Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-10-15 / 45. szám

45. szám. október 15. KÖZÉRDEK Westerburg gróf pedig az Atzél-család borosjenői sírboltjában aluszszák örök álmukat, Pöltenberg, Knézich, Nagy Sándor, Aulich és Török, vértanuk földi maradványai azonban ott maradtak az akasztófák mezején és a most meginduló ásatásoknak az lesz célja, hogy exhumálja ezt az öt holttestet. Hol szórakozzunk? Némethy Sándor fényesen berendezett, Széchényi utcai cukrászdájában. A czukrászda a nagykároiyi intelligens közönségnek egy kellemes találkozó és szórakozó helye, hol mindennap kapható friss tejszínnel kevert kávé, csokoládé, tea, mignon, kuglerek és mindenféle czuk­rászda különlegessegek. Kormánysegély legelővételre. A föld­művelésügyi miniszter Tichy Gyula gazda­sági felügyelő javaslatára és Csaba Adorján főispán közbenjárására Bere községnek leg­elővétel czéljából 50 évre évi 1600 K állam­segélyt adományozott. Gőzfürdőnk mizériái. A városi orvos ur aligha szokott a helybeli gőzfürdőben fürdeni, inkább lakásán teszi ezt, de mi a város szegény polgárai, kénytelenek vagyunk ezt olykor-olykor igénybe venni. Eltekintve attól, hogy a tisztaság benne a legelemibb mértéket sem üti meg, a bazinból kijáró fürdővendég hányát vágódik a sikos asz­falton, a melyet a tulajdonos nem borit be gummi burkolattal. Kérjük szives intézke­dését és panaszunk orvoslását. Több fürdő látogató. Uj segédlelkész. Kíirty Károly ref. segédlelkész Dabolczról (Ugocsamegye) városunkba segédlelkészül hivatott meg. Állását f. hó 1-én foglalta el. Gyászünnepély a Protestáns Tár­saskörben. Az aradi vértanuk kivégezfete- senek évfordulója alkalmából a helybeli Protestáns Társaskör e hó 9-én körhelyi­ségeiben gászünnepélyt rendezett.Nagyszámu hölgy és férfi közönség gyűlt össze az ünnepélyre, mely élénk figyelemmel hallgatta a szereplők jól sikerült előadásait. A műsort a Hymnusz eléneklése vezette be, mit a jelenvoltak felállva adták elő, Az első sze­replő Járay Juliska volt, aki „A bitófák be­széde“ cimü költeményt adta elő mély ér­zéssel, kitűnő hangsúlyozással. A közönség lelkesen megtapsolta. Pozsonyi Gábor, „Szomorú visszaemlékezés“ címmel törté­nelmi tanulmányt olvasott fel. Pólyák István „Az aradi vár“ cimü dalt énekelte el köz­tetszés mellett, sőt ráadásul egy alkalmi dalt is kellett közkívánatra énekelnie. Csa- nálosy József rendkívül nagy hatást keltett. „A 13 vértanú halála“ elszavalásával. Kel­lemesen csengő, mély orgánuma, kiváló hangsúlyozása általában tetszett. Végül a közönség a Szózatot énekelte el. Arcképes cselédkönyvek. A megél­hetési mizériák szomorú idején a cseléd­kérdés megoldása az egyik legfontosabb kérdés. Hiszen ez idő szerint oly sok a panasz a cselédek ellen. Sok köztük a tolvaj, aki csak arra les, hogy mit lehet elemelni szarkakészséggel abból a házból, ahol kenye­rét eszi, ahol szolgál. A környékről bevo­nulnak a falusi ártatlanságok, akik hamaro­san beilleszkednek a város könyzelmü fel­fogásába. Első kiképeztetésüket a cselédszerző intézeteknek örökké „hely nélkül szolgáló“ delnőitől kapják, a „jóakaró és felvilágosító“ kioktatás után az itt nyert egyetemi tanul­mányaikat a lakásmizériáktól, husdrágaságtól amúgy is meggyötört családoknál érvényesítik. Nem mondjuk, hogy nincs jó cseléd. Van, de kevés. így aztán teljes lehetetlenség bizalommal cselédet választani, mert eddig a cselédkönyv nyújtott némi megnyugtatást, de ma már nem, mert széltében-hosszában vígan hamisítják a cselédkönyveket és idegen könyvekkel keresnek helyet. A gazdasszony örül, ha végre olyan leányt fogadott, aki esztendőkig szolgált egy helyen és csak akkor lepődik meg, amikor ez a pompás bizonyítványokkal rendelkező kis fruska kifosztotta, A tetejébe meg az is kiderült, hogy a cselédkönyv nem is az övé volt. Mindezek egy fölmerült kitűnő ötlet kapcsán kerülnek felszínre. Az ötlet pedig az, hogy az aradi rendőrség arcképekkel ellátott cselédkönyveket akar kiállítani, ami lehetet­lenné tenné azt, hogy idegen könyvekkel, közismert tolvaj cselédek Kirakodjanak be a házakba. Ez igen üdvös dolog volna és épenséggel semmi, vagy legalább is nagyon csekély költséggel járna a keresztülvitel s igy a kérdést az egész országban egyöntetűen oldhatnák meg. Az ősz újdonságai, a legdivatosabb kelmékből készült férfi és gyermekruhák női, és leányka felöltők, paletok igen nagyvá­lasztékban megérkeztek Bekker Orbán ruha­kereskedésébe. Női divatlapok. Dobos Nándor volt színigazgató, a legújabb és művészi kiállí­tású női divatlapokra gyűjt előfizetőket úgy helyben, mint a vidéken. A divatlapok be­szerzését, melyek minden müveit úrnő asz­talán diszül is szolgálhatnak, ajánljuk hölgy olvasóink szives figyelmébe. Nem mind arany, ami fénylik. Már az igaz, hála istennek! mondja Ábris bátyánk, íme az Esterházi cognac úgy fénylik, mint az arany, de mégis meg lehet inni, sőt még jó is, kitűnő; de igya meg valaki az aranyat! No? Hát nincs igazam? Megostromolt b o 1 th e 1 y i s é g. A „Hosszunap“ alatt valóságos ostromnak volt kitéve Kohn Antal nagykárolyi gróf Károlyi György-téri üzlete. Az emberek egymás hátán tolongtak, mert mindenki vásárolni akart, nála órát, gyűrűt, ékszert és abból a hires ébresztő-órából, melyek az Alpeseken túl is ismeretesek. Feltűnő szép művészi fényképeket készít — minden időben — az általánosan elismert cég: Dapsy Károly műterme Nagy­károly, Széchenyi-utca. ÉRMELLÉK. Érmihályfalva. Megzavart idil. A vetélytársak találkozása. Vígjáték három felvonásban. Előzmények. Mozi mutatványaiba illő esemény ját­szódott le Érmihályfalván október hó 6-án éjjel. Az eset hőse egy kasszatündér, pin­cérleány vagy amint hivatalos nyelven szól- litják, kávéházi felirónő a Royal-féle kávé­házból. Ez a kávéház kisebb kiadásban rend­kívül hasnnlit a nagykárolyi Pannonia kávé­házhoz, s a kasszatündér, aki valószínű a dézsa mellől került dísztelen trónusára, ott vett oktatást azokból az erkölcsrontó or­giákból, amelynek célja az udvarlók szivei nem, de zsebeire való utazás. Ebben a kávéházban trónolt a kérdé­ses hölgy, akinek lakása ugyanazon utcában az érmihályfalvai Kossuth, azaz pardon, Moskovits József házában van. Hogy magában a kávéházban folytak e orgiák, arról halgat tudósítónk, mi ezt nem tartjuk valószínűnek, de a lehetőséget sem zárjuk ki, sőt tudjuk, hogy a különben csinos helyiségben gyakran és elég nagy összegben folynak hazárd kártyázások. A kisasszonyt nevezzük Rózsinak, (ezt sem irta meg a tudósítónk) már csak a szimetria kedvéért is, mert ma már minden kasziros frajla Rózsinak hivatja magát. Rózsika trónusán ült. Udvarlók vették körül, akik bókokat és szerelmes szavakat suttogtak fülébe. Eljött az esti 10 óra, az udvarlók közül három, akiknek Rózsika megengedte, hogy lakásán folytassák mula­tozásukat eltávoztak, a még hátramaradt háromnak Rózsika pedig megsúgta, hogy éjjel 12 órakor lakásán a mulatságot foly­tathatják. Vígan folyt a mulatozás Rózsika la­kásán. Pohár csengett, csók csattant s sas­szárnyakon repült az idő. A mulatozók s különösen Rózsika, aki udvarlóit nem figyelmeztette, hogy helyeiket éjfélkor másoknak kell átadniok, észre sem 7-ik oldal. vette az éjfél eljöttét, amikor először halk; később mind erősebb kopogtatás eszébe jutatta, hogy a 4, 5 és 6-os szám bebo- csájtást követel a tündérpalotába. A kopogtatás mind erősebb lett, sőt már betört ablak cserepei is hulottak a szo­bába é$ az udvarról feszitgetni kezdték az ajtót. A szobában levők között óriási pánik támadt. A gavalérok közül, akik egyike sem birt bátorsággal szembeállani a veszélylyel, egyik a szekrénybe, másik az ágy alá, har­madik a dagasztó teknő alá bujt és resz­kető tagokkal, vacogó fogakkal lesték a következményeket. Végre a künn levők betörték az ajtót, de ekközben Rózsika sikoltozására a házi­gazda felébredt és sikerült neki a bősz udvarlókat kituszkolni a házból és a szo­rongatott szerelmeseket Rózsika harsogó kacaja melletít nehéz helyzetükből kiszaba­dítani. Az eset folytatása. Moskovits (Kossuth) József érmihály­falvai lakos feljelentést tett a csendőrségnél Kelemen József, Szabó Lajos és Gara József iparos ellen magánlaksértés miatt. Befejezés. A székelyhídi járásbíróság Ítéletét hoz a bűnösök felett s Rózsi más városban üti fel tanyáját. Előléptetés. A m. kir. államvasutak debreceni üzletvezetősége Zieh Pál forgalmi tiszt, h. állomás főnököt, Nagykapos állo­másra főnökké nevezte ki. A midőn a jól megérdemelt előléptetéshez tiszta szívből gratulálunk, sajnálatunkat fejezzük ki, hogy benne egy kitűnő barátot és Érmihályfalva pedig egy kedves társadalmi embert veszí­tett ei. Könyvelő választás. A nagykárolyi Közgazdasági bank részvénytársaság Son­nenschein Rezsőt, az érmihályfalvai Keres­kedelmi és Iparbank segédkönyvelőjét, má­sodkönyvelőjévé választotta meg. Halálozás. Egy kedves, bájos fiatal asszonyt ragadott el a kegyetlen halál az elmúlt pénteken este. Mint részvéttel érte­sülünk, Lővinger Ignác bagaméri földbirtokos fiatal felesége gyermekágyban, minthogy az orvosi segítség későn érkezett, kínos szen­vedés után elhunyt. Temetése szombaton folyt le impozáns részvét mellett. Búcsúszó. Énnihályfalváró! történt távozásom alkalmával, nem volt időm bú­csút mondani mindazoknak, akiknek barát­ságában és jóindulatú támogatásában ré­szesülni szerencsés voltam. Ezúton mon­dok tehát Istenhozzádot, kérve, hogy jó­indulataikat részemre továbbra is megtar­tani szíveskedjenek. Sonnenchein Benő. Községi orvos ur figyelmébe! Vet­tük az alábbi levelet. Igen tisztelt Szerkesztő ur! Szíveskedjék b. lapja legközelebbi szá­mában felhívni a községi orvos ur figyelmét, arra a tarthatatlan állapotra, hogy a község főutcája, a Kiss-utca teljesen meg van fer­tőzve a Mátray-féle telekről kiáramló bűzös levegővel, amely az ottani sertés hizlalóból teljesen megtölti az utcát. Úgy tudjuk, hogy az ijesztő ázsiai kolera elleni védekezés a község összes polgárságára kötelező, érthe­tetlennek tartjuk tehát azt, hogy miért kerüli ki ez a hatóság és főorvos ur figyelmét. Úgy látszik a jóbarátok, a kik közé a szer­kesztő ur is tartozik, szemet hunynak az ilyen dolgok felett, de lenne csak egy sze­gény földmives emberről szó, már régen nyakára hágna a rendőrbiztos és birság is lenne kiróva terhére. Érmihályfalva, 1910. október 12. Olvashatlan névaláírás. Ehhez a levélhez, kinek íróját sejtjük, az irás, stil és fogalmazás hibáiból, felesleges kommen­tárt fűznünk. Ha való a levélben foglalt állítás, akkor a községi orvos urat tényleg mulasztás terheli, de terheli legelső sorban a rendőrséget, a kinek kötelessége a lakos­ság érdekeit minden téren megvédeni. A mi a bennünket ért vádat illeti, megkívánjuk jegyezni azt, hogy minket a közérdek meg­védésénél egyáltalán nem befolyásol a ba­rátság, sőt épen barátunkkal szemben is gyakorolni szoktuk a szigorú kritikát, mely­ről alkalma lehetett olvasóinknak meggyőző-

Next

/
Thumbnails
Contents