Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-10-29 / 47. szám

47. szám. október 29. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. Adolf részvényest kérte fel, aki azt meg­nyitván, megállapította a gyűlés határozat- képességét és kijelölte a hitelesítőket. Az alaptőkének kellő aláírás és befizetés által történt biztosításának megállapítása után, az alapszabálytervezet elfogadása mellett kimondották a részvénytársaság megalaku­lását. Alapítók bejelentették, hogy az első igazgatóságba Bunda Miklós, dr. Egeli Imre, dr. Sternberg Endre, Csőkör Ferenc, Soly- mossy István, id. Csernyi József, Kardos Lipót, Czimmermann Mihály, Gulácsy Ti­bor, Vonház Antal, Czier Károlyt nevezték ki. A közgyűlés pedig felügyelő-bizotttsági tagokká: Adler Ernő, Becsky György, Gnant Antal, Kardos Samu és Szabó De­zsőt választotta meg és alapítóknak a fel­mentvényt megadta. Gyűlés után az igaz­gatóság ülést tartott, amelyben alelnökké Bunda Miklóst, ügyvezető igazgatóvá Kar­dos Aurélt az „Önsegélyező Népbank“ fő­könyvelőjét, pénztárnokká ifj. Csőkör Fe­rencet, ügyészekké dr. Égely Imre és dr. Sternberg Endrét választotta meg. Goromba páholy nyitogatóné. Pén­teken A „Sasfiók“ élőadása alatt városunk egyik kiváló vezérférfija a ki családjával együtt vett részt az előadáson a beált hideg őszi idényre való, tekintettel —■ minthogy az alsó páholyhoz vezető ajtók tátva, nyitva voltak — felkérte a páholynyitogatónőt, hogy a szabadra vezető ajtókat zárja be. A takaritóné hem épen udvarias hangon adta tudtára, hogy az ajtók nyitogatása és bezárása nem az ő, de a portás feladatát képezi s az ajtókat tárva, nyitva hagyta, úgy hogy a páholyban ülőknek s különösen a hölgyeknek az előadás megkezdéséig di­deregnünk és fázniok kellett. A midőn az esetet az igazgató tudomására hozzuk, el­várjuk, hogy a figyelmetlenségért példás elégtételt fog szolgáltatni s személyzetét a a közönséggel való udvarias és előzékeny viselkedésre fogja utasítani. Lelkészbeiktatás. F. hó 23-án ik­tatták be uj lelkészüket, Rédey Károlyt városunk evangélikus vallásu hivei. Az ün­nepély alkalmából a templom hajóját zsú­folásig töltötte meg a közönség, valláskü­lönbség nélkül jelenve meg a beiktatáson s nagy figyelemmel kisérte az elhangzott szent beszédeket. A közönség elénekelvén a „Krisztus az én életem“ cimü zsoltárt, Révész János nagybányai evang. alesperes lelkész lépett a szószékbe s eszmegazdag beszéd kíséretében adva át Rédey Károly lelkésznek a szent bibliát és az egyházi jelvényeket; az uj lelkészt beiktatta állásába. A beszéd végeztével a közönség ismét zsol­tárt énekelt s ezzel a beavató ünnepély véget ért. Istentisztelet után egyházi gyűlés volt Plachy Gyula kir. tan., egyházközségi felügyelő és Révész János alesp.-lelkész el­nöklete alatt. Megállapittatott e gyűlésen az uj és a nyugalomba vonult lelkész, Bo- ross János javadalmazása, elhatároztatott az uj lekésznek a leltár átadása, elfogadta­tott a választási költség 274 K összegben, átköltözési költségül pedig 559 K 22 f. ál­lapítottak meg. Révész János beiktató lel­késznek 36 K-t utaltak ki. Duszik Lajos szatmári lelkész részére, aki a tavasz és nyár folyamán mint helyettes lelkész műkö­dött a helybeli evang. templomban, 170 K-t szavaztak meg, azonkívül fáradozásaiért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. — Ugyancsak jegyzőkönyvileg köszönték meg Szlávy Dezső szatmári egyházi felügyelőnek is fáradozását. Az uj lelkész javadalmazása f. hó 20-tól kezdve jár. Délben bankett volt a Polgári Olvasókör nagytermében, amely a legjobb hangulatban a késő esti órákig húzódott el. A banketten hölgyek is voltak jelen, ami nagyban emelte az összejövetel fényét. A menü pompás volt s méltán ér­demli meg érte özv. Fejes Istvánná, ven- déglősnéta dicséretet. Természetesen felkö­szöntőkben sem volt hiány. Először Meskó László nyug, államtitkár szólalt fel s beszé­dében Rédey Károly működését méltatva kérte végül ünnepelt lelkészt, hogy az egy­ház és egyházmegye érdekeit mindenkor tartsa szem előtt, poharát reá ürítette. Ré­dey Károly Révész János nagybányai lel­késznek köszönetét mondott beiktatási be­szédéért, majd megköszönve a nagykárolyi evang. hölgyek szives fogadtatását, poharát a helybeli evangélikusokra ürítette. Révész János Meskó László ny. államtitkárt kö­szöntötte fel, Mitrovich Elek és Lukács Mihály Rédey Károlyt éltették, Csipkés And­rás a megjelentekre ürített poharat. Marchis Romulus Debreczent Istvánt, Révész János az újonnan megválasztott lelkész nejét, Nagy Elek a jelenvolt hölgyeket, Kolumby Nándor Rédey Károlyt, Szlávy Dezső Csipkés And­rást, Csipkés András Duszik Lajost, Thurner Albert Rédey és Révész lelkészeket, Rédey Károly a szatmári egyház megjelent tagjait, Duszik Lajos Csipkés Andrást, végül Kürthy Károly ref. s.-lelkész a rokon hitfelekezet híveit éltette. Hol szórakozzunk? Némethy Sándor fényesen berendezett, Széchényi utcai cukrászdájában. A Czukrászda a nagykárolyi intelligens közönségnek egy kellemes találkozó és szórakozó helye, hol mindennap kapható friss tejszínnel kevert kávé, csokoládé, téa, mignon, kuglerek és mindenféle czuk­rászda különlegessegek. Esküdtek névsora. A következő es­küdtszéki ciklusra városunkból rendes es­küdtekül, Bing Mór fakereskedő Csetényi Lajos cégjegyző és Dr. Vetzák Ede ügyvéd sorsoltattak ki. Felsőbánya város f. hó 26-án rend­kívüli közgyűlést tartott. A képviselőtestület elhatározta, hogy Szatmárvármegye tör­vényhatóságának azon határozatát, melylyel az előadmányi és az állandó választmányi határozat ellenére csak 100,000 koronát szavazott meg a nagybánya-magyarláposi vasút létesítésére, megfelebbezi. A városi vadászati jog bérletére 7848 hold területen az árverést 204 korona kikiáltási árral f. é. november 29-re tűzte ki. Pécs város meg­keresésére kimondotta, hogy szintén folya­modni fog a belügy és pénzügyminiszté­riumhoz az iránt, hogy hassanak oda, mi­kép az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbításával kapcsolatban a városok hiteligényeinek kielégítésére szolgáló 200 millió korona 40/°-os névértékben és juta­lékoktól mentesen elszámolandó községi (városi) kötvények kibocsátására köteleztes- sék. Tudomásul vette a várm. közigazga­tási erdészeti bizottságának a városi legelő erdő ügyében hozott határozatát, mi az it­teni állattenyésztés föllenditésére jótékony befolyással lesz. Reizmann Hermant földtér- feladási és Bodenlosz Sándort bérleengedési kérésével elutasította. Vaggonhiány fenyeget. Néhány hét­tel ezelőtt közöltük azt a megnyugtató hirt, hogy a Máv. forgalmi igazgatóságának nagy erőfeszítéssel ugyan, de sikerült a lényege­sebb forgalmi zavarokat kikerülnie. Az utóbbi hetekben azonban a forgalom oly nagy arányokat öltött, hogy a vaggonhiány mind érezhetőbbé válik. A megrendelt uj vaggo- nok távolról sem fedezik a tényleges szük­ségletet s igy a szállító közönség körében egyre fokodózik az aggodalom a bizton bekövetkező forgalmi zavarok és árutorló­dások miatt. Ilyen körülmények között a kereskedelmi minisztériumokra hárul a teljes felelősség, mert elegendő vaggon nélkül hiábavaló a Máv. igazgatóságának minden erőlködése. Ma még talán nem késő, hogy kisegítő intézkedéseket tegyenek, s a szállító közönség jogosan reméli, hogy a minisz­térium ez irányban haladéktalanul rendel­kezni fog. Állami facsemeték adományozása. Az állam által fenntartott erdei facsemete­kertekből az 1911. évi tavaszi és őszi erdő­sítésekhez szükséges csemetekészleteket a kopár és vizmosásos területek beerdősité- sére az 1879. évi XXXI. t.-c. 117. szaka­szának b) pontja értelmében ingyen, vagyis a termelési költségek elengedésével bocsát­ják a birtokosok rendelkezésére, Az esetleg még fennmaradó készletből másféle erdősí­tések céljaira (rendes erdei vágások és tisztások beerdősitésére) is adnak ki cse­metéket. Ezeknél azonban az átlagos ter­melési költségeket és a szállítási költsége­ket a folyamodó b.rtokos viseli. Kisbirto­kosoknak kivételes esetekben kedvezést nyújtanak a költségek viselése tekintetében. Azok a birtokosok, kik csemetékben része­sülni kívánnak, 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványaikat legkésőbb 1910. évi november hónap 15 éig terjeszszék be köz­vetlenül az illetékes erdőfelügyelőségnek. A folyamodványokban a birtokosoknak ha­tározottan meg kell jelölniük a beerdősi- tendő terület helyét (község dűlő), minősé­gét (kopár, vizmosásos, futóhomok, vagy vágás), kiterjedését, továbbá a szükséges csemeték fáját, korát és mennyiségét, az ültetés idejét. A porozás. Nem egyszer tettük már szóvá, hogy a legnagyobb forgalmú Deák­tér kereskedői, iparosai s általában az arra járó kelő közönség mennyit kénytelen szen­vedni az állandó nagy portenger miatt. Te­tőzi a kellemetlenséget az a körülmény is, hogy seprések alkalmával nem öntözik meg az utcát. A seprőket, kik eme munkájukat reggel 8 órakor végzik hiába kérik a ke­reskedők, hogy öntözzenek, ők poroznak tovább nyugodtan. Azt hisszük ez nem olyan kicsinyes dolog, melyet minden szó nélkül lehetne hagyni. Mert ha igen, akkor any- nyira elfog harapódzni az ilyen és ehez hasonló eset, hogy a kereskedők s az utca lakói kénytelenek lesznek kirakataikat, ab­lakaikat állandóan elfödni, betakarni, s aj­tóikat állandóan zárva tartani, mert az örö­kös por ellen védekezni máskép nem tud­hatnak. Alkalom olcsó bevásárlásra. Mint értesülünk Bekker Orbán helybeli férfi, női és gyermekruha kereskedő, üzle­tében a női ruhák árusítását beszünteti s a raktáron levő, női kabátokat, boákat, női mikádókat és téli szőrme kabátokat minden elfogadható ár mellett kiárusítja. E ritka bevásárlási alkalomra felhívjuk olvasóink figyelmét. Az iskolakerülők. A vallás és köz­oktatásügyiminiszter a hozzá érkezett jelen­tésekből arról győződött meg, hogy az or­szágban még mindig igen nagy az iskola­kerülők száma. A beiskoláztatás, a tanköte­lesek iskolábajárása nem a legnagyobb el­lenőrzés mellett történik. A nép alja még ma se látja be az iskola szükséges voltát s mivel a szülők közt sokan nagyobb hasznát veszik otthon a gyermekeknek, ez az oka, hogy elvonják őket az iskolától. A nagyobb leányka, amig az anya dolog után lát, ahe- lyet hogy iskolába, menne, otthon dajkálja a kisebb testvérkéit. A fiukat napszámba kül­dik, vagy házi teendőket bíznak reájuk. — így szaporodik az iskolakerüiők száma. A tankötelesek összeírásánál kezdődik a hiba. Nem veszik az összeirók elég lelkiismerete­sen. Már az összeírás hiányos. A hiba foly­tatása, hogy az ellenőrzésre hivatott közegek is a kényelmesebb utat választják. Nem igen járnak a dolog után. Tudomásul vesznek mindent. És ha éppen kimutatják az iskola­mulasztókat, nem büntetik meg a szülőket. Nagy kegyesen megbocsátanak; mert a megbocsátás nem jár semmi munkával. A vallás és közoktatásügyi miniszrer eré­lyes ukázt intézett a megyék közigazgatási bizottságaihoz mely most különös nyomaték­kai figyelmezteti az összes járási főszolgabi- rákat, községi és körjegyzőket, ezek utján az elöljáróságokat, hogy a beiskoláztatásra s a tankötelesek iskolába járására különös gondot fordítsanak. Azt hisszük, a bajnak legradikálisabb orvossága nem csak a szi­gorú ellenőrzés lesz, hanem a rendszeres bírságolás. A mai nehéz élet viszonyok közt egy kis birság úgy hat, mint valamikor a 25 bot hatott, vagy talán még jobban fáj. Ahol nincs meg az emberekben a törvény­tisztelet, ott csak radikális eszközökkel lehet törvényes rendet teremteni. Még a legbátrabb ember is. meg­rezzen, ha olvassa a lapokban, hogy a ko­lera veszélye fenyeget. Megijedni pedig nem jó, sőt még félni sem kell annak a kole­rától, aki állandóan tart egy palaczk Ester­házy cognacot házánál. A tisztaság mellett egyetlen ellenszere a kolerának.

Next

/
Thumbnails
Contents