös vámterületre. Váljon mi indította az osztrák minisztereket erre az útra? Nem más, mint az immár teljesen elviselhetetlen husdrágaság. De váljon csakAusztriában van ilyen husdrágaság ? Nos, a beavatottak azt mondják, hogy nálunk a hús még drágább. Hátha azigy van, miért nem mennek a miminisztereink Bécsbe, kérni az osztrák kormány beleegyezését arra, hogy az argentiniai hús bejöhessen? Vagy nekünk nem kell az olcsóbb hús? Kell, hogyne kellene, de mit szólnának a latifundiumok urai? Sémmit sem szólnak, jól tudván hogy a hús is drága marad, a jó magyar nép is megnyugszik. Kap formulát. Egyszerre kettőt is. Az egyik azt mondja, hogy nincs is drágaság, csak a pénz vásárló ereje lett kisebb. Nos hát, ebben csaK meg lehet nyugodni Akinek pedig még ez sem elég, hát ime a másik, nem kell annyi húst enni. — Hát mi tiszteljük, becsüljük a mi minisztereinket és nagyon jól nevelt honpolgárok vagyunk, de mégis azt kívánjuk, hogy egyék meg ők a formuláikat, nekünk pedig adjanak olcsó húst. A világ zsidósága. Az „Univers israele“ legutóbbi száma kimutatja, hogy hány zsidó van a világon. A kimutatás szerint összesen 11,894.783 zsidó él a földön; ebből Európára 8,942.265, Amerikára 1,894.409, Ázsiára 522.635, Afrikára 341.867, Óceániára 17.106 esik. Az európai zsidók közül Oroszországban 5,110.548, Ausztriában 1,224.899, Magyarországon 851.378, Németországban 607.862, európai Törökországban 282.277, Romániában 266.652, Angliában 238.375, Hollandiában 105.988, Franciaor- országban 100.000 (ebből Párisban 70.000), Olaszországban 52.115, Bulgáriában 33.663, Belgiumban 15.000, Svájcban 12.264 zsidó lakik. — A világvárosok közül Newyorkban Kovács Gyula és Társa női űivattermeitoen DEBRECZEN, Főtér 55. Hungária kávéliáz mellett __ H ii jtiungana ikctA/ u ■■ »Ős zi és téli női felöltők, divat bundák, szőrme és plüsch kabátok, boák és muffok, leány és gyér mek felöltők, kosztümök, pongyolák, csipke, selyem és szövet-blouzok dús választékban vannak ál landó raktáron, melyek a legolcsóbb szabott árak mellett árusittatnak. ~
