Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-12-03 / 52. szám

52. szám. december 3. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. II­Ruhát fest és vegyileg tisztit HflUFEL SÁMUEL :: Nagykároly, :: A római kath. templom mellett. Alapittatott 1902. A színházi kritikus elmebeli álla­pota. E cim alatt „Szamos“ laptársunkban az alábbi közleméuy látott napvilágot: „Már az unalomig ismeretes a közönség előtt az a hajsza, amelyet Csáky Gusztáv, a Nagy­károlyban megjelenő Északkeleti Újság cimü hetilap színházi referense folytat Sipos Zol­tán, a színtársulat egyik tagja ellen. Leg­utóbb Sipos nyilttérben válaszolt egyik fö­lötte erős támadásra, amely nyiltterben utalt arra, hogy ő már megverte, párbajban meg­vágta, bíróságnál feljelentette Csákyt, aki mindezekre sem hagy fel azzal, hogy őt üldözze, beösmeri tehát, hogy most már tehetetlennek tartja magát vele szemben. Csáky erre nyílt levelező-lapot irt Síposnak, amelyben kutya-korbácscsal fenyegeti, gyává­nak, ripacsnak nevezi stb. Sipos Zoltán a levelező-lap folytán ismét feljelentést tett Csáky ellen a szatmári járásbíróságnál ve­szélyes fenyegetés és becsületsértés miatt. De a Sipos feljelentésének egy szokatlan és érdekes része is. Sipos ugyanis följelen­tésében utal arra, hogy Csákynak már való­ságos mániájává vált az ő üldözése, ami arra enged következtetni, hogy a színházi kritikus közveszélyes elmebeteg. Ennélfogva arra kéri a járásbíróságot: rendelje el Csáky Gusztáv nagykárolyi lakosnak a hatósági orvossal való megvizsgáltatását s annak meg­állapítását, hogy normális-e a színházi kri­tikus elmebeli állapota. Akik figyelemmel kisérték ezt a csúnya hajszát, amelyet Csáky Sipos ellen rendezett lapjában és magánúton, nagy érdeklődéssel várják a bíróság intéz­kedését és azt is, hogy mit szólnak az ügyhöz a hírlapíró ur nagykárolyi kartársai ? (b. s.)“ A nagykárolyi hírlapírók már nyilatkoztak ez ügyben s kijelentették, hogy Csáky Gusz­táv eljárását helytelenítik s vele szemben minden szolidaritást megtagadnak, Így feles­legesnek tartjuk a cikk Írója által tett kér­désre újabb választ adni. Az igazoló választmány ülése. Szatmárvármegye igazoló választmánya ked­den d. e. 11 órakor ülést tartott. Az ülésen a vármegyei virilisek 1911. évi névjegyzéke került tárgyalás alá. Sajtóper. A debreceni esküdtszék, mint sajtóbiróság hétfőn tárgyalta Luby Géza országgyűlési képviselőnek Rosenfeld Zsiga, a „Nagykároly“ felelős szerkesztője ellen rágalmazás és becsületsértés miatt indított sajtóperét. Az esküdtszék Rosenfeldet be- I cstiletsértésben mondotta ki vétkesnek és 200 kor. fő és 20 kor. mellékbüntetésre ítélte. Vádlott az Ítélet ellen semmiségi pa­naszt jelentett be. A vádat N. Dr. Szabó Albert helyettese, Dr. Suták István képvi­selte. Készül a szaniszlói ut. Az a bizo­nyos uf, amelynek elkészítését nagy garral hirdette kerületünk képviselője, úgy látszik, el lesz készítve. Ne tessenek megijedni, nem a szót osan vett értelemben, csak úgy, hogy járhatóvá lesz téve. Erre vall az, hogy az uíszéli fákat most vágatja kifelé a gróf, Azon a címen ugyanis, hogy kiszáradjon az ut, de mi azt hisszük, szüksége van tűzifára, mert hát, hogy is száradna ki télen az ut??? Ilyet még a „Bolond Istók“-ban sem lehet olvasni. Közigazgatási bizottsági ülés. A közigazgatási bizottság deczember 9-én ülést tart. Rendkívüli megyei közgyűlés. Szat­márvármegye törvényhatósági bizottsága 1910. évi december 28-án rendkívüli köz­gyűlést tart. Szatmármegye küldöttsége. Az uj polgári perrendtartási törvényjavaslat tár­gyalása a képviselöházban a múlt héten befejezést nyert. Az uj törvény a kir. járás­bíróságok munkakörét tetemesen kibővíti, következésképen rövidesen szükségessé vá­lik az első folyamodásu kir. járásbíróságok és ezek kapcsán a kir. törvényszékek létszá­mának szaporítása. Ezt a kedvező alkalmat ragadta meg Szatmármegye közönsége, hogy egy Nagykárolyban létesítendő törvényszék iránt a szükséges lépéseket most újból megtegye. Szatmármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése ugyanis már az 1904-ik évben feliratot intézett a parlamenthez és az igazságügyminiszterhez, melyben ki­mutatja, hogy egy Nagykárolyban létesítendő törvényszékre úgy igazságszolgáltatási, mint közgazdasági szempontból feltétlenül szük­ség van és kérte annak mielőbbi megvaló­sítását. A feliratok még a mai napig sem nyertek elintézést. A vármegye közönsége tehát most küldöttségileg kereste fel az igazságügyminisztert aziránt, hogy a már felterjesztett kérelem legközelebb, az uj tör­vényszékek szervezése kapcsán nyerjen kedvező elintézést. A küldöttség f. hó 1-én tisztelgett Ilosvay Aladár alispán és Károlyi József gróf vezetése alatt Székely Ferencz igazságügyminiszternél, a Nagykárolyból annak idején elvitt törvényszék visszahelye­zése tárgyában. A küldöttség kérelmét Ilosvay Aladár alispán adta elő. Kifejtette, hogy Szatmájvármegyében a szatmári törvényszék immár képtelen lebonyolítani a nagy ügyfor­galmat és úgy az igazságszolgáltatási reputá­ciója, mint a jogkereső közönség elsőrangú érdeke, hogy újabb törvényszék állíttassák fel. A küldöttség, illetve a törvényhatóság kérelme az, hogv az uj törvényszék már csak azért is mivel már volt, itt állíttassák fel. A szomszédos törvényhatóságban is vannak községek, melyek ezen törvényszék területéhez tartoznának és már ez feltétlenül szükségessé teszí, hogy Nagykároly törvény- | széket kapjon, Székely Ferencz beszédében | említette, hogy jól ismeri azon okokat, ame­lyek Nagykárolyt predestinálják arra, hogy törvényszéki székhely legyen, annál is inkább, mert évtizedeken át volt is ott törvényszék- A maga részéről igyekezni fog, hogy a kül­döttség jogos kérelemnék mielőbb eleget tehessen. A küldöttség a minisztert megél­jenezte. Ezután gróf Károlyi József és gróf Károlyi Mihály vezetésével Lukács László pénzügyminiszternél tisztelegtek, hogy a miniszter támogatását kérjék, az Osztrák- Magyar Bank fiókjának Nagykárolyban való felállítása iránt, majd a kereskedelmi minisz­tert keresték fel a vasúti állomás kiterjesz­tése iránt. Mindkét miniszter kedvező vá­laszt adott. Betörések. Múlt hó 24-én éjjel isme­retlen tettesek betörtek Csomaközön Buttyán Péter birtokos házába s onnan ruhát és fehérneműt, ugyanazon nap Bérében özv. Bartha Józsefnénél hasonlóan ruhát loptak el. A csendőrség, mely a jelekből Ítélve, meg van győződve arról, hogy a rablást egy tettes követte el, a nyomozást meg­indította. Szálloda átvétel. A szeparék titkairól és az abban lefolyt botrányos orgiákról hires Pannónia szállodát eddigi tulajdonosa eladta és azt Öszterreicher József városunk szülötte vette át. Az uj tulajdonos a szállodát telje­sen átalakíttatja s a mai modern kor köve­telményeinek megfelelően rendezi be s úgy fogja vezetni, hogy egy kellemes szórakozó hely lesz, a hol családok is megjelenhetnek anélkül, hogy mint eddig, arcuknak pirul- niok kellene a szeparékból kihangzó dalok és női kacagások hallatára. A tulajdonos teljesen törölni akarja a múltat és a szállo­dának „Royal“ nevet ád. Egyben annak ki­jelentésére kérte fel lapunkat, hogy mai naptól kezdveja szálloda üzleti tartozásaiért felelősséget nem vállal. A jelekből és az uj tulajdonos nyilatkozatából Ítélve, városunk egy kellemes és tisztességes szórakozó hely- lyel lesz gazdagabb. Hatóság figyelmébe. A Kálmánd- utca végétől a közraktár bejáratáig vezető ut oly állapotban van, hogy az azon való közlekedés életveszélylyel jár, sőt absolute lehetetlen. Az ut helyreállítása iránt többek felkérésére felhívjuk úgy a hatóság, mint a Hitelbank igazgatósága figyelmét, mert a pénzintézet kezelése alatt levő ut is járhatlan állapotban van. Vettük az alábbi levelet: Tekin­tetes Szerkesztő Ur! A „Közérdek“ f. évi 48. és 49. számaiban a „Hírek“ rovatában „Megfellebbezett közgyüiés“ és „Október 6. és a hosszú nap“ cimü cikkek szemé­lyemmel is megnevezetten foglalkozván, kénytelen vagyok jelen soraimnak szives közlését kérni. Szatmárvármegye szabály­rendelete értelmében az őszi közgyüiés ez évben csak október 6. vagy 13. napján lévén megtartható, tekintettel 6-ikára, a nemzeti kegyelet napjára, az 13-án tartatott meg. Ámde 13-án a zsidó hosszunap volt és a megyebizottsági tagok jelentékeny része, miután tudvalevőleg ezen napot a zsidó vallásfelekezetüek a templomban töltik el, nem vehetett részt a közgyűlésben és jogait nem gyakorolhatta. Ezen indok vezetett en­gem és társamat, amikor a kérdéses köz­gyűlés megsemmisítése iránt felebbezést és annak elkészítése iránt ügyvédünknek meg­bízást adtunk. A véletlen okozta azután a hibát, midőn a felebbezésben panaszoltatok a hosszunap és a közgyűlés megtarthatá- sának napjául 6-ikát állította oda. Én a fellebbezést jóhiszemüleg és olvasatlanul alá is irtain és semmiféle sértési szándék, annál kevésbé a nemzeti kegyelet megsér­tésének szándéka nem vezetett abban, leg­feljebb csak az, hogy nem tartottam helyes­nek, hogy egy törvényes vallásfelekezet tagjai akadályozva legyenek fontos megyei gyűléseken részt venni és jogaikat gyako­rolni. És ezzel a hazafiatlanság vádját le is töröltem magamról. Ami pedig a kérdéses cikkeknek azon részét illeti, hogy én a Szúnyog Mihály kortese lettem volna, meg kell jegyeznem, hogy kortes nem voltam sem most, sem a múltban, egyedül becsü­letes politikai meggyőződésemet követtem most is, mint a múltban, és ha véletlenül az a legszélsőbb függetlenségi iránynak fe­lel is meg, mindenki által méltányolandó, miután becsületes meggyőződés mindenki Akinek nem kell reklám. Khon Antal ékszerész Nagykároly. Gróf Károlyi-tér. _______________________________________________________________________ Ka rácsonyi és ujéri ajánttékui legalkalmasabb korcsolyák, konyhaedények és konyhafelszerelések igen jutányos áron szerezhetők be E Z S Ö n=nJ vaskereskedésében Nagykároly, Széchenyi-utca (Makay-palota). FRANKL D

Next

/
Thumbnails
Contents