Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-06-15 / 28. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK 28. szám. junius 15. ÉRMELLÉK. Érmihályfalva. Kinevezés. Biharvármegye főispánja Andrássy Endre szalacsi gyakorló-orvost tiszteletbeli járási orvossá nevezte ki. Pótválasztás. Folyó hó 16-án zajlott le a pótváiasztás Székelyhidon. A választást heves és erős küzdelem előzte meg, mert mindkét fél a legnagyobb lelkesedéssel nézett a választás elé. A választás minden legkisebb rendzavarás nélkül folyt le és igazán elismeréssel kell megemlékezni Ma- gyari Miklós választási elnök pártatlanságáról. A választás egész a záróráig óriási izgalmak között folyt le. A két jelölt között állandóan pár szavazat különbözet volt, végre is Fráter Loránd 5 szavazat többséggel a székelyhídi járás országgyűlési képviselőjévé választatott, — mely eredmény párthívei között óriási lelkesedést keltett. És most, a midőn a választással együtt a küzdelemben felzaklatott szenvedélyek lecsillapodtak, arra kérjük olvasóinkat, feledjék azokat a keserűségeket, amelyek a pártok versengésének nyomában fakadtak és különösen arra kérjük, hogy bosszúvágynak vagy bármily megtorlási törekvésnek ne vessék alá magukat. Nyújtsanak egymásnak békejobbot, szolgálják teljes odaadással a nemzet, vámsunk és községeik érdekét és a poiitikai kérdések az eddigi szép öszsz- hangot ne zavarják meg. Térjenek vissza a csendes foglalkozáshoz és feledjék azt, hogy valaha mint politikai ellenfelek állottak szemben egymással, legyenek újból testvérekké. mellyel Érmellék lakosságát, társadalmat. mintaképnek állítottuk az ország lakossága elé. Visszajön?!?! Az a szerencsétlen és ádáz küzdelem, amely az érmihályfalvai járás volt főszolgabírója Dobozy és Jakab városi főjegyző között évek óta folyik és amelynek legutóbbi eseménye az volt, hogy Dobozyt állásától felfüggesztették és ellene bűnvádi eljárás indult meg: egy újabb stádiumba jutott. Lapunk legutóbbi számában ugyanis hirt adtunk arról a sajnálatos tényállásról, hogy a főjegyzőt állítólagos korteskedés miatt állásitól felfüggesztették és ellene fegyelmi vizsgálatot rendeltek el. Ami az ügy politikai oldalát illeti, azzal mi nem akarunk foglalkozni, mi hisszük és reméljük azt, hogy a jelenleg uralmon levő kormány, melynek élén nemsokára Tisza Istvánt fogjuk tisztelhetni, oly igazságosan fogja az ügyet elintézni, mint amilyen elveket hirdetett Tisza István gróf a megyei közigazgatást illetőleg: tisztát, egyenest, pártatlant, becsületest. Ez oldalról nincs mit tartanunk. De furcsának tartjuk azt, hogy az egész járásban szájról-szájra jár mintegy ijesztgetéskép az, hogy Dobozy főszolgabírót visszahelyezik állásába. Ez ellen sincs kifogásunk. Ha felettes hatósága az ellene emelt vádakban büntetlennek találja, helyezzék vissza, de azt ne ijjesztgetésképen hozzák a járás tudomására. A Karaffák, a Haynauk korszaka már elmúlt és ezzel egyidejűleg letűnt főszolgabirák basáskodásának is az alkonya. Ha vissza is helyezik Dobozyt állásába legyen nyugodt a járás közönsége ő törvénytelenséget egy percig sem fog elkövetni s ha elkövet, mi azt egy percig sem fogjuk eltűrni. Itt bosszuállásról szó sem lehet ez kétes fegyver, amely igen könnyen hátulról sülhet el és azt találhatja, aki a fegyverrel bánni akart. Ha pedig mégis erőszakoskodva és bosszút akarna állani, legyen nyugodt a járás közönsége, mi meg fogjuk találni a módját annak meggátlására. A mi tiltakozó szavunk elhalszik oda ahol hozzák a törvényeket, s ebben segítségünkre lesz a fővárosi sajtó is, de egy járás közönségének a nyugalmát felzavarni nem hagyjuk. Ne ijedjenek meg tehát attól a szótól „visszajön.“ Tessék, foglalja el az állását, de legyen a nép atyja, ne pedig zsarnoka. A Jakab Rezső elleni fegyelmi ügy pedig ne aggasza a város közönségét. Élt ő már nehezebb napokat is és talán fog élni. Őt megvédi az ami ércfalként veszi őt körül, amelyre mi is oly büszkék vagyunk : a „puritán becsületesség“. Ilyen embert megbántani is bűn, megvédeni pedig kötelesség. Ennek tudata pedig él azok szivében, akik hazug aljas rágalmak alapján ellene az eljárást meginditani kénytelenek voltak. Székelyhid. Apponyi Albert körútja. Hétfőn gróf Apponyi Albert, a függetlenségi párt vezére több képviselő társaságában dr. Molnár Ákos támogatására Bihardiószegen át Székelyhidra utazott. Bihardiószegen dr. Veress István ref. lelkész fehérruhás leánykák élén óriási néptömeg jelenlétében lelkes beszéddel üdvözölte, majd a Kossuth-szobor előtt gróf Apponyi nagyhatású beszédet tartott. Beszéltek még Jármy, Nadányi, dr. Molnár Ákos és dr. Dóczy Imre. Innen vonattal Székelyhidra utaztak, ahol a vasútnál Kovács Lajos pártelnök rendkívül meleg szavakkal fogadta. A városháza előtt emelt díszkapunál fehérruhás leánykák élén Rosenfeld Micike szép csokrot nyújtott át Apponyinak, majd Molnár Antal bagaméri tanító nagyhatású beszédet intézett hozzá. A piactéren gróf Apponyi Albert és a kíséretében levők mondottak szebbnél-szebb beszédeket. Este dr. Molnár Ákos villájában a vendégek tiszteletére nagy vacsora volt, mely után Apponyi Bihardió- szegre utazott, ahol Zichy Tivadar gróf vendége volt. Esküvő. Mayer Lajos temetkezési vállalkozó folyó hó 25-én tartja esküvőjét Kulcsár Sándor földbirtokos kedves és bájos leányával, Mariskával. Képviselőtestületi gyűlés. A képviselőtestület folyó hó 12-én gyűlést tartott Doby József főbíró elnöklete alatt, melyben kimondotta, hogy a gróf Stubenberg Józseftől 50000 koronáért megvásárolt telket, az államnak, a járásbirósági épület céljaira 20000 koronáért átadja. Elfogadta a járdaanyag és méretezése iránt előterjesztett javaslatot és elintézett több illetőségi ügyet. Dr. Jakabo- vits Emánuel ügyvéd panaszt emelt a csendőrség ellen, hogy a vidékről bevásárlás végett bejövő és qz egyes üzletek előtt megálló kocsikat elzavarja s azt sem engedi meg, hogy az árukat az üzletekből a szekérre rakják s ezáltal a város kereskedelmét teljesen tönkre teszik. Kérte a képviselőtestületet, hogy tegye meg az intézkedéseket a nézete szerint erőszakoskodások meggátlása iránt. A képviselőtestület egyhangúlag hozott határozatával kimondotta, hogy a csendőrség ezen eljárását jog- és törvényellenesnek tartja és annak korlátozása, illetve teljes megszüntetése iránt a szolgabirói hivatalt és a csendőrkerületi parancsnokságot megkeresi. Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért. Öngyilkosság. Czompa Józsefné kis- kágyai gazdálkodó fiatal neje gyufaoldattal megmérgezte magát és dacára a közbejött orvosi segítségnek, 6 napi kínlódás után f. hó 9-én elhalt. Temetése 10-én folyt le nagy részvét mellett. Öngyilkosságának oka ismeretlen. — Ennyi a hir, a mit tudósítónktól kaptunk. Szegény fiatal asszony! Az élet legszebb korában, házasságának 3-ik havában vált meg az élettől. Teher volt az, a rrtely másnak boldogságot, örömöt nyújt, neki szenvedést juttatott osztályrészül. Mi vitte e rémes cselekedetre, nem mondta meg senkinek, csak sejtik: anyósa bánásmódja, avagy boldogtalan családi élet; legnagyobb valószínűség szerint életuntság. Három havi házasság után életuntság ? Kissé furcsán hangzik e szó! A sir azonban mély, ott sok titok van eltemetve. Hadjuk tehát pihenni a már boldog áldozatot, az ő szenvedései elmúltak, sírja felett rövid idő alatt kinő a fű, amelyet aligha fognak gondos kezek gyomlálni. Egy szegény asszony nyomorúsága. Újból gróf Stubenberg nagylelkűségéről kell írnunk, hogy legyen az életrajz teljes olvasóink előtt. Egy szegény cselédasszonyról van szó, a kinek háza tájára reá szállott a gólya madár. Ilyen alkalmakkor szükség van a bábára, hogy segédkezzék. A József-major azonban több kilométerre van a várostól. Fuvarost kértek a gróftól, hogy kihozzák. Egyszerűen megtagadta. Bement gyalog küldönc érette. Soká maradt, a szegény asszony óriási kínok között feküdt. Újabb küldöncöt küldtek a városba. Végre megérkezett a segítő kéz, kimerülve, kifáradva s csak az a Mindenható jó Isten segítette a beteg nőt, kogy szerencsésen világra hozta gyermekét. Eljött a keresztelés ideje. Ismét kértek fogatot. Újból meg lett tagadva. Gyalog vitték be a gyermeket. Soká tartott az ut, az ártatlan gyermek megéhezett. Szerencse, hogy akadt Székelyhidon egy jólelkü asszony, a ki adott neki táplálékot. Ennek tettét feljegyezte az Isten, de hisszük és kérjük arra, jegyezze fel a grófét is és Ítéljen felettük irgalmat nem ismerő módon könyörtelenül. Ezeket a sorokat pedig ne feledjék el az érmelléki lakosok s ha szó van szocializmusról, úri ember iránti gyűlöletről, lássák be azt, hogy a szegény munkásnépnek, ha nem is mindig, de igen sokszor igaza van akkor, a mikor a nép nyomorának enyhítését követeli. 89—1910. képvt. flersenytárgyalási hirdetmény. Székelyhid község képviselőtestületének folyó évi 89. sz. határozata alapján Székelyhid községben a Bercsényi-utcán létesítendő furott közkút és felépítménye vállalatba adására versenytárgyalást hirdetünk. A kút fúrására és a medence és szivattyú szerkezetre együttesen akár külön a fúrásra és külön a medence és vizhuzó szerkezetre lehet ajánlatot tenni. A kúthoz 3 angol hüvelyk 76 mm. belátmérőjü, kivül-belöl horgonyozott csövek használandók. A fúrandó mélység valószínűleg 200 méterig terjedhet. A kút építése az oda ítélés után sürgősen megkezdendő és megszakítás nélkül kellő erővel folytatva befejezendő. Minden anyag szerkezet és munka vállatkozó terhe. A versenytárgyalás, illetve az ajánlatok felbontása Székelyhid városháza tanácstermében 1910. julius 7-én délután 3 órakor fog eszközöltetni, ugyanezen időpontig adhatók be ajánlatok. A 83000—907. B. sz. közszállitási szabályrendeletben előirott minden kiállított ajánlott borítékba helyezve lepecsételve s a borítékon „Ajánlat a 89—910. képvt. sz. a. hirdetett székelyhídi közkutra“ felírással ellátva adandó be. Bánatpénz gyanánt 300 korona teendő le Székelyhid község pénztárába és az arról való elismervény az ajánlathoz csatolandó. Ajánlattevők ajánlataikkal a végleges eldöntésig kötelezettségben maradnak. Székelyhid község fentartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közzül az ajánlott árakra való tekintet nélkül szabadon választhasson. A vállalat minden részleténél a közszállitási szabályrendelet határozmányai be- tartandók. Székelyhid, 1910. junius 3. Az elöljáróság. 326—1910. végreh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §8 a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Székelyhídi kir. járásbíróságnak 1909. V. 612. sz. végzése következtében dr. Jakobovits Emánuel ügyvéd által képviselt Biharmegye takarékpénztár javára 440. K. a jár. erejéig végrehajtás utján lefoglalt és 880. K-ra becsült ingóságok u. m. rozs, lovak, kocsi 440. K. tőkekövetelés a fizetett összeg betudásával s jár. erejéig Nagyiétán 1910. évi julius hó 2-ik (második) napjának d. e. 11. órájakor nyilvános árverésen eladatnak. Melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. t. c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénz fizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Székelyhid, 1910. junius hó 11. Kollárik Béla kir. bir. végrehajtó.
