Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)

1910-03-09 / Rendkivüli kiadás

I\ rendkívüli kiadás. Nagykároly, 1910. márczius 9. íl-ik szám. III. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK. KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. m 10 Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. szám. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: DR. BISITZ BÉLA „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő : SÍMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak : Helyben házhoz hordva egy évre 6-— korona félévre 3'— korona. Vidékre postán küldve egy évre 7'— korona félévre 3'50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. Előfizetési és Hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult. JUSTH GYULA KÖRÚTJA. Érmihályfalva, Székelyhid, Nagyiéta, Nagykároly. Nagyszabású és lelkes előkészületek előz­ték meg a függetlenségi eszmék tántorithatlan bajnoka és kíséretének fogadtatását úgy Érmi- hályfalván, Székelyhidon, valamint Nagyiétán és Nagykárolyban, akik eljöttek függetlenségi ér­zelmű polgártársaik közé, hogy az egész or­szág szivéhez szóló szavaikkal buzdítsák a párthiveket kitartásra, küzdelemre. Érmihályfalván a pályaudvart már a kora reggeli órákban ellepte a tömeg, amely idege­sen, izgatottan, mindazonáltal imponáló rend­ben várta a Debreczenből jövő vonatot. Hat óra 17 perckor robogott be az 1710. számú személyvonat, amely Justh Gyulát és kíséretét hozta magával. Az egybegyűltek lelkes éljenzése közben száltak le a vonatról Justh Gyula és a vele érkezett képviselők, névszerint: Gróf Vay Gábor, Bakonyi Samu, Kun Árpád, Justh Já­nos, Mádi Kovács János, Szabó Endre és Purgli János, Fráter Loránd. A képviselőket Szőke János róm. kath. plébános fogadta az alábbi Justh Gyulához in­tézett remek beszéddel: „Kegyelmes Uram! A történelem megismétlődik. A Czézárok egy fáradt diadalutja szeli át a szép hazát. A honszerelem lángjától hevülő magyar szivek vezérüket ünnepük. Megfogyva bár, de törve nem: Él magyar, áll Buda még! Talpra ma­gyar, hi a haza! Itt vagyunk. Követjük a ve­zért és jelszavát: Édes fiam csak Előre! Ott voltam lélekben Galántán, hol Ke­gyelmes Uram mellett gyönyörűen lengette zászlót büszkén, szabadon az Eszterházyak egyik dicső unokája. A szabad, független Ma­gyarországnak izabad független polgára óhajtok élni, és ha kell, meghalni, mert tudom, hogy hazámé szavam, életem. A szabad hajdúk csak a minap ünnepel­ték vezérüket, mi is csatlakozunk szívvel, lé­lekkel hozzád a Rákócziak egykori földjén. Vajha a vezér szava visszhangra találna min­den magyar szívben, s ne az átok fogná meg a magyart, mert az soha együtt nem tart! Haladtunk! A közös külügyminisztérium a hatóságokkal magyar nyelven levelez. Auszt­riával olyan kereskedelmi szerződésünk van, mint akármely más külföldi álammal. Ti küldtetek zászlót minden iskolának, hogy a honszeretet zászlóját élesszük az ifjúság szivében. De megállani nem szabad. A gyáva meg- hátrál, a bátor megvárja ja támadást, a vakmerő nekimegy az ellenségnekj Az Isten is segít; ki bir velünk?! Szabadi népek valánk, azok leszünk! Vörös lobogóval a- lázadók, feketével a gyászmagyarok, mi a tieddel hazám dicső, nagy ősei, piros, fehér, zölddel, a vér, a becsület, a remény színével követünk téged. Ismételten arra kérünk buzdíts egyetértésre, nehogy mint oldott kéve széthulljon nemzetünk, mert hiszen: Természete a magyarnak, Hogy a jussát nem hagyja; De, ha szépen kérik tőle Az ingét is oda adja ! Kegyelmes Uram! Eléd tesszük hódoló tiszteletünket, mert megvagyunk győződve, hogy a honszeretet hozott közénk.“ (Lelkes szűnni nem akaró éljenzés.) A beszédre Justh Gyula röviden válaszolt, megköszönve a nem remélt fogadtatást, kitar­tásra, küzdelemre buzdította a polgárságot, mert most a nemzet életharcáról van szó. Majd Szőke plébános szavaira reflektálva. „Utánnam a haza javára“ szavakkal kezet fogott a kül­döttséggel. Az üdvözlő beszédek elhangzása közben előállott a bihari vicinális és a képviselők, kik­hez az érmihályfalvaiak küldöttsége is csatla­kozott, felszállottak a vonatra mely a jelenlevők lelkes éljenzése közben cammogott ki az állo­másról. Érsemjénben 100 főből álló küldöttség várta a képviselőket, ahol egy fiatal leány gyönyörű csokrot adott át Justhnak. Hét óra 19 perckor érkezett a vonat Szé­kelyhidra, ahol óriási néptömeg várta Justh Gyulát és társait. Babos János üdvözlő szavára Justh Gyula melegen válaszolt, megköszönve a szives fo­gadtatást kérte a polgárság támogatását nehéz és fárasztó munkájához. Ezután Farkas Gábor csokaji földbirtokos fogatán hosszú kocsisor által követve behajtatott a városba a Fürdő vendéglőbe, a hol reggeli volt. Rövid reggeli után a piacz térre ment a nagygyűlésre. A gyűlést Babos János pártelnök nyitotta meg, a ki rendkívüli meleg szavakkal üdvö­zölvén Justh Gyulát felkérte beszéde elmon­dására. A beszéd szövege szószerint a következő! Tisztelt Polgártársaim! Szivem egész melegével köszönöm azt a lelkesedést, amelyet Önök a mi szent ügyünk iránt tanúsítanak. Nagyon köszönöm azt a lel­kes fogadtatást amelyben részesítettek és igaz hazafias szívből köszönöm az önök igen tisztelt elnökének hozzám intézet nagybecsű szavait. Ez mindarról tanúskodik, hogy ebben a városban a mi ügyünk nagyon jól áll hogy ennek a vá­rosnak polgársága mellénk fog áliani, addig, mig igaz ügyünk diadalra nem fog jutni. (Han­gos éljenzés) Tisztelt Polgártársaim ! Szomorú időket élünk ismét Magyarországon. Megint felujult az. a törekvés, hogy leverjék a magvar nemzetet s hogy elfojtsanak minben nemzeti törekvést eb­ben az országban. És miért ? Azért, hogy azok a férfiak, akik már ezelőtt 4—5 évvel teljesen leszornltak Magyarország színteréről, most is­mét szerepelhessenek a közéletben. Csodálatosan tapasztaljuk, hogy azok az alakok, a kik már ezelőtt 4—5 évvel visszahú­zódtak sötét odúikba, hogyan jönnek most is­mét felszínre és hogy igyekeznek egyéni érde­keit kielégíteni. Csakhogy ezzel szemben az a vigasztalásunk, hogy azok akik hozzászoktak az odúk sötétségéhez, amint napfényre jönnek, azoknak vagy el kell pusztulniok az igaz ma­gyar hazaszeretetről tanúskodó napfény suga­rában, vagy pedig, hogy életüket megtarthassák, vissza kell, hogy takarodjanak azokba a sötét odúikba. Azt mondják — tisztelt polgártáisaim, — hogy ez a korszak nem azonos a Fehérváry alatti korszakkal. Hiszen tisztelt polgártársaim a képviselő­ház nagy többséggel bizalmatlanságot szavazott ennek a kormánynak. Ugyancsak a képviselő­ház határozottan figyelmeztette a kormányt, ne­hogy a Balkánállamokkal kötendő kereskedelmi szerződéseket rendeleti utón léptesse éietbe. És ez a kormány, mely tiltakozik a darabont név ellen, mégis megtette. Tisztelt polgártársaim! Az annexió még meg sem történt, mert hiszen Bosznia még nem lett a magyar törvényhozás által annektálva, tehát ez az állítás államjogilag alaptalan. De nemcsak hogy rendeletileg annektálták Boszniát, hanem ugyancsak lement egy osztrák generájis és ott kihirdette rendeletileg az alkotmányt. Ök tehát ugyanazon az utón járnak, mint Fehér­kanavász, asztalnemű, chiffon, karton, ágyteritő, függöny, szőnyeg és az összes e szakba vágó áruimat hatóságilag engedélynzett végeladáson kiárusítom. A nagyérdemű közönségnek van szerencsém tudomására hozni, hogy raktáromon lévő ruhaszövet, vászon, Tisztelettel KOHM MÁRKUSÉ.

Next

/
Thumbnails
Contents