Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-04-12 / 18. szám
18-ik szám. 1910. ápril 12. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. len szála, hogy hazánk gazdasági önállóságát végtére megteremthessük. Hát nem lenne-e ez a nemzet a világ összes népei között a legutolsó és leghitványabb csorda, ha még egy nemzeti jegybankot sem volna szabad felállítani ? Hát szabad-e egy uralkodónak emiatt egy országot évekig tartó válságba sodorni és abba tartani ? Hát nem-e leg égbe kiáltóbb abszolutizmus volna a nemzet millióinak és százezreinek az Istenségig ható eme fohászát elnyomni; törvényes jogos kívánalmait egy országnak letörni ? Micsoda nép volna ez, ha ebbe bele nyugodnék ? Hát elfelejtette volna ez a nemzet, hogy őseink ereiben milyen vér folyt. Ennek a kornak gyermekei talán más szívvel szeretik ezt a földet, mint ők szerették?! Én nem hiszem! Lépjen fel hát az abszolutizmus nyíltan. Le azzal az alkotmányos operetté köpenyeggel, had nézzünk a szeme közzé nyíltan, annak a bizonyos madárnak, melynek szárnycsattogtatá- saira és suhogásaira nemcsak az élők, de még a holtak is rá fogják vicsorítani fogaikat. Most pedig engedjék meg tisztelt polgártársaim, hogy mint iró egy költeménynyel fejezzem be beszédemet. Micsoda ország ez Hogy ilyen szomorú,« Hogy itt minden ember Csupa sötét ború ? Bánatkőből van itt A legkissebb ház is. Sírva fakad itt még A vándor madár is. Azért ily szomorú Ez a szegény ország, Hogy a nemes Turul madárt A sasok kimarták. Ez áldott hazának Hogyis volna párja, Ha a két fejű sas Nem vijjogna rája. Fölvirrad még egyszer Ennek az országnak, A mikor a sas és Turul Újból harczra szálnak. Lesújt akkor Hadúr Égi villámával, Győzni fog a sason A Turul madárral. Leírhatatlan szavakkal nem tolmácsolható lelkesedéssel fogadta a közönség a programm beszédét, a mely lelkesedés tetőpontját érte el akkor, a mikor Nagy György lépett az emelvényre és elmondotta éljenzéssel és tetszés nyilvánításokkal kisért beszédét. Szeretett Polgártársaim! Kossuth Lajos kurucz katonái! Első szavam a köszönet szavai, mint kiküldötté az 1848-as függetlenségi párt központja részéről, hogy elfogadták nagynevű vezérünk Justh Gyula ajánlatát és az igazi a meg- hamisithatlan kuruczot Fráter Lorándot képviselőjükül jelölték. Ugyanezen a napon, ugyanezen órában, mint a mesebeli királynak egyik szemem mosolyog a másik sir. Mosolyog látva a magyar nép, szeretett kurucz testvérem, itteni lelkesedését a függetlenségi eszmék iránt, a másik sir mert ezelőtt egy órával láttam azt, hogy a nemzeti munkapárt vezére Gróf Tisza István Debreczenbe utazott hirdetni azt a programot, a mely a nemzet jogai letörését és a megadást viseli. Igaz, csendőrszuronyok tette meg az utat, a hol végig megyen, a hova beteszi lábát, mert egy czél lebeg előtte letörni a nemzeti törekvéseket. Más országban egy ilyen embert leütnék mint veszett kutyát, kiüldöznék az országból, hogy szerezzen magának teret, hazaeljenes elvének diadalra juttatására. A császári cselédek, a kormány koldussá szolgává akarja tenni a nemzetet, jhogy koldusbotot véve kezébe idegen országban keresse meg kenyerét, a melyet az édes hazában megszereznie nincsen alkalma. Ez ellen küzd a függetlenségi párt, ezt akarja megakadályozni Justh Gyula és az ő kurucz katonái, hogy az ország kisgazdái, kereskedői és iparosai az önálló nemzeti bank és vámterület felállításával a vagyonosodás terére lépjenek és ebben az édes magyar hazában boldogan élhessenek. Ezért küzdüuk megadás nélkül, ezért küzdünk kitartással s elveinkből nem engedünk semmit és soha! Ezzel szemben a függetlenségi párt az a része, a mely az anyapárttól elszakadt a megadás jelszavát hirdeti, de akkor a midőn a hatalomról a vezetésről volt szó mindig jelentkezett. Eszembe jut a magyar gazda és két cigány .adomája. Reggelezés közben belép a gazdához két cigány. Az ismert magyar jószívűség alapján megkínálja a gazda a cigányt paprikás szalonéval. Az egyik elfogadja és eszik belőle. Azután a kulacsra került a sor, abból is jól felhörpintett. A másik azonban csak halgatott. Mikor a reggelinek vége volt, azt mondja a gazda a cigánynak. Na most már légy szives és seperd ki az udvart. A czigány oldalba üti a társát s igy szól hozzá „In már eleget tettem, beszélj már te is more“. Ilyen volt a régi függetlenségi párt is a különválás előtt: a mikor arról volt szó, hogy főispánságot töltsenek be, kitüntetést, rangot nyerjenek akkor ők voltak az elsők, a kik erre jelentkeztek, de a mikor árról volt szó, hogy a nemzet jogait meg kell védeni és a hatalommal szembe kell állani akkor ők félre áltak és azt mondották nekünk : „ Szóljatok már ti is valamit.“ Ilyen függetlenség nem kell nekünk, a hol csak a czég van meg, de a gazda maga nem az elveit valja. Gidófalván van egy választóm. Katz Samu specerájos. Az üzlet czége. „Vegyeskereskedés a vadoroszlánhoz.“ Azt hinné az ember a czim- ről, hogy annak tulajdonosa egy vad ember. Dehogy! Egy jámbor zsidó, a ki nem oroszlánbőrt vagy fegyvereket árul, hanem borsot, paprikát, kefét és suvikszot. Ilyen a Kossuth Eereucz vezérlete alatt álló párt. Ők csak hirdetik az elveket, de annak megvalósítását nem akarják! Elveket letagadni nem lehet, azokat meg kell valósítani, meg kell valósítani az önálló nemzeti bankot és vámterületet, nemcsak hirdetni. Ez a párt a választójogi törvényt a munkapárttal együtt akarja megvalósítani, hanem egyik tagja vezette a jegyzőkönyvet. Azt állítja a párt, hogy az önálló vámterület és jegybank benne van a 67-es kiegyezésben is és a törvénykönyvben is. Ezek azt érdemelnék, hogy amikor délbe hazamennek ebédre, a feleségük a szakácskönyvet tálalja elébük, amelybe benne vannak a különféle ételek is. Mi nemcsak hangoztatjuk az elvek meg- valósitásst, de követeljük is, mi küzdünk az ország függetlenné tételén, hogy boldog s önálló független legyen Magyarország és népe ! Hive vagyunk az általános titkos választójognak, követeljük az adó fokozatos megállapítását, követeljük oly törvények meghozatalát, amely elősegítse a kisgazdák, kereskedők és iparosok boldogulását A kisgazdák érdekében azt, hogy 20 holdig terjedőleg a birtok földadó mentesittessék. A kereskedők érdekében a kereskedelmi törvények revisióját, a kisiparosok érdekében az uj ipartörvény mielőbbi elkészítését azon az alapon, amelyen azt az iparosok követelik. A közigazgatási törvények megváltoztatását s ezzel a népjog kibővítését. Erre vonatkozólag ecseteli a biróválasz- tást, ahol a főszolgabíró azt mondja a szavazónak : — Halja kend! Én jelölni fogom X-et és Y-ot. Az én jelöltem azonban X. Ha tehát kend Y-ra mer szavazni, én úgy képen ütöm, hogy elbódul bele. Követeljük az önálló magyar hadsereget és az önálló független Magyarországot. Ezelőtt egy éneket hallottam felhangzani az érmihályfaivai kuruc testvérek ajkairól: „Kossuth Lajos azt üzente . . .“ — Meddig várunk még ? Az idő itt van, elérkezett. A halhatatlan, a szent üzenetet küldött, katona kell a harcba, a háborúba. Egy valódi kurucra, akit nem rettent el az ágyuk tüze, aki a legnagyobb csatában is megálja a helyét. Szeretett Polgártársaim ! Kossuth kuruc katonái! Ilyen embernek ismerem én Fráter Lo- ráudot, akit a párt részére Justh Gyula is ajánl nektek. Öt küldjétek a küzdelembe, az ő kezébe adjátok a zászlót. Diadalmusan fogta lobogtatni s nem hajtja meg a hatalom előtt és kitüntetését soha. Éljen Fráter Loránd ! Éljen a legnagyobb kurucok egyike! Frappáns módon nyilvánult meg a lelkesedés a tüzes beszédre s az éljenzés nem akart akkor sem csilapulni, mikor Várady Miklós alelnök lépett az emelvényre. A polgárság még hallani szerette volna Nagy Györgyöt és Fráter Lorándot is s elhallgatta volna talán napestig a két kedvencet, akit oly szeretettel beszéltek a néphez. Végre Iecsilapodott az éljenzés és dr. Vá- radi hozzákezdhetett beszédéhez. A szónok legszebb szavaival ecsetelte a 48-as eszméket, ecsetelte azt a küzdelmet, melyet a Justh vezérlete alatt álló párt folytat a nemzeti jogok kivívásáért. Majd áttért a mai gyűlés impozánságára, egybe hasonlította azt az előző heti gyűléssel, melynek számarányát és lelkesedését kétszeresen túlszárnyalja a mai. A múlt heti néma gyűlés volt, a mai az érzelem a lelkesedés napja. Megemlékezett arról, hogy midőn arról volt szó, hogy az anyapárthoz csatlakoznak, ki lett moudva az, hogy ^kerülnek minden személyeskedést az ellenféllel, csak a lelkesedést és az elvekért való küzdelmet viszik a választási harcba s a volt képviselő nevét nem is ejtik ki a gyűléseken. Kénytelen azonban ettől a megállapodástól eltéri, mert a múlt héten dr. Molnár Ákos olyan kifejezéseket használt programmbeszédjében, melyben sértette a vezért a pártra való tekintet nélkül tisztelt Justh Gyulát és magát a párttagokat, melyet szó nélkül nem hagyhat. A volt képviselő kijelentette, hogy csak az a párt bir jogosultsággal a kerületben, amelyet képvisel. Itt citálta a szamár meséjét mely oroszlán bőrt vélt magára, de elfelejtette az ordítást utánozni és i-át kiáltott. Dr. Molnár Ákos is elfelejtkezett arról, hogy az ő pártján kívül is létezik egy párt, egy hatalmas, erős párt, amely szigorúan ragaszkodik a 48-as elvekhez :s legjobban a Kossuth Lajos programmjához. Az igazi 48-as párt ma alakult meg, mert a Kossuth-párt neve, névhez van kötve s lehetne azt, ha vezére Borbély volna „Borbély-párt“-iiak is nevezi. Dr. Molnár Ákos Justh Gyulát 3-ad rendű politikusnak nevezte el. Ha Justh 3-ad rendű akkor ő reá bátran ki lehet mondani, hogy legalább is 25-öd rendű politikus. Majd megemlékezett a Fáy-féle választásról. melyről dr. Molnár Ákos azt állította, hogy megsértstték a Kossuth nevét s nem azzal indultak a harcba. Valótlannak jelentette ki ezen állítását, mert az akkori küzdelembe egy sajnálatos esemény vitte győzelemre a Molnár Ákos zászlóját. Nyílt felhívást intéz a bihardiószegi polgáraihoz citálva egy adomát. Azt ajánlom nekik igy szólt hadják oda a Molnár Ákos zászlóját. Viselték már híven 8 évig, viseljék csak 2 hónapig a Fráter Loránd zászlóját és segítsék őt diadalra juttatni. Végül megemlékezve arról, hogy dr. Nagy György már másod Ízben jött le a kerületbe Fráter Loránd támogatására és a polgárság lelkesítésére, köszönetét fejezi ki neki a párt n :- vében fáradságáért, kérve őt, hogy hirdesse azt, hogy a székelyhídi választó kerület megalkuvást nem ismerő módon ragaszkodnak az 1848-as eszmékhez s Magyarország törvénybe fektetett jogaihoz. Egyben indítványozom, hogy a gyűlés az alábbi sürgönyt küldje el a pártvezérhez, Justh Gyulához: Justh Gyula Budapest. függetlenségi pártkör. Fráter Loránd szeretett képviselő jelöltünk ma tartotta ezrekre menő ember előtt nagy hatású programmbeszédjét. Dr. Nagy György a központ nevében lelkesítette a választókat. Ebből az alkalomból egyhangú lelkesedéssel üdvözöljük Nagyméltósá
