Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-06-15 / 28. szám
Nagykároly, 1910. junius 15. 28-ik szám. III. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. szám. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: DR. BISITZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6'— korona félévre 3 — korona. Vidékre postán küldve egy évre 7-— korona félévre 3 50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hiidetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult Kérelem előfizetőinkhez ! A lefolyt nyomdászstreik alatt meggyőződést szereztek igen tisztelt előfizetőink arról, hogy sem fáradságot, sem anyagi áldozatot nem tekintve, igyekeztünk lapunkat — habár csekély terjedelemben — de rendes időben megjelentetni. Hogy részünkről az anyagi áldozat nem csakély volt, elég bizonyíték arra, hogy egy két oldatos lap annyiba került, mintha máskor 4 oldalon jelentünk volna meg, viszont a 4 oldalos, 10 oldatos lap költségét igényelte és ezen felül napokig kellett vidéken tartózkodnunk, ami szintén nagy terheket rőt reánk. Ezen áldozatokkal szemben ne vegyék szerénytelenségnek, ha arra kérjük előfizetőinket, hogy múlt és jelen évi előfizetési dij hátralékaikat kiegyenlíteni szíveskedjenek. Reánk is nagy terheket ró a lap előállítási költsége és reá vagyunk utalva előfizetőink szives jóindulatú támogatására. Kiváltó tisztelettel A „KÖZÉRDEK“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Nevelés és az élet. Nagykároly, 1910. jun. 15. Nagy kérdés az erkölcsnevelés, amely minden családot érdekel. Minden család féltő gonddal csüng gyermekén, minden család jeles, szolid, becsületes, nemes törekvésű, jó és tisztalelkü emberré óhajtja nevelni gyermekét. De a szülő sokszor nem ér rá annyit foglalkozni gyermekével, mint amennyit szeretne. A szülők jelentékeny részét elfoglalja a magával és a maga idegéletével avagy a létért folytatott küzdelmével való gondja; a gyermekre nem jut sem kellő idő, sem kellő gond. Az asszonyoknak egy hányadát sok minden izgatja (színház, toalett, pletyka stb.) olykor még a gyermek is — csakhogy nem éppen erkölcsi irányban. De a legjobb, a leggondosabb szülő is megdöbbenve látja, hogy a gyermeklélek kisiklik a gondozó kéz irányitó hatalma alól s kaput nyit olyan benyomásuk számára, amelyek mérgező hatással vannak a morális érzésre. Az élet, a nyilvánosság, a szabadság fogalmainak tágulása s a vele való sokszoros visszaélés, a vallásosság hanyatlása, súrlódások minden téren erősen kiélesedő ellentétet támasztottak az erkölcsi törvények eszményi tartalma és a valóság jelenségei közt. Az élet tapasztalatai sokszor súlyosan kompromitálják a tiszta erkölcs fogalmait. A léhaság, az erkölcsi közömbösség. sőt maga az teljes morális nihilizmus vajmi gyakran boldogul, tért nyer és hódit, holott a tisztult erkölcsi önérzet és felfogás elmarad és elpenészedik. Minden ilyen tanulság — és a mi közéletünk úgyszólván nap-nap után kínálja — rombolólag hat az erkölcsökre. Az iskoláról szoktuk mondani azt, hogy tanitása az élet számára szól, nem az iskolának. De ezt a tanítást is sokszorosan megcsufolják a valóság mezején szedhető tapasztalatokat. Az iskola szemefénye és büszkesége, akinek nemcsak tehetség és természetes adományok bősége adatott, hanem morális erő, önérzet, makulátlan tisztesség és lelkes meggyőződések lendülete: az életben vajmi gyakran elbukik azokkal szemben, akik az iskolákban mindig csak svi- hákságukkal tűntek ki, de akik az életben részint könnyű hajlékonysággal, részint mindenre való készséggel, kerülő utakon, talán éppen éppen könnyű erkölcsi podgyászuk folytán megtalálják a boldogulások föltételeit, sőt akárhányszor oly karriérhez jutnak, amely mindenkit meglep s amely után a tiszta erkölcsi alapon álló egyéniség hasztalan áhítozik. Ez ma a világ sora, nemcsak nálunk, hanem mindenütt. Bizonyságul szolgálhat erre éppen az a körülmény, hogy az erkölcsi törvényekhez való visszatérésnek s az erkölcsi érzés és fölfogás jobb és erősebb ápolásának szükségét. A világot azonban megjavítani nem lehet. A világ jó és a világ rossz; a világ erkölcsös és a világ erkölcstelen. Aki csak erkölcsi tisztaságban tud élni és lélegzeni: az külön világot alkot maga körül s beéri a bármi kevéssel is, csakhogy a maga tisztult fölfogásából engedményt tennie senkinek ne kelljen. Aki meg minden áron bőség, tündöklés, élvezetek és hiúság után tör: annak hiába prédikálunk erkölcsöt. A világ mindig ilyen volt és ilyen marad. Bankett-mánia. Ez egy tükre a szerepelni, feltűnni és flancolni akaró magyar társadalomnak. A bankett a magyar ember jellemvonása. Ezekben „mi“ vagyunk. A könnyelmű, enni, inni, dikciózni szerető magyar ember, ki 4 vagy 6 koronájával megváltott bankettjegye mellett jóllakik és egy-két száz embernek egy borízű toaszt keretében elmondhatja a maga saját külön szellemi véleményeit. Annyi bankett talán sehol sincs, mint Magyarországon. A jőllakás és ezzel kapcsolatosan a dikció- zás vágya soha úgy nem hódit a külföldön, mint nálunk. Minden mozgalom, gyűlés, kongresszus, ismerkedés, ünnep, Uram bocsá’! még csak a képviselőválasztás is egy-egy bankettel végződik s ilyenkor a dúsan megtérített és felvirágozott asztal körül felvonulni látjuk társadalmunk elégedett, mosolygó arcú demokratáit és burzsoáit, kik nyájas leereszkedéssel emelik poharukat mindazon „kitűnő“ férfiainkra, a kiket — titokban — a pokol fenekére kívánnak. Nem akarlak gáncsolni tekintetes magyar társadalom, de mondhatom, hogy ilyenkor mindig szégyelem magam, mikor az ilyen aktuális diszebédek alkalmával felvonulni látom potrohos alakodat. Szégyelem, mert tudom, hogy kivált ekkor, soha nem vagy őszinte. Elveidet, meggyőződésedet zsebre dugod s a látszat kedviért ragyogó arccal és borízű hanggal csatlakozol a — hangulathoz. Kétszínű vagy itt, mint amilyen gerinctelen a hátad a külvilágban. A képviselőtestület közgyűlése. Nagykároly r. t. város képyiselőtestü- lete f. hó 12-én, vasárnap délelőtt Debre- czeni István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A városi 1909 évi zárszámadás, valamint az 1909 évi gyámpénztári számadás megvizsgáltatott és tudomásul vétetett. A 62000—1910 B. M. sz. körrendelet értelmében a város részére 1909 évre kiutalt 15000 korona államsegély összegnek a tisztviselői fizetések pótlékául felhasználása tárgyában, újabb határozat hozatott. A „Nagykárolyi atlétikai Klub“ kérelme rA HIRES, a valódi borsalinoKALAP EGYEDÜLI RAKTARA V.____________________________________________________ A „KALAP KIRALY“-nál, KERTÉSZ MIHÁLY czégnél, a legújabb és legjobb szalma és posztó nyári kalapok, turista ingek, nyakkendők, napernyők, harisnyák és minden raktáron levő czikkek. — 1