Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)

1910-04-09 / 17. szám

2-ik oldal. 1910. ápril 9. KÖZÉRDEK. 17-ik szám. Hatóságilag engedélyezett végeladás! kanavász, asztalnemű, chiffon, karton, ágyterltő, függöny, szőnyeg és az összes e szakba vágó áruimat hatóságilag engedélynzett végeladáson kiárusítom. A nagyérdemű közönségnek van szerencsém tudomására hozni, hogy raktáromon lévő ruhaszövet, vászon, Tisztelettel MÁRKÜSZ. KOHN követeli, hogy a munka eszközei a társadalom közös javaivá váljanak. — A munka szabaddá tétele a munkásosztály műve kell, hogy legyen, ezzel szemben minden más osztály nem egyéb, mint egy reakcionárius tömeg. 11. Ezen alapelvekből kiindulva, a szo- cziális munkáspárt törvényes utón és törvényes eszközökkel oda törekszik, hogy létrejöjjön a szabad állam és a szoczialisztikus társadalom, hogy eltöröltessék a bérmunka rendszere, hogy megszűnjék az egyén kizsákmányolása és meg- szüntéssék minden társadalmi és politikai egyen­lőtlenséget. A szocziális munkáspárt nemzeti keretben működve elismeri a munkásmozgalom nemzetközi jellegét és ez alapon oda hat, hogy az emberek testvérisülése igazsággá váljék. A szocziális munkáspárt követeli, hogy állami segélylyel szoczialisztikus termelő-szövetkezetek létesittessenek, amely szövetkezetek a munkás­nép demokratikus ellenőrzése alatt álljanak. Ezek a termelő-szövetkezetek oly mérvben lé­tesítendők az ipar és mezőgazdaság terén, hogy belőlük kifejlődjék az összes munkák szoczia­lisztikus szervezete. íme a szoczializmus, vagy a mai nevén nevezve, a szocziáldemokráczia igazi prog- rammja. Megvalósitható-e, avagy nem, utópia-e, avagy nem, e pillanatban mellékes kérdés. A közvetlen czél, a munkásosztály hely­zetének javítása, más osztályokkal való egyen- jogositása éppen olyan jogos, éppen olyan he­lyes, mint amilyen helyes az eszköze: az osz­tálytudatos szervezkedés. Fontos azonban, hogy ezt a programmot — fent is, lent is, — egyaránt ismerjék. Is­merni kell fent és pedig azért, hogy ez alapon Ítéljék meg a szoczialisztikus mozgalmat és is­merni kell lent, hogy maguk az érdekeltek e programmhoz szabják mozgalmukat. Mindenek­előtt meg kell állapítani azt, hogy a munkás, vagy még világosabban szólva, a szocziálde- mokrata párthoz tartozó munkás is, első sor­ban hazájának hű polgára és működésé nem­zeti keretben mozog. A hazátlan nemzetköziség egyenesen ki van küszöbölve a szoczializmus igazi programmjából. Hogy a magyar munkás embertestvérének vallja a német vagy angol munkást és boldogulását óhajtva, figyelemmel kiséri mindazokat a gazdasági és társadalmi mozzanatokat, amelyek e boldogulás útja felé vezetnek, ez_ egyenes kifolyása a góthai prog­ramúinak. Ámde az, aki ismerve e program­mot, a hazátlan nemzetköziség jelszavát meri hirdetni, készakarva meghamisítja a szoczializ­mus eszméjét, elvét és programmját. Épp úgy meghamisítja a szoczializmus programmját az, aki a legtávolabbról is össze­függésbe, sőt mi több, összeütközésbe hozza a tulajdon kérdésével, „A jogosan szerzett tulaj­don sérthetetlen“ ; arra a sarkalatos elvre van felépítve a jelenkor szoczializmusának prog- rammja és ez az elv oly tisztán és világosan lett Lassaile által felállítva, hogy ebbe semmi egyebet belemagyarázni nem lehet. — A haza- fiság és a jogos tulajdon- sérthetetlenségének alapján ■ állva, a szoczializmus a törvény kor­látain belül jogosan érvényesítheti a munka jövő szervezése és a magasabb értelmiség el­érésére vonatkozó törekvéseit és akik ezt a mozgalmat vezetik, azoknak legfontosabb köte­lessége az, hogy éppen a legkevésbbé müveit elemekkel ismertessék meg a szoczializmus programmjának békés irányzatát. Mert a szoczializmus programja, iránya, csakis békés lehet. Békés utón megvalósítani mindazt, ami a társadalmi viszonyok fokozatos javítását biztosítja. Wolfram lámpák ( (70% Tantal-lámpák \ áramtakaritás.) Villamos főzőedények Csengőberendezések Villanybevezetések legolcsóbban eszközöltetnek. Csillárok kaphatók SINGER MÁRTON ÉS TÁRSA cégnél NAGYKÁROLYBAN (Deák-tér). Ä múltak árnya. V-XXXVI. Közli: L u c z i f e r. Közel fél évig folyt a sikkasztás a mun­kás fizetések alkalmával, majd később a kárta­lanításra kiutalt összegekre is átterjedt, hiszen ennél könnyebb volt sikkasztani, mert a kimu­tatás csak egy példányban lett kiállítva s az az ellenőrnek lett átadva kifizetés és érvényesí­tés végett minden ellenőrzés nélkül s ment volna Isten tudja meddig, ha ennek véget nem vet, a pénztárban alkalmazott segédtiszt. Ugyanis időszakonként Pintér feledékeny- ségből számvevői érvényesítés czéljából azokat az okmányokat is átadta a pénztári segédtiszt­nek, a melyekben ő sikkasztását elkövette. Egyik okmányban azonban elfeledte a köbméter össze­gét kijavítani s igy a kifizetett összeg nem ta­lált a megállapítandó keresettel. És minthogy vakarások is fordultak elő a kimutatásban gya­nússá vált az érvényesítő előtt s telefonon meg­kérdezte az önkény egyik áldozatától, Szeszich Gyula volt mérnök segédtől a helyes adatokat, a mikor is kiderült, hogy az okmány ki lett javítva és a kifizetett összeg meg lett hami­sítva. Rettenetes gyanú támadt a segédtiszt lel­kében. Lehetetlennek tartotta azt, hogy az az ember, a ki hatalma teljes tudatában él, a tár­sulati elnöknek ebédek alkalmával szívesen lá­tott vendége, az igazgatónak testi, lelki jó ba­rátja, bankigazgató és intézmények vezető fér- fia, sikkasztásra vetemedjen?! Nem volt senki, a kivel gyanúját közölhette voina! Elővette a régi pénztári okmányokat, megnézte, átvizs­gálta őket, fárasztó nagy munka után reá jött arra, hogy itt egy nagymérvű sikkasztásról van szó, a mely már a 10,000 forintot megha­ladta. Jóllehet ezreket ígértek hallgatásáért, fel- fezte a sikkasztást, mert előbbre valónak tar­totta a becsületet, a hitvány pénznél, a mely hallgatásnál fel lett ígérve számára. Rettenetes pánik állott a társulatnál arra a hírre, hogy a felfedező követelte az okmányok megvizsgálását s nem engedte eltussolni hagyni magát a sikkasztás tényét sem, de vizsgálatot követelt. Körülfogták, czirógatták, ígértek füt, fát, csak hallgason. A válasz egy volt: nem, mert inkább akarok szegényen, de becsületesen meg­halni, mint egész életen át mint gazember, mint bűntárs élni. Két napig folyt a puhitás munkája, de hasztalanul, sőt a fenyegetés sem használt, in­kább kész volt állását elhagyni, de sem meg­fizetni, sem megfélemlíteni nem hagyta magát. Végre is nem volt más mit tenni, mint megejteni a vizsgálatot és jelentést tenni erről az elnöknek. Megindulta vizsgálat. Egy egész év köny- nyelmü ellenőrzése tárult a bizottság elé. Kisebb nagyobb összegek lettek megállapítva, mint elsikkasztott tételek, de teljes összegben igy sem volt megállapítható az elsikkasztott összeg, mert lehetetlen volt azt konstatálni, hogy meny­nyire rúg az a pénz, a melyet a nem jelent­kező munkások keresete tett ki s mennyi lett kártalanítási nyugtákra hamisan kifizetve. Azt sem tudták konstatálni nem-e lett a munka- szállitási költségből elsikkasztva, mert kellő ellenőrzési adat nem állott rendelkezésre. Megállapítottak tehát egy bizonyos össze­get, azt Pintérrel befizetteték s elszámolták különféle bevételek rovata alatt és nem azon rovatok javára, a melynek terhére a sikkasztás történt. Azt hiszem, hogy ez is oly adat, a mely fényesen bizonyítja, hogy a társulat számadásai minden hitelességet és valóságot nélkülöz­nek. Az esetet bejelentették a választmánynak, az sajnálattal vette tudomásul, még csak in­dítvány se lett téve, hogy a segédtisztet megdicsérjék (a szamár miért nem fogadta el a felajánlott ezreket) még csak szó sem volt arról, hogy az igazgatót szigorúbb ellenőrzésre utasítsák, ment tovább minden a maga rendjén azzal a különbséggel, hogy gondoskodva lett arról, hogy a segédtiszt, a ki bebizonyította azt, hogy ért egy kicsit a számadásokhoz, mi­előbb eltávoliíassék a pénztárból és más osz­tályba helyeztessék át, oda, a hol nincs szük­ség hallgatásra, annyival inkább, mert szatmár- megyei születésű ember a társulatnál nem volt soha szívesen látott alkalmazott. ■ (Folytatjuk.) Tavaszi újdonságok ! Van szerencsém tisztelettel értesíteni a n. é. helybeli és vidéki vásárló közönséget, hogy Nagykárolyban, a Deák-téren fennálló posztó- és rubakereskedésembe a tavaszi áruk megérkeztek. — Állandóan nagy raktá;t tartok hazai, angol és brünni kelmékből férfi és gyermekruhákból, továbbá tavaszi felöltőkből, melyeket jutányos áron bocsájtok a vevő közönség rendelkezésére. Gyermekruha-különlegességekből nagy raktárt tartok. Vidékre szövet-mintákat megkeresésre id- talanul küldök. A n. é. közönség b. pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelet lel Klein József, posztókereskedő. Kártya a korcsmában. (S.)Megnevetni való naivság kell ahoz, hogy csak a kis és nagy városok kávéházainak gon­dosan lefüggönyözött kártyaszobáiban dőzsöl a kártyaszenvedély. Nem. Ezt az ördöngős mes­terséget tudja már nagyon jól a nép úgyneve­zett „egyszerű gyermeke“ is. A nagy uraktól nem igen tanulta, mert az nem ül le vele blat- tozni; honnan tudja hát ? Éppen úgy kérdez­hetném azt is, hogy a kutya is hogyan tud úszni, mikor senkitől sem tanulta? Hát ma­gától a saját állatöszöne tanította meg rá. Hát a magyar ember is maga magától tanulta meg a kártyát, a vérében van ez a játékkedv s ha Megérkeztek a legújabb tavaszi kalapok KERTÉSZ MIHÁLT „Kalap Király“ ttztetébe, Nagykároly, Deák-tér.

Next

/
Thumbnails
Contents