Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)

1910-03-05 / 10. szám

10-ik szám. 1910. márc. 5. KÖZÉRDEK. 5-ik oldal. A -vármegyei alkalmazottak adómen­tessége. Mint félhivatalosan jelentik, a belügy­miniszternek a pénzügyminiszter hozzájárulásá­val kiadott egyik régibb körrendeleté kimondja, hogy a vármegyei alkalmazottak a törvényha­tósági adó, valamint az útadó fizetése alól men­tesek. Minthogy kétség merült fel az iránt, hogy a kérdéses mentesség csak az 1904. évi X. tör­vénycikk rendelkezései alá tartozó vármegyei alkalmazottakat illeti-e meg, avagy kiterjed a többi vármeggei alkalmazottakra és a nyugdí­jasokra is, a kétszakminiszter egyetértőleg most kiadott újabb körrendeletébe közli a várme­gyékkel, hogy, amenyiben a törvénylv.tósági adó és útadó fizetése alól a törvény értelmé­ben az összes állami tisztviselők, altisztek és szolgák mentesek, ez a mentesség a viszonos­ságnál fogva a vármegyék minden olyan alkal­mazottjára is kiterjed, akik nem a vármegye háztartási költségvetés terhére, ha nem egyéb jövedelmek, vagy alapok terhére szabályszerűen rendszdresitett tisztviselői, altiszti vagy szolgai állást töltenek be. (Ilyen állások például a kór­házalap és az utadóalap terhére szervezett állá­sok.) Kijelenti továbbá ez az újabb körrendelet, hogy a szóbanforgó adómentességek a várme­gyék nyugdíjasait is megilletik. Végül kimondja még, hogy a vármegyei törvényhatóság dijno- kai, vagy bárminemű napdijasai azonban a tör­vényhatósági és útadók alól nem mentesek, mert ez a mentesség törvényileg as állami napdija- soknak sincs biztosítva. Cselédmizériák. A mai repülőgépes, di­adalmas korszaknak óriási csapása a cselédkér­dés, amelyről olyan gyakran esk szó szép asz- szonyok között teazsurokon, pompás uzsonná­kon. Igen kedves téma ez ilyenkor, csakugyan sok esetben jogos alapja van a cselédekről hang­zó panaszoknak, kifakadásoknak. Azonban, ha őszinték vagyunk, be kell ismernünk, hogy e cselédmizeriák is és sok asszonyka az oka, aki olyan kedvesen cseveg a tea mellett, otthon a cselédjével szemben valóságos furia. Az ilyen aztán — nem kap cselédet, vagy legalább is állandó cselédet nem. Házánál egymásnak ad­ják a kilincset a beszegődő és távozó cselédek. A gyakori cselédváltozásban a rekordot egy ara­di ismert uriasszony érte el, akinek az 1909. évben nem kevesebb, mint 263 cselédje volt. Ilyen módon szinte mindennapra esik egy-egy cseléd. Ugyancsak jellemző, hogy ennél a csa­ládnál 4 cseléd volt öngyilkos. A második leg­több cselédet cserélő uriasszony szintén Aradon lakik s a múlt év folyamán 196 cselédje volt. Szatmáron a rekordot egy idősebb urinő érte el, akinek 64 cslédje volt az elmúlt évben. Ezek a számok magukban is beszélnek, nincs szük­ség tehát kommentárra. Legjobb kész harisnyák! FQstÖS DezsÖ-nél kaphatók. Legtartósabb harisnya fejeléseket is vállal. Debreczenben, Piac-utca 12-ikszám. (Stenczinger-féle ház). Jégküldemények kivételes díjszabása. A kereskedelemügyi miniszter az előrelátható jéghiányra való tekintettel a teljes vaggon ra­kományokban fehéráruként feladásra kerülő jégküldeményekre úgy az államvasutakon, mint a Kassa-Oderbergi vonalon a kivételes díjsza­bást április hó végéig terjedő érvénynyel en­gedélyezte. Buziási Phönix Párisban. A párisi ár­vízkatasztrófa következményeként az orvosok ragályos betegségek fellépésétől tartanak és az iníiciált viz ivását eltiltják. Buziásfürdő tulaj­donosának, Muschong J. agilitásának sikerült több százezer üveg „Buziási Phönix“ viz szál­lítására szerződtetni és az első több vaggon- ból álló szállítmány már a legközelebbi na­pokban lesz útnak indítva Párisba. Természe­tes, hogy ezen örvendetes eredmény elérésé­nél a hires „Buziási Phönix“ kitűnő qualitása, mint természetes, legtisztább üditőviz jött fi­gyelembe. Rendelet a vasúti vágányokon való átkelés elien. A falusi nép, de meg a váro­siak is eddig nem vették valami szigorúan az átkelési tilalmat jelző vasúti sorompókat, hanem átbújtak a sorompó alatt aztán átmentik a sí­neken. Minthogy beigazolást nyert, hogy a va­súti elgázolások legnagyobb részének az ilyen vigyázatlanságok az okai, Hieronymi, keresk. miniszter most rendeletet bocsátott ki, amely­ben a pályaőröket szigorúan felhívni rendeli arra. hogy a sorompók lezárása után a legna­gyobb figyelemmel őrködjék azon, hogy ha­sonló esetek elő ne forduljanak és az átkelési tilalmat megszegőket pedig adják át a hatóság­nak, amely a kihágási törvény alapján pálya­sértés miatt érzékenyen meg fogja a vigyázat­lanokat böntetni. Furcsa szükséglet. A Pesti Napló m. hó 24-i számában a „Vállalkozás rovatá“-ban je­lent meg a különféle építések és szállítások' reklámjai között az alábbi, pikánsul megszöve­gezett hirdetés: Kötél a magyar királyi dohányjövedéki igazgatóság részére . . . Évi szükséglet körül­belül 96000 darab vastag és 34000 darab vékony 37a m. és 386000 darab vastag, 167000 darab vékony 4 m. hosszúságú kötél. A földmivelésügyi minisztérium ter­mésbecslései. A római nemzetközi mezőgaz­dasági intézet, illetve a kötelékébe tartozó ál­lamok képviselete abban állapodott meg, hogy minden hónap 20-án egy, az intézet kötelékébe tartozó összes államok terméskiálitásait ismer tető közleményt tesz közzé a világsajtó utján. Magyarország, mint a jelzett intézet tagja ezen megállapodás elöl el nem zárkózhatván, ahhoz hozzájárult. E hozzájárulás következményeképen a terménybecslések közzétételére eddig megál­lapított időpodtokat a földmivelésügyi minisz­térium olyképen volt kénytelen megváltoztatni, hogy az ország mezőgazdasági állapotát ismer­tető közleményei, illetve termésbecslései minden hónap húszadika előtt a római intézet rendel- delkezésére állhassanak. Éhez képest a földmi­velésügyi minisztérium a gazdasági tudósítói jelenítsek beküldési határnapjait minden hónap 1 - érői minden hónap 9-ére és 25-ére helyezte át, minélfogva a minisztérium tájékoztató jelen­téseit és termésbecsléseit ezentúl a hónap 4-e és 8-a helyett a hónap 12-én és 20-án fogja közzétenni. E változásról a gazdasági tudósító­kat idején értesítik. Ékszert, órát, ezüstnemüt jótálllás mel­lett bámulatos olcsó áron csakis Magyarország legnagyobb ékszerüzletében Debreczenben a Löfkovits Arthur és Társa czégnél vásárolhag tunk. Taimlnf KERES kinczler frigyes 1 CmUlUI asztalos. Nagykároly, Hunyadi- utcza 10. szám. 1—3 FIGYELEM ! Mindennap friss villás reg­geli, kitűnő kőbányai sör, jó házi koszt kap­ható, Kudla László vendéglőjében Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér. Abonensek el vállal­tatnak. Kiadó szoba. Gróf Károlyi-utcza 11. szám------------------ alatt egy csinosan bútorozott sz oba azonnal kiadó. Fiö-VPlPttlf Mindenkinek saját érdeké- * CIC111 • ben Van, hogy mielőtt az alábbi czikkekben szükségletét fedezi akarja, hogy előbb az alábbi ezég ajánlatát kikérje. Mert a legkitűnőbb „Lábatlani portland és román czementet. Karteien kívüli fával égetett Nagyvárad vidéki meszet, minden­féle Porosz kőszenet, kovács szenet, bánya szenet, gőzkokszot, rostált bükfa szenet, továbbá mindenféle motor, gép és Cylinder olajokat lehet kapni. Fóliák Zsigmond keres, ügynök által. Telefon 441. Debreczen. Nyilttér.* Nyilatkozat. Lukács Ferencz és Gerecze Károly, nagy­károlyi lakosoknak — Kovács József ellen in­dított rágalmazási hajszájában, minthogy sem nevezett Kovács József, sem alantirottak a fent jelzett rágalmazókat nem tartjuk képeseknek arra, hogy tőlük lovagias utón elégtétel legyen vehető, ellensúlyozni akarván a nevezettek által terjesztett rágalmakat s máskép Kovács József urnák elégtételt nem kereshetvén, ezennel ki­jelentjük, hogy Kovács József urat minden te­kintetben kifogástalan, korrekt úri embernek tartjuk, a róla terjesztett rágalmaknak hitelt egyáltalában nem adunk, azokat koholt valót­lanságoknak nyilvánítjuk. Nagykároly, 1910. február 26. Csepreghy Ernő Csáky Gusztáv Jobbágy István Kerekes László Márkís Viktor Papp János Szabó Ferencz Selig Ödön Szűcs Béla Serly István Tóth Miklós. *) E rovatban foglaltakéit nem vállal felelős­séget a Szerk. Eladó íüszerüzJet. Gencsi-utczában egy 15 év óta fennálló, jó forgalmú ~3SÖ1 füszerüzlet egyébb foglalkozás miatt eladó. Értekezhetni: Z1NNER ISTVÁN tulajdonossal. fizipészek, fisizmadiák és Szíjgyártók figyelmébeI Tisztelettel értesítem fent nevezett urakat, hogy nállam kaphatnak puha nyárfa szabó - deszkákat 4 méter hosszúságig és 50—60 szélességben. 10—12 czenti vastagságban, jutányos ár mellett. Tóth János ácsiparos. Gózson-utcza 5. szám. Sokat mulaszt el az, ki Abbáziát fjgí'ihh egyszer meg nem nézi, mert amennyi szépséget a természet itt össze­halmozott, elbeszélés után szinte hihetetlennek tűnik fel. Gyógyító kiimája pedig páratlan, mi­vel egész éven át látogathatja a közönség. Hiszem, szivesen fogadja a t. közönség, hogy ha tájékozásul b. figyelmét felhívom SFJlFBá“ szálloda és éttermemre „Ili f (HoteI és Penzi0} MAGYAR OTTHON-— mely elsőrangú szálló Abbázia központjában, a kikötő közelében, parkkal körülvéve, remek ki­látással, hol minden kényelmet feltalál a t. közönség. Kitűnő magyar konyhámért pedig a ki egyszer már vendégem volt, jövőben is fel­keres. Fürdőszoba minden emeleten, orvos a házban. És daczára annak, hogy a szálloda és étterem minden kényelemmel bir, áraim a leg­olcsóbbak. Hosszú tartózkodásnál árengedményt is adok. Szives pártfogást kér, tisztelettel: Politzer Gyula, „Riviera“-szálloda és étterem (Hotel és Penzió) tulajdonosa Abbázia. Ruhát fest és Nagykároly, HAUFEL SAMUEL «3-utca 1. sz. ■? Alapittatott 1902. 5

Next

/
Thumbnails
Contents