Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-11-12 / 49. szám

49. szám. november 12. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Ruhát fest és vegyileg tisztit H9IIFEL SÁMUEL :: Nagykároly, :: Kölcsey-utca 1-ső szám. Alapittatott 1902. A közönség mind jobban követelte a kofák megrendszabályozását. Lapunkban a legelőkelőbb urinők panasszal, később cik­kekkel sürgették a jóváhagyást, mindez nem használt semmit a panasz siket fülekre ta­lált a koalíció creaturájainál. A küzdelmünkkel azonban ezek da­cára sem hagytuk fel. Látva ezt, hogy igy eredményre nem juthatunk, egy kérvényt készítettünk a képviselő testülethez, a me­lyet városunk úrnői közül 76-an írtak alá, a melyben kérték a képviselő testületet, hogy a szabályrendelet jóváhagyását a mi­niszternél sürgesse meg. A képvise ő tes­tület a kérvény folytán utasította a taná­csot a felterjesztés elkészítésére, amely el is lett küldve, azonban nem lévén aki azt sürgesse a referensnél, az elintézés ismét késett. Ezek dacára sem szűntünk meg la­punkban a hatóság figyelmét felhívni a piaci miseriákra, követelve a polgármester­től a szabályrendelet jóváhagyása iránt min­den lehető elkövetését. A sok panasz végreis felkeltette főis­pánunk figyelmét, aki belátva azt, hogy a polgárság helyzete a piaci drágaság miatt tarthatatlan s a kofák durvasága miatt sű­rűn beérkező panaszokat orvosolni kell, minden elöleges Ígéret és hírlapi lárma nél­kül hivatalos ügyei elintézésével egyidejű­leg kieszközölte a szabályrendelet jóváha­gyását, a mely több üdvös és a piaci ko­fákat megrendszabályozó intézkedéseken kí­vül, eltiltja a kofáknak és viszont elárusí­tóknak hetivásáruk alkalmával délelőtt 10 óráig vásárolni. A jóváhagyó rendelet rövid idő alatt le fog érkezni a városhoz, a melylyel vé­get ér a piaci uzsora és a kofák szemér­met nem ismerő garázdálkodása. És most tisztelt kofa hölgyek, ténsasz- szonyok és őnagyságák ! Nyújthatják nyelvü­ket, kiabálhatnak reánk becsmérlő szavakat, ami küzdelmünk meghozta babérjait. Nem Önök, de a termelő közönség fogja dirigálni a piaczi árakat! vi Szives tudomásul! ry Villamos thea főzök, vasa­lók, villamos melegítő sző­nyeg, csekély áram költség. □F3 űnO GnE3 Villany világítási szerelések költségvetései díjmentesek. EStD Grid GnO Gsengő berendezések, vil- lanycsilíárok, Wo!fram-Os- ram Tautal lámpák 70 szá­zalék áram megtakarítás. Le-sJ Erű CÜ3 Singer Márton és villanyvilágítás berendezési — vállalat — NAGYKÁROLY, Deák-tér. a j iji iji ifi j e Beszélgetés a kolerával. * (Lapunk egyik munkatársa ma fan­tasztikus riportot csinált. Hogy szavai­val éljünk egy interjút közöl a koleráról, aki a szüret alatt átutazóban volt Nagy­károlyban. A kettejük közt lefolyt be­szélgetésről az alábbiakban számol be.) A kolerával a szüret alatt az utcán találkoztam. Messziről megismertem, a ko- leragyanus tünetekről. Sárga ruha volt rajta. Arca meglehetősen elhanyagolt, tisztátalan külsejű volt, Bemutatkoztam. U is. Majd a következő párbeszéd fejlődött ki közöttünk, — Hogy érzi magát Fenséged Nagy­károlyban ? — Nagyon jól. Itt igazán nagyon sok olyan hely van, ahol szívesen vagyok. Ahol otthon érzem magam. Például a gyep­sor is. Ezek a lakások mind olyan vendég- szeretőek, ahol minden ajtó tárva-nyitva vau a járvány előtt. Ahol melegágya van a Kolerának. Vagyis nekem. Ez itt egész ázsiai kép. Mintha csak a Gangesz mellett lennénk. Hogy is mondja csak Ady Endre ? Jöttem a Ganesz partjairól, hol álmodoztam déli verőn .... A szivem egy nagy harang­virág s finom remegések: az erőm. Szép vers ? Mi ? ezt rólam irta az Ady. — — Milyen hosszúra tervezte Fenséged az ittmaradása idejét? — Az. attól függ, hogy találom itt ma­gam. A város megfelel az igényeimnek. De a hatóság nagyon barátságtalanul fogadott. Ugyan ? — A városi hatóság roppant erélyes intézkedéseket tett. No és ez a Czukor dr. hogy feni a fogát rám. Egy vasutas társa­ságban tettem meg nemrégen az utat ide. Azt a szegény vasutast aztán úgy össze vizsgálta, fertőtlenítette a főorvos, hogyha még maradt volna is valami nyoma a velem való kéjutazásnak rajta, az is eltűnt volna. A hatóság itt nagyon erélyes. Pedig a sok piszkos utca, nyitott árkok vonzanak. Mégis, azt hiszem, hogy szedem-veszem a sátor­fámat és tovább állok. Itt igen sok az or­vos. Itt a kolerának felkophatik az álla. Inkább a Duna mellé megyek. Ott a siker nagyobb kilátásával lehet operálni. Jaj! Nézze csak! Ott is jön egy doktor. Azt már ismerem pedig. Már láttam tegnap dél­után a vasútnál. Az az ur a nagykárolyi fertőtlenítő. Nézze, hogy fertőtleníti magát most is. Hogy szívja a karbolt abból a kétliteres fiaskóból. — Fenséged téved, Az az ur nem fer­tőtlenítő hanem egy rendőrtizedes és a mit iszik az nem karból. Az bor. — Bor? Azt meg éppen ki nem áll­hatom. Azt hiszem, még ma elmegyek. Jó napot! Ezzel a faképnél hagyott. Utánna kiál­tottam. Fénség! Ha senkit nem, legalább Pakfon Nácit vigye magával! Visszanézett, lesújtó tekintetett vetett reám s visszakiáltotta: Az én hivatásom büntetni az emberséget. Ha magammal vinném, boldoggá tenném a város polgárságát. Itt hagyom. Ennél nagyobb büntetéssel úgy sem sújthatnám Önöket . . . Az én birodalmon! közbiztonságát avatlan kezekbe nem bizhatom. Adieu ! : Ékszert, órát, ezüstnemiit jótállás mellett bámulatos olcsó áron csakis Ma­gyarország legnagyobb ékszerüzletében Deb- reczenben a Löfkovits Arthur és Társa cégnél vásárolhat. Régi urak, régi cselédek. Valahonnan a móringos ládából vagy a komótból esetleg az almárium egy sarká­ból került elő az az öreg irás, mely bizo­nyítványa Pityinger Tetéz leányasszonynak, ki Ihász János nemes ur kúriáján szakács­női minőségben szolgált vala az Urnák 1860-ik közönséges esztendőjében. Valami illetőségi bizonyítvány iránti instáncia mellé fektette a késői unoka kellő reverendával kérvén a nemes nemzetes és vitézlő tekin­tetes vármegyét a kérdéses bizonyítvány kiállítására. A vármegyei urak jól mulattak Pityin­ger Teréz asszony szakácsnői mivoltjának ékes méltatásán, az ujaság naivitásán aki a nyolc ezüst forintokon kivül akkora és oiyan konvenciót adott Pityinger Teréznek baromfiak tolazataiban és vadak bőreiben hogy azokból a hajdani görögök is menten boltot nyitottak volna. Pedig hát Ihász Já­nos nemes uram nem csak ezt cselekedte hanem amikor észrevette hogy a konvenció kovácsa a tisztességes Pityinger Terézhez illendően közeledik, hát ki is móringolta és a lakodalmat is ő maga fentartotta. Teremtőm istenem, hova is lettek lé­gyen az Ihász Jánosok, meg a Pityinger Terézekl? A régi urak, régi cselédek már csak a Vay Sándorok emlékeiben, írásaiban élnek. Elevenen alig láttunk már belőlük. Fehér­holló számba mennek­A modern kor, amely mindent géppel dolgozik, a legnemesebb emberi szervet, a szivet is géppé formálta. Uj urak, uj cselédek olvassák el a Pi­tyinger Teréz bizonyítványát s okuljanak beiőlle. Nem kell ahoz kommentár. Töb­bet mond, mint a legkitűnőbb szociológus, ékesebben beszél még az aranyszáju agi­tátoroknál is. Olvassák mindazok akiket illet. Bizonyítvány. Alább Írottak adjuk tud­tára mindazoknak akiket a dolog illet, hogy 1860. Szent György naptól Pityinger Teréz nálunk mint hűséges és szorgalmatos nö — Szakátsné képen szolgált egész 1864. má­jus 1-ig. havi bére volt 8= azaz Nyolc forint osztrák értékben ezenkívül minden hizlalt lúd és réce tolla, pujkák a tyúkok tolla, mely évente mázsa számra szaporo­dott, — miután sok vendég látogatott ben­nünket, ezek miatt is sok baromfi ölődött, a temérdek nyúl és őzbőr is mint fejtő és sütői Pityinger Terézé lettek, — a sok vendégtől mindég kapott ajándékot ügyes­ségéért és a jó ételek főzéséért, —évente könnyen gyűjthetett 100 forintot össze, mi­után több értékes ruhái és ágybéli voltak magára keveset költött, — hanem nőtelen kovácsom Serher János kit Győrvárosából az Ország hirü Gép és Vasöntő Gyárból fogadtam, — a szép külsejű és mindég csinosan öltözködött Pityinger Teréz sza- kácsnét megszerete, — a legénynek sem­mije nem volt, az ügyes mesterségén ki­vül : a kovács műhelyben minden kovács szerszám, fújtató, ülő, porol, különféle fo­gók, kalapácsok, mind tulajdonuk lévén konyhánkról élelmeződött, — minden pén­zét Pityinger Teréz melyet négy évi szol­gálata alatt gyűjtött, — egyedül esküdött jérjének kovács szerszámok beszerzésére, tehén, sertések baromfiak és bútorok véte­lére adja, — ez öszekelést lakadalmakat mint szorgalmatos cselédjeinkét alulírottak = jilázleboiatiiiB aaa.i.Bu-fc'fc = AIaMAIjMM és HA Mii »'# tajándéktár­— kezdeti és kész női munkák9 ■■— 1 jApm.intgmm-m ===== fftJ"k9 kezdett es kész noa mu . fan urban Fíi'r«Q n„7Sjj elnyomd. szerezhető be: X3EiBH.£iCZ£i]Sr, Piacz-utca IS. sasásoa.. ÉS NŐI KÉZS BBUNKA ÜZLETÉBEN. -----­St enczinger Iíéize. g

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents