Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)

1910-05-07 / 22. szám

Nagykároly, 1910. május 7. 22-ik szám. Ili, évfolyam. KÖZÉRDEK ERMELLEK. KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. o v 8 * * ^ < ‘■ar * + Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. szám. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: DR. BISITZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő : SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6*— korona félévre 3‘— korona. Vidékre postán küldve egy évre 7-— korona félévre 3*50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult. Fogy a magyar. Néhány év előtt egy ne.es magyar iró és publicista kiadta a büszke jelszót: 30 mil­lió magyar. Azt jelentette ez a jelszó, hogy nem szabad nyugodnunk mindaddig, amig 30 millió ember ajkáról nem cseng a magyar szó, mert az ilyen hatalmas nemzet aztán mind­örökre megmarad a népek hullámzó tengeré­ben. Amikor ezt a jelszót kiadták, Magyaror­szág Európa szaporodó népei között az első helyen áilt s igy jogos volt a messze jövőbe vetett remény, hogy eljövend az idő, amikor a hármashegy és a négy folyam országában 30 millió ember fogja beszélni zengzetes nyel­vünket. Sajnos, azóta súlyos változáson mentek keresztül népszaporodási viszonyaink. Körül­belül öt esztendő óta azt bizonyítják a statisz­tikai kimutatások, hogy Magyarország népsza­porodásában stagnálás állott be és már most biztosra lehet venni, hogy az 1910-iki nagy népszámlálás ki fogja mutatni, hogy a per- centuális szaporodás tekintetében több mint 60 százalékkal estünk vissza ‘az 1911-iki ered­ménnyel szemben. Szomorú eredmény és megdöbbentő perspektíva! A visszaesésnek okait kutatjuk, találunk vidékenként százat és százat. A legsúlyosabb hatással volt a népszaporodásra a kivándorlás, amely hét év alatt több mint egy félmillió embert ragadott ki a hazai levegőből. A ki­vándoroltak 90 százaléka munkabíró férfi és asszony, a legjobb szaporodási anyag. Termé­szetes, hogy ezt a hiányt szörnyen megérzi az ország népesedése. A másik ok a súlyos gazdasági viszo­nyokban keresendő. A szegény ember, nem­csak a munkás, de az intelligensebb ember is nem örül manapság, ha gyermeke születik, mert ez súlyosan megnehezíti az élet feltételeit. Mind nagyobb részt vesz a kenyérharcban az asszony és ha gyermeket szül, melyet fel kell nevelnie, ez a kenyérkeresetben gátolja,'ami nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a háztartás költségvetését. Sok helyütt valóságos csapásnak tekintik már a harmadik gyermeket is. Innen van az, hogy oly szörnyűségesen tért hódított a meddőség művészeté, a nagy városban épen úgy, mint a világ háta mögött levő paraszt tanyán. A szülők nem akarnak gyermeket és hogy milyen rémesen el van terjedve a gyer- mektelenségi rendszer, arról csak az orvosok tudnának beszélni borzalmas dolgokat. Most már nem az egy gyermekrendszer dúl az al­földi gazdák között, hanem a gyermektelenségi rendszer: ennyire elfajultak a viszonyok. A nehéz munka, a nyomorúságos élet­mód is hozzájárul a szaporodás korlátozásához. Mindezen bajoknak egyetlenegy orvossága van, az, hogy kedvezőbb gazdasági viszonyok közé jusson az ország. De hogy mikor lesz ez meg, annak csak a jó Isten a megmondhatója. Egyelőre nincsen rá kilátás. Talán ha megkap­tuk volna az önálló vámterületet, nagyobb bizonyossággal remélhettük volna a közgazda- dasági viszonyainknak a javulását, de sajnos, az osztrák politika erőszakossága elütött ben­nünket ettől a reménységtől is. De kedvezőbb szimptomának kell vennünk azt, hogy Amerikába szakadt véreink ott meg­élni nem tudnak és ezért visszavándorolnak. Ez a visszavándorlás a lpgbiztosabb eszköz a kivándorlás megszüntetésére. S miután a ki­vándorlás által okozott vérveszteség a népsza­porodásban a legsúlyosabb szerepet játsza, remélhető, hogy ez a tarthatatlan állapot meg­szűnik. Férfi pletyka. A pletyka nevű emberi gyöngéség sajátos asszonyi tulajdonság. Annyira az, hogy — bo­csássanak meg kedves hölgyeim és ne esse­nek a két szememnek — még azzal az eny­hítő körülménnyel sem szolgálhatok: hogy tisztelet a kivételnek. Hiszen példának okáért az ártatlan fajtájú pletyka..szórakoztat, mulattat, felvidít, elégtételt szerez és megnyugtat, de azért mégis pletykának nevezik. Hogy iksz, ipszilonné mit adott fel a múltkori vacsorán, hol csináltatta a ruháját, hányszor kerül egy héten hús az asztalra, hányszor paszuly, hogy ez, vagy amaz asszony hányszor sétáltatja meg a füszerszámlát amig kifizeti, miért nem ül meg nála a cseléd és a többi és a többi és a többi: ezek mind elsőrendű, finom, zamatos pletykák, miket kéjjel élvez az asszony, ha a kedves barátnőjéről szólnak, de amelyek egyéb­ként nem halálos mérgüek, legfolebb egy gyors lejáratú sirógörcsöt okoznak annak, a kiről szólnak. Persze azért csúnya dolog az, mert — pletyka. Ha azonban a pletyka a nőnél csúnya, a férfinál egyenesen undorító. Nem tudok valami unesztétikusabbat elképzelni, mint például egy részeg asszonyt. A részeg ember, ölyik még tetszetős is, ha pityókos, de mutasson nekem valaki egy részeg nőt, aki iránt ne érezne megmagyarázhatatlan undort az embert, Nos, a mi a nőben a részegség, az a férfiban a pletyka. . . • Ezt a rövid elmefuttatást a pesti eset juttatja eszembe. Ismerjük az esetet. Egy férfi szeret egy férjes nőt. A nő tisztességes feleség s ellenáll a csábítónak. Ez meg bosszúból teleszórja a környéket azzal a pletykával, hogy neki ezzel az asszonnyal viszonya, volt. Hogy azután, mint a krónika tovább mondja, az asszony rálőtt a pletykázó férfira, ez már a kriminológia dolga. Elitélik-e, felmentik-e, az! a Haverda ítélet óta igazán nem lehet tudni: De bizonyos, hogy valamirevaló komoly ember megvetéssel gondol erre a fickóra, a ki plety­kált, utálatos módon pletykált. Mert akár tiszta az asszony, akár nem, ez a férfi mindenképen megvetésre méltó. Ha nem tiszta az asszony, akkor is hitvány, komisz fráter, a kiben a leg­elemibb discretió nem volt meg (ez esetben azonban kevéssé érthető akkor, hogy micsoda elkeseredés adhatott az asszony kezébe fegy­vert), ha pedig tiszta volt, akkor pláne meg­érdemelte a golvót. Mert a nő becsülete drá­gább, mint a férfié. Milliószor könnyebb el­veszíteni s milliószor nehezebb is visszasze­rezni. A kinek ez nem jut eszébe, a mikor alacsony bosszúvágyból a pletyka piszkos, fertőző, lomha szárnyaira engedi egy tisztessé­ges nő becsületét, az ne várjon meghódolást, térdencsuszást a becsületében megrabolt asz- szonytól, hanem revolvorgolyót. Bizony, ha a pletyka férfiak — mert ké­rem, ezek is szép számban vannak — nem is érdemelnek mind revoivergolyót, de azt minden körülmények között megérdemlik, hogy világ csúfjára, emberek gunyjára, midőjöket külön összekössék egy-egy részeg asszonnyal . . . A múltak árnya. IX-XXXVI. Közli: L u c z i f e r. Volt temetés, volt ünnepély, ha azon az igazgató részt vett, azt mindig felszámította a társulatnak úgy, hogy azon, mint a társulat kép­viselője vett részt. Szólott egy meghívó vasut- bejárásra, ahol tudvalevőleg még a pántlikás szivarokat is a vállalkozó fizeti, a napidíj és útiköltség fel lett a társulatnak számítva. Ment légyen a főmérnök fürdőbe, anyósa temetésére egész családjával, szobaleányával, dajkájával, a mikor tudniillik nem igen van alkalma ellen­őrzést, vonalvizsgálatot teljesíteni, a havi uta­zási számlákban a társulat területén teljesített utak fel lettek számítva, mint ellenőrzés a vo­nalon. Ha külföldi fürdőre ment, Budapestig a társulat contójára dupla napidijjal utazott. Ott mindig talált valami elintézni valót, amely okul szolgáltatott arra, hogy a családdal együtt meg­tett utat hivatalosan a társulat terhére felszámít­hassa. Visszajövet Budapesttől szintén a társu­lat fizette meg a dupla napdijakat, hiszen egy ügydarab megsürgetése elég ok volt arra, hogy a társulatnak ez 120 koronájába kerüljön, pe­dig egy elnök által aláirt sürgetés nagyobb hatással lett volna az ügy érdemére. Hiába sokba került a fürdőzés, be kellett abból valamit hozni! Különösen jellemző az igazgató utiszám- lájában az, hogy soha senki által ellenőrizve nem lett, a szabályzat ellenére nem havonként, de két s három hónapoként egyszer állította azokat össze, maga utalványozta ki s arról soha senkinek jelentést nem tett. Ezen a címen az igazgató keresete a munkálat ideje alatt éven­ként 12,000 koronát, később 8— 10,000 koronát tett ki. A szakaszmérnöké: az egyiké, aki okleve­les mérnök létére igazán fárasztó és lelkiisme­retes munkát teljesített és az egész érdekeltség általános tiszteletét vivta ki, aki egymaga raj­zoló, felvevő volt egy személyben, aki ember- feletti munkát végzett, keresett 6000 koronát K obrák « fobrak i pobraki cipők 1 u cipők ! A cipők! A legjobbak. Legelegánsabbak. Legkényelmesebbek. pr Kizárólagos raktár n DEBRECZBKBEN, Piacz-utcza 42. szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents