Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-05-07 / 22. szám
Nagykároly, 1910. május 7. 22-ik szám. Ili, évfolyam. KÖZÉRDEK ERMELLEK. KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. o v 8 * * ^ < ‘■ar * + Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. szám. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: DR. BISITZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő : SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6*— korona félévre 3‘— korona. Vidékre postán küldve egy évre 7-— korona félévre 3*50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult. Fogy a magyar. Néhány év előtt egy ne.es magyar iró és publicista kiadta a büszke jelszót: 30 millió magyar. Azt jelentette ez a jelszó, hogy nem szabad nyugodnunk mindaddig, amig 30 millió ember ajkáról nem cseng a magyar szó, mert az ilyen hatalmas nemzet aztán mindörökre megmarad a népek hullámzó tengerében. Amikor ezt a jelszót kiadták, Magyarország Európa szaporodó népei között az első helyen áilt s igy jogos volt a messze jövőbe vetett remény, hogy eljövend az idő, amikor a hármashegy és a négy folyam országában 30 millió ember fogja beszélni zengzetes nyelvünket. Sajnos, azóta súlyos változáson mentek keresztül népszaporodási viszonyaink. Körülbelül öt esztendő óta azt bizonyítják a statisztikai kimutatások, hogy Magyarország népszaporodásában stagnálás állott be és már most biztosra lehet venni, hogy az 1910-iki nagy népszámlálás ki fogja mutatni, hogy a per- centuális szaporodás tekintetében több mint 60 százalékkal estünk vissza ‘az 1911-iki eredménnyel szemben. Szomorú eredmény és megdöbbentő perspektíva! A visszaesésnek okait kutatjuk, találunk vidékenként százat és százat. A legsúlyosabb hatással volt a népszaporodásra a kivándorlás, amely hét év alatt több mint egy félmillió embert ragadott ki a hazai levegőből. A kivándoroltak 90 százaléka munkabíró férfi és asszony, a legjobb szaporodási anyag. Természetes, hogy ezt a hiányt szörnyen megérzi az ország népesedése. A másik ok a súlyos gazdasági viszonyokban keresendő. A szegény ember, nemcsak a munkás, de az intelligensebb ember is nem örül manapság, ha gyermeke születik, mert ez súlyosan megnehezíti az élet feltételeit. Mind nagyobb részt vesz a kenyérharcban az asszony és ha gyermeket szül, melyet fel kell nevelnie, ez a kenyérkeresetben gátolja,'ami nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a háztartás költségvetését. Sok helyütt valóságos csapásnak tekintik már a harmadik gyermeket is. Innen van az, hogy oly szörnyűségesen tért hódított a meddőség művészeté, a nagy városban épen úgy, mint a világ háta mögött levő paraszt tanyán. A szülők nem akarnak gyermeket és hogy milyen rémesen el van terjedve a gyer- mektelenségi rendszer, arról csak az orvosok tudnának beszélni borzalmas dolgokat. Most már nem az egy gyermekrendszer dúl az alföldi gazdák között, hanem a gyermektelenségi rendszer: ennyire elfajultak a viszonyok. A nehéz munka, a nyomorúságos életmód is hozzájárul a szaporodás korlátozásához. Mindezen bajoknak egyetlenegy orvossága van, az, hogy kedvezőbb gazdasági viszonyok közé jusson az ország. De hogy mikor lesz ez meg, annak csak a jó Isten a megmondhatója. Egyelőre nincsen rá kilátás. Talán ha megkaptuk volna az önálló vámterületet, nagyobb bizonyossággal remélhettük volna a közgazda- dasági viszonyainknak a javulását, de sajnos, az osztrák politika erőszakossága elütött bennünket ettől a reménységtől is. De kedvezőbb szimptomának kell vennünk azt, hogy Amerikába szakadt véreink ott megélni nem tudnak és ezért visszavándorolnak. Ez a visszavándorlás a lpgbiztosabb eszköz a kivándorlás megszüntetésére. S miután a kivándorlás által okozott vérveszteség a népszaporodásban a legsúlyosabb szerepet játsza, remélhető, hogy ez a tarthatatlan állapot megszűnik. Férfi pletyka. A pletyka nevű emberi gyöngéség sajátos asszonyi tulajdonság. Annyira az, hogy — bocsássanak meg kedves hölgyeim és ne essenek a két szememnek — még azzal az enyhítő körülménnyel sem szolgálhatok: hogy tisztelet a kivételnek. Hiszen példának okáért az ártatlan fajtájú pletyka..szórakoztat, mulattat, felvidít, elégtételt szerez és megnyugtat, de azért mégis pletykának nevezik. Hogy iksz, ipszilonné mit adott fel a múltkori vacsorán, hol csináltatta a ruháját, hányszor kerül egy héten hús az asztalra, hányszor paszuly, hogy ez, vagy amaz asszony hányszor sétáltatja meg a füszerszámlát amig kifizeti, miért nem ül meg nála a cseléd és a többi és a többi és a többi: ezek mind elsőrendű, finom, zamatos pletykák, miket kéjjel élvez az asszony, ha a kedves barátnőjéről szólnak, de amelyek egyébként nem halálos mérgüek, legfolebb egy gyors lejáratú sirógörcsöt okoznak annak, a kiről szólnak. Persze azért csúnya dolog az, mert — pletyka. Ha azonban a pletyka a nőnél csúnya, a férfinál egyenesen undorító. Nem tudok valami unesztétikusabbat elképzelni, mint például egy részeg asszonyt. A részeg ember, ölyik még tetszetős is, ha pityókos, de mutasson nekem valaki egy részeg nőt, aki iránt ne érezne megmagyarázhatatlan undort az embert, Nos, a mi a nőben a részegség, az a férfiban a pletyka. . . • Ezt a rövid elmefuttatást a pesti eset juttatja eszembe. Ismerjük az esetet. Egy férfi szeret egy férjes nőt. A nő tisztességes feleség s ellenáll a csábítónak. Ez meg bosszúból teleszórja a környéket azzal a pletykával, hogy neki ezzel az asszonnyal viszonya, volt. Hogy azután, mint a krónika tovább mondja, az asszony rálőtt a pletykázó férfira, ez már a kriminológia dolga. Elitélik-e, felmentik-e, az! a Haverda ítélet óta igazán nem lehet tudni: De bizonyos, hogy valamirevaló komoly ember megvetéssel gondol erre a fickóra, a ki pletykált, utálatos módon pletykált. Mert akár tiszta az asszony, akár nem, ez a férfi mindenképen megvetésre méltó. Ha nem tiszta az asszony, akkor is hitvány, komisz fráter, a kiben a legelemibb discretió nem volt meg (ez esetben azonban kevéssé érthető akkor, hogy micsoda elkeseredés adhatott az asszony kezébe fegyvert), ha pedig tiszta volt, akkor pláne megérdemelte a golvót. Mert a nő becsülete drágább, mint a férfié. Milliószor könnyebb elveszíteni s milliószor nehezebb is visszaszerezni. A kinek ez nem jut eszébe, a mikor alacsony bosszúvágyból a pletyka piszkos, fertőző, lomha szárnyaira engedi egy tisztességes nő becsületét, az ne várjon meghódolást, térdencsuszást a becsületében megrabolt asz- szonytól, hanem revolvorgolyót. Bizony, ha a pletyka férfiak — mert kérem, ezek is szép számban vannak — nem is érdemelnek mind revoivergolyót, de azt minden körülmények között megérdemlik, hogy világ csúfjára, emberek gunyjára, midőjöket külön összekössék egy-egy részeg asszonnyal . . . A múltak árnya. IX-XXXVI. Közli: L u c z i f e r. Volt temetés, volt ünnepély, ha azon az igazgató részt vett, azt mindig felszámította a társulatnak úgy, hogy azon, mint a társulat képviselője vett részt. Szólott egy meghívó vasut- bejárásra, ahol tudvalevőleg még a pántlikás szivarokat is a vállalkozó fizeti, a napidíj és útiköltség fel lett a társulatnak számítva. Ment légyen a főmérnök fürdőbe, anyósa temetésére egész családjával, szobaleányával, dajkájával, a mikor tudniillik nem igen van alkalma ellenőrzést, vonalvizsgálatot teljesíteni, a havi utazási számlákban a társulat területén teljesített utak fel lettek számítva, mint ellenőrzés a vonalon. Ha külföldi fürdőre ment, Budapestig a társulat contójára dupla napidijjal utazott. Ott mindig talált valami elintézni valót, amely okul szolgáltatott arra, hogy a családdal együtt megtett utat hivatalosan a társulat terhére felszámíthassa. Visszajövet Budapesttől szintén a társulat fizette meg a dupla napdijakat, hiszen egy ügydarab megsürgetése elég ok volt arra, hogy a társulatnak ez 120 koronájába kerüljön, pedig egy elnök által aláirt sürgetés nagyobb hatással lett volna az ügy érdemére. Hiába sokba került a fürdőzés, be kellett abból valamit hozni! Különösen jellemző az igazgató utiszám- lájában az, hogy soha senki által ellenőrizve nem lett, a szabályzat ellenére nem havonként, de két s három hónapoként egyszer állította azokat össze, maga utalványozta ki s arról soha senkinek jelentést nem tett. Ezen a címen az igazgató keresete a munkálat ideje alatt évenként 12,000 koronát, később 8— 10,000 koronát tett ki. A szakaszmérnöké: az egyiké, aki okleveles mérnök létére igazán fárasztó és lelkiismeretes munkát teljesített és az egész érdekeltség általános tiszteletét vivta ki, aki egymaga rajzoló, felvevő volt egy személyben, aki ember- feletti munkát végzett, keresett 6000 koronát K obrák « fobrak i pobraki cipők 1 u cipők ! A cipők! A legjobbak. Legelegánsabbak. Legkényelmesebbek. pr Kizárólagos raktár n DEBRECZBKBEN, Piacz-utcza 42. szám alatt.
