Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-11-26 / 51. szám
Nagykároly, 1910. november 26. 51-ik szám. III. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ES MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETILAP. rá *' Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. sz. Telefon 95. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő : Dr. Biaitz Béla. Felelős szerkesztő: Simkó Aladár. Fömunkatárs: Or. Merts Xjászló. Előfizetési árak : Helyben házhoz hordva egy évre 6'— korona félévre 3'— korona. Vidékre postán küldve egy évre 7'— korona félévre 3 50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hiidetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult A tél. Lázas munka folyik a jótékonysági műhelyekben, előbb, mint vártuk. Áz emberek szemei előtt tulkorán megrajzolódott a tél nyomorának sötét képe. És nem indokolatlanul. Attól tartunk, hogy az idén különösen sok dolga lesz a melegedő szobáknak, az ingyen kenyérnek, népkonyháknak. És attól tartunk, hogy a jótékonyság minden buzgalma csak nagyon keveset tud majd enyhíteni ennek a szomorú képnek sötét szinein. A társadalmi problémák modern gondolkodói különben is hiú, sőt kártékony eszköznek tartják a jótékonyságot, mely — nézetük szerint — csak az ébredező vagy fenyegető szociális lelkiismeret pillanatnyi elaltatására jó, de arra semmiesetre sem, hogy a bajokat csak részben is gyógyítaná. És ismételjük, erősen tartunk attól, hogy az idei télen a kegyetlen valóság igazolni fogja, ezt a rideg elméletet. Mert bizony úgy lehet, sokan azok közül, akik jobb időkben jótékonyságot gyakoroltak, ezúttal maguk is jótékonyságra lesznek utalva. Tőkében és jövedelemben szegény, de de azért a modern nagyvárosi élet minden kényelmét és fényűzését igénylő társadalmunk nehéz időknek néz elébe. Éz a társadalom, úgy látszik arra van kárhoztatva, hogy sorba szenvedje át az összes szociális korjelenségeket. A megelőző években a politikai bizonytalanság tette nehézzé az életet. Akkor az iparosok inségmunkákért, beruházásokért folyamodtak az államhoz. Most az iparban, kereskedelemben kedvezőbb a konjunktúra, de a jövedelmet felemészti a nagy drágaság. Ámde a termelő osztályoknál még sokkal rosszabb helyzetben vannak azok, kik megolvasott fillérekre, fix heti, vagy havi keresetre vannak utalva. Ezeknek életét egyszerűen elviselhetetlenné teszi az uralkodó drágaság. A munkabérek emelkedése, a fizetések javítása, csakis látszólagos javulása a kereseti viszonyoknak, mert a fokozódó drágaság ezt a többletet sokszorosan felemészti. A jótékonyságnak az :dén tehát nemcsak az alsóbb néposztályok kegyetlen nyomorával lesz baja, hanem sok intelligens és önhibáján kivül adósságokban vergődő, az anyagi tönkkei kíizködő középsorsu exis- tententiával. De a jótékonyság bármily buzgó és bármily önfeláldozó, gyönge a reá váró feladat óriási nehézségeivel szemben. De a gyöngék a mi állami szociálpolitikánk eszközei is ezekkel a mélységes bajokkal szemben. Munkásbiztositás, fizetésrendezés, jótékonyan hatnak ugyan, de de ezeken a bajokon nem segítenek. Az állam pénzügyi helyzete különben is szűk határt szab ezeknek az eszközöknek. Mélyebben kell benyúlnunk a társadalmi és és gazdasági problémák fenekére. El kell ismernünk, hogy az ország gazdasági helyzete a ma uralkodó gazdasági politikával soká fenn nem tartható. Hogy mi exportáljuk az élelmicikkeket és ebből az árból fizessük a kulturális élet fejlődő igényeinek méregdrága szükségleteit, ez nem lehet és nem szabad, hogy a magyar állam és társadalom ambíciója legyen. Át kell térnünk az intenzív ipari munkára minden erőnkkel, minden tehetségünkkel és minden rendelkezésünkre álló eszközzel. Hagyjuk az idegenből vett jelszavakat és elméleteket, meBLUM BRMIN férfi- és női divat üzlete NAGYKÁROLY, Széchenyi -utca rom ltatli. elemi népialiolával szemben.) MÍA.UAVSOXYM ES WJJEVI AEMLAEOMMMiJL a legversenyképesebb árakon ajánlja az itt felsorolt cikkeket, u. m.: mindenféle játékok, babák francia és öltöztetett, felhúzható vasutak, önműködő játékok, gyermek-hangszerek, kardok, puskák, katonák, lovak stb. — Ugyanott kaphatók a legújabb téli kalapok, ingek, gallérok, nyakkendők, kézimunkák, sétapálcák, esőernyök s mindenféle férfi és női toilette cikkek. Fegybázban kötött női, férfi és gyermekharisnyált egyedüli nagy raktára. Nagy raktár valódi jéger alsó ruhákból. “Öl 13* Dús választék mindenféle szabó-kellékekben. A világ árvái. A világon négyen vannak, Gyermekei a nyomornak. Egy a fiú, ki atyátian, Másik a lány, ha anyátlan. Harmadik a szegény szolga, Kinek rosszul megy a dolga. Negyedik az özvegy asszony, Senkije sincs a világon. Hol atyátian ontja könnyét, Ottan lápos lesz a környék; Hol az anyátlan sir, zokog, Ama helyen forrás buzzog, Hol az inség hullajt könnyet, Ott tó lepi el a földet! Szegény özvegy könnye árja: Pedig hull folyammá válva! Weisz Kálmán. Hozzá. . . Dobogó szivvel vészéin kezembe a tollat. Én irok önnek! Kezem reszket, arcom lázasan pirul a gondolatra, hogyönnek irok. Ne vessen meg érte. Hiszen ön ismer engem. Az én szivem még tiszta. Nem szerettem soha senkit. Azt hittem az egész életemet ilyen magánosán, szeretet, igaz mély érzelem nélkül fogom leélni. De nem igy történt. Megismertem önt. Végtelen boldogság töltötte el a lelkemet. Boldog voltam, Ábrándozva, mindig önre gondolva töltöm a napot. . . . Boldog voltam, ha láthattalak. Minden gondolatom a Tied volt Te édes, Te drága. Ajkamon imádság a neved! Mondd szeretsz-e te engem? Oh mondd, él-e az én képem a szivedben, mint ahogy a te arcod az én lelkem lelke? Istenem, mit Írtam : De nem szégyenlem. Az én szerelmem olyari tiszta, hogy az egész világnak ki merném kiáltani. És mégis, fnégis ! Hányszor leteszem a tollat, mert nem tudok a könyeimtől irni. Sirok. Siratom a szerelmes szivemet. Mert éppen Te kerültél az utamba, Te, áki tudom mást szeretsz. '3TT7 Hiszen ha nem úgy volna, észre kell venned az én végtelen szerelmemet. Mondd, ha a szemembe nézel, nem olvasod ki belőle, hogy imádlak. Ha kezem a kezedhez ér, vérem forró lüktetése nem mond neked semmit? Oh hajtsd fejedet dobogó szivemre! Minden dobbanása azt mondja: Imádlak imádlak. Te édes! Oh jöjj! szeressünk ! Szeressük egymást lázas édes őrülettel. Elepedek érted! Karodnak egy öleléséért, ajkadnak egy csókjáért a lelkemet adnám! Mért nem kell hát neked az én lelkem ? Miért, miért ? Mert mást szeretsz! Oh ha tudnám, hogy kit! A két kezemmel tépném ki a szivét, amiért téged elvett tőlem ! Az ajkát, amit a te ajkad csókol, a szemét, mely gonoszul fogva tart, szét tudnám marcangolni! Oh nagyon, nagyon rossz tudnék lenni ! De nem, nem! Hiszen Te szereted! És én inkább saját szivemet tépném ki semhogy Neked bánatot okozzak. Térdeimen csúszva könyörögnék neki, adjon nekem IiuriM'&onyi es ujeei legalkalmasabb korcsolyák, konyhaedények és köHyhafél$2érelések igen jutányos áron szerezhetők be FRAMKL DEZSŐ vaskereskedésében Nagykároly, Szécttériyi-ütca (Makay-palota). fP Lapunk mai száma 14 oldal terjedelemben és 3500 példányban jelent meg
