Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-02-26 / 9. szám
Nagykároly, 1910. február 26. 9-ik szám. fHl. évfolyam. KÖZÉRDEK *10 u «. ~r \ ERMELLEK. KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. szám. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: DR. B1S1TZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő : SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6*— korona félévre 3*— korona. Vidékre postán küldve egy évre 7*— korona félévre 3*50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult. Választások küszöbén. Nagykároly, 1910. február 26. (S) Egy közelgő, küzdelemteljes választás előszelei fujdogálnak az országban. A különböző pártok és árnyalatok állig fölfegyverkezve várják a választások kiírását, hogy a jólismert, ősdi jelszavakkal a választó polgárok voksait a maguk javára, a saját győzelmükre biztosítsák. Nem tehetjük, hogy most, a mikor az a szenvedésekben gazdag nemzet, az urna elé szó- littatik, „megállj“-t ne kiáltsunk a politikai hóbort apostolainak és föl ne világosítsuk olvasóinkat arról, hogy ne lidércfények, csábos illúziók és üres jelszavak után futkosson, hanem igaz: érdekeit latolgassa! A nemzet igaz érdekeit említettük. A régen fennálló pártok és árnyalatok programmjainak egyikében sem látjuk azt dominálni, mi e kifejezés: „a nemzet, az ország igaz érdekei“—kifejezés jelent. Nem a haza, a nemzet haladása,— hanem hivatatlan egyének fix ideái alkotják a közelgő választások plattformját. Lelketlen s részben tudatlan politikai stréberek könnyelmű politikai tőzsdeügyietekbe akarnak bocsátkozni újra az ország bőrére a nemzet zsebére. Elég volt a hazugságokból, torkig vagyunk a délibábos ígéretekkel és csömörlésig sőt undo- rodásig telve vagyunk a hipokrita biztatásokkal! Ennek az üreszsebü nemzetnek, ennek a kiéhezett országnak, ennek a százszoros csalásoknak áldozatául esett népnek nem kell már többé a politika, hanem gazdasági fellendülés és előhaladás! És ép ezért fájó szívvel látjuk a magunk részéről, hogy még semmi jel, semmi reményünk arra, hogy egy hatalmas közgazdasági párt volna kialakulóban! Pedig ha az ország politikai önállóságát megtartani és kiterjeszteni akarja, ha az egységes magyar nemzeti államot kiépíteni akarjuk, ha Európa keletén arra a szerepre nem aspirálunk, melyet a földrajzi s a etnográfiái konfiguráció jelöl számunkra, úgy minden további habozás nélkül gyökeresen szakítanunk kell a politikai boldogulás maszlagjával és humbugjával és arra a térre kell térnünk, melyen függetlenségünket, fejlődésünket, boldogulásunkat egyedül munkálhatjuk: az ön és céltudatos közgazdasági munka terére! Egyszóval visz- sza kell térnünk az igazán „legnagyobb magyar“: Széchenyi István példájára: Mily boldog, mily nagy, hatalmas, gazdag, független és egységes volna ma ez az ország és nemzet, ha Széchenyi Istvánnál az úgynevezett politikai nagyságok sorozata lezáródott volna, hogyha azóta egyedül az ő eszméi uralkodtak volna bennünk és rajtunk! Bár csak a betűnél, az írásnál is közvetlenebb mód állana rendelkezésünkre, hogy most a választások előtt minden szavazó polgárnak fülébe harsoghassuk, hogy ne üljön fel az évtizedes mámoritó jelszavaknak, hogy ne észfi- camitó paragrafus gyártó jogászokat, és gazdag nagybirtokosokat küldjön a dunaparti palotába, hanem a nemzet anyagi javán, boldogulásán és előhaladásán céltudátossággal munkálkodó gyakorlati közgazdászokat! „Hol vagy Széchenyi István? Téged magyar kíván! Gyászos öltözetben Te előtted sírván? _____ Es küdti intézmény ellen. Kondrád László érmihályfalvai kiváló ügyvéd, a Haverda ügyben hozott esküdszéki ítéletből kifolyólag az alábbi beadványt intézte a nagyváradi ügyvédi kamarához: Indítvány a nagyváradi ügyvédi-kamara közgyűléséhez, az esküdszéki intézmény eltörlésére vonatkozólag. Mondja ki a kamarai közgyűlés, hogy az eddigi tapasztalat azt igazolja, miszerint az esküdtszéki intézmény az igazságszolgáltatást bizonytalanná, ingadozóvá, véletlen esélyektől függővé teszi, az igazságszolgáltatásba vetett hitet és bizalmat megrendíti, a közerkülcsiségre káros hatást gyakorol, s az önbíráskodást nagyon előmozdítja. Ennélfogva felterjes' *ést intéz évi jelentésében az igazságyminiszterhez az iránt, hogy terjeszszen be törvényjavaslatot a Házhoz, az esküdtszéki intézmény eltörlése végett, s ezen határozatához leendő hozzájárulás és hasonló felterjesztéstétele végett az összes ügyvédi kamarákat megkeresi. Indokok: Az ország 2-ik városának Szegednek esküdtszéke Haverda Máriát, Vojtha Antalt, sőt a haszonlesésből előre megfontolt szándékkal gyilkoló, beösmerésben lévő s magát bűnösnek valló Jánosi Aladárt is nem bűnösnek nyilvánította. Ösmeretes mindnyájunk előtt ezen aljas bűntény s annak gyalázatos részletei s azt hiszem, nincs köztünk senki, a ki különösen Jánossi Aladárnak fölmentését indokoltnak s az esküdtszék eljárását csak menthetőnek is tartaná. Ami pedig az ítélet kihirdetése után a fölmentettek, a szegedi közönség egyrésze, sőt állítólag a védő ügyvédek részéről is történt, nemcsak kritikán alul áll, de föltétlenül igazolja, hogy az esküdtszékek számtalan hasonló ítéletei nemcsak az igazságszolgáltatás iránti tiszteletet, az az iránti bizalmat semmisiti meg, de a köz- erkölcsiségre is rendkívüli romboló hatást gyakorol. Ezen most említett megdöbbentő s az igazságszolgáltatás szégyenfoltját képező, szegedi esküdtszéki ítélet s a múlt évi ügyvédi kamarai közgyűlésen tárgyalt hasonló indítványom indokai — melyeket felolvastatni kérek — kellőleg igazolják indítványom jogosultságát. Érmihályfalva, 1910. február hó 20. Kondrád László , ügyvéd. Az indítvány értesülésünk szerint a kamara tagjai körében lelkes viszhangra talált s azt egyhangúlag elfogják fogadni s a többi kamarákat hasonló tartalmú felirat intézése iránt meg fogják keresni. _____________________________ RO SENBLATT LIPI okleveles bélyegző-ügynök arany mondásai. A Lévaji Béla bharátum khijelentette, hogy nem áll szóba lapummal. Smarn dorauf! Én azt hiszem, hogy fél, mert az ipari hitüszüvet- kezet igazgatósága nem hajlandó thuvábbá a cshalfa künnyeknek felülni s helyette nyilat— kuzni. * A phulgármester ór és Illés Jaszli mirnük Nyíregyházára uthazták mogokat, hogy a jéggyárat megtekintsék. Nagyun helyes ! Legkhüze- lebbi khüzgyölésen inditványuzni fugom, hogy khüldjék ki ükét egy évi thanulmányutra az északi sharkra. * A ghojoknál beálutt a böjt! Buldogok í mert náluk csak hét hétig tart ez a rusz szu- kás, de nekhem az uj év első napjátul az ó-év utolsó napjáig. * A Khabelik Gyola sirkhüves az ipari hitel- szüvetkezet síremlékén dulguzik. Nem is csoda, a huvá a Lévaji Béla betheszi a lábát, utt megjelen a kholera és a dhügvész. * Azt hallum, hogy a Lévaji óreságot a khereskedők az özletökből khitiltották, mert félnek vele szüvetkezni. * A Dhemidur elvtárs buldog! Így szólt huzám az elmúlt héten: — Lipi pajtás! Az uj füispán egy faintos gavallér. Megígérte, ha az installálás jó! sikerül, megkapom a múltban szerzett érdemeimért a „Phiros kecske“ rendet. * Azt hallum, hogy felépöl a thisztviselői thelep is. A hangulatbul kivehetőleg a thelep Leltározás miatt az összes üzletben QtiiioiHQfngl/ levő áruk igen jutányos árak mellett dl Uöilla lilák SZILÁGYI IMRE női- és férfi-divatáru kereskedésében Nagykároly, Deák-tér.
