Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-04-02 / 15. szám
15-ik szám. 1910. ápril 2. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. igazán finom, kényelmes, elegáns és tartós __ honi gyártmányú LÁ BBELIT akar vásárolni, az bizalommal fordulhat VUJA JÁNOS Kívánatra mérték után bármilyen kivitelű-hoz SZATMÁR, (Keresztes András-féle ház), aki dúsan felszerelt eol/fórókon csakis valódi finom bőrből, a már LZipU-rdKld.Id.UcUl is világhírű hazai gyárakból czipőket és cs zmákat nagyon is versenyképes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből minden olcsóbbrendü készítményt a __ szokásos bőr és talp utánzatokat teljesen kiküszöbölte és a Wr kinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. cipők és csizmák is készülnek. községeken kívül több város is képviselve volt tekintélyes számú vendégekkel. — Körülbelül nyolczszázan gyűltek igy össze s a legvidámabb hangulatban kezdődött meg a táncz este 7 órakor. Fesztelenül, gondtalanul élvezték a jelenvoltak a mulatság gyönyöreit, amikor 10 óra tájban egy lámpion papirosa meggyűlt és hirtelen fellobbanásával tüzbe borította a már múlt esztendőben fenyő gályákkal feldíszített nádas csűr fedelét. A gyilkoló sziporkák — különösen a fe- nyögalyakról — azonnal hullani kezdtek, miközben a tető is lángot fogott és annak nád parázsaí aláhullottak a kétségbeesett közönségre. Rettenetes pánik tört ki! A közönség emberfeletti erővel igyekezett a kijárat felé, haját tépte, ordított, — de mindhiába, mert a leszögezett ajtók nem engedtek a puszta emberi kéz erejének. A kétségbeesett tömeg ekkor a falak lerombolásához látott — részben égő ruhákkal. Sikerült is a fékevesztett erőnek egy tü- zifalat szétszedni — puszta kézzel — de vesztükre, mert a fal leomolván, az égő tömegre hullott, akik tehát nemcsak tüzhalált haltak, hanem agyon is nyomattak. A szerencsétlenségnek eddig 313 halottja és 88 sebesültje van. Az ország minden részében rendkívüli nagy részvét nyilvánult meg a szerencsétlenség iránt, sőt a külföldről is érkeznek részvét iratok. A szerencsétlenül jártak hátramaradott családjai iránt megindult a gyűjtés országszerte. A kormány is megtette az intézkedést a hátramaradottak segélyezése iránt. A múltak árnya. in—xxxvi. Közli: L u c z i f e r. Pintér Géza sikkasztását a munkás fizetéseknél kezdette meg. Ugyanis a társulat házi kezdésben végrehajtott építkezéseinél, a munkásokat a hét utolsó napján a vonal építését teljesítő művezető (nem használhatjuk a mérnök czimet, mert csak két okleveles mérnök volt közöttük) által kiállított fizetési jegyzék alapján a pénztárnok avagy ellenőr fizette ki, mely czélra az igazgató részükre kissebb-nagyobb pénzösszegeket utalványozott. A pénztári kezelésre előirt szabályzat ezen része be is lett tartva szigorúan, azzal a különbséggel, hogy ezen ideiglenes nyugták be lettek ugyan vezetve a pénztári és ellenőri naplóba, de leszámolásuk után egyszerűen megsemmisítettek Azok az okmányok a melyek alapján a fizeté- * sek teljesítve lettek, előzetesen nem lettek felülvizsgálva, csak utólagosan, de a könnyelmű kezelésre val az is, hogy az építést teljesítő közeg a Pintér féle sikkasztás felfedezéséig, soha nem tett jelentést arról, hogy mily összegek lettek vonalán a munkásoknak kifizetve, sőt horribilis összegre rúgott az a munkadij, a mely egyszerűen az építést vezetőnek lett átadva a munkásnak való kézbesítés végett. Ez a könnyelmű ellenőrzés és gondolkodás meg is teremte a gyümölcsét, mert most is határozottan állítom, hogy Pintér Géza sohasem sikkasztott volna, ha a társulatnál a pénzkezelést illetőleg ellenőrzés lett volna. A midőn a fizetést teljesítő ellenőr vagy pénztárnok székhelyére visszaérkezett, és a visszahozott pénzzel leszámolt, s több alkalom volt arra, hogy kisebb-nagyobb összeg hiányzott a leszámolásnál. Ez azonban nem tiint fel az igazgatónak, de még az sem, hogy a pénztári okmányokban igen gyakran vakarások, kihúzások fordultak elő. Mielőtt a sikkasztás felfedezését s annak kissé pikáns részleteit napfényre hoznám, szükségesnek tartom megmagyarázni miként eszközölte Pintér Géza a sikkasztásokat. A földmunka kimutatásokban 5 rovat fordult elő : Szel ényszám, Név, Kereseti összeg, Előleg és fizetendő összeg. Ezeket a rovatokat használta fel arra, hogy azok megváltoztatásával a kifizetett kereseti összegeket nagyobbaknak tüntesse fel, a melyet egy nem felületes igazgatónak, a ki folyton a' vonalon volt és figyelemmel kisérte a munkások keresetét, észre kellett volna vennie, annyival is inkább, mert volt eset arra. hogv az egyes tételekben 3 )0, 400, 500 koronás eltérések is mutatkoztak. — Pedig igen sokszor fordult az elő, hogy egy szegény földmunkás egy heti keresete 100—200 koronára lett elszámolva. Példa gyanánt bemutatom az alábbi eseteket : A művezető által kimutatott kereset volt 80 + 0 — 50. 650 m3 á 40 fill. 26.00 Ki lett javítva Pintér által: 80 -j- 0 — 50. 1650 m á 40 fill. 66.00 Érdekes az alábbi eset, a mely a vezér- árkolásnál fordult elő. A művezető által kimutatott kereset; 2684 m3 á 20 fill ......................... 536 K 80 f. Pi ntér kijavito'ta: 3684 m á 20 fill ..................... 736 K 80 fillérre. A legkülön -sebb a dologban az, hogy ezen fizetések a számvevői érvényesülését az igazgató jóváhagyásával rendesen Pintér maga eszközölte vagyis saját fi/.etesei számvevői megállapítását o maga foganat >sitot.a. Az igy kija itotí keresetek összege heten- kint 3—500 forintra ment, mely végeredményében 10,000 forint körül forgott. Kissé külön >s volt az is, hogy a köbméterek mennyiségéi soha sem javította ki s ha az igazgató csak egy kis összehasolitást tett volna a teljesi.ett f Idkiemelés és az ezért kifizetett összeggel, okvetlenül reá kellett jönnie arra, hogy egy köbméter f Idkiemelés oly horribilis összegbe kerül, a mely aligha felel meg a kilátásba helyezett olcsó házikezelésnek. Nem tartom tehát annyira bűnösnek Pintér Gézát, mint azt, a ki az ellenőrzés elmulasztásával neki a sikkasztások elkövetésére alkalmat adott. (Folytatjuk.) Nők a hivatalban. Miss Cicelv Coibet, aki nemrég időzött nálunk, hiriil viheti haza, hogy nálunk mégsem lehet a társadalmi felfogást makacs antifemi- nizmussal vádolni : mert hiszen a hölgyek nemcsak magánhivatalokban, de közhivatalokban i» nyernek alkal nazá^t. Ez sem nagy újság éppen, hiszen tudunk egy hölgyről, aki allami anyakönyvvezető. Most meg az aktuálisba a viszi ezt a dolgot, hogy Nagyváradon a közgyűlés a megüresedett rendőrségi irnoki állásba Weiterstein Etelkát választotta be. Tehát sem egy Jánost, sem egv Pétert, hanem Etelkát. A dolog, higyjék meg, mostanában már nem kelt akkora feltűnést, mint valamik >r keltett volna. A nő,, aki önálló munkájával biztosítja független existenciáját, régebben ösmer- jük. Talán : zongora-tanítással kezdődött ez a reform; aztán jött a posta, az iskola; a nagy magán irodák ; végül a tanár és orvosi pálya. És ime, most a közhivatalok. A hölgyek tehát a szerelem mezőnyéről áttették a konkurenciát a kenyérharc kifejeze.tebb területeire is; bár hiszen a férjhezmenés örök művészete, és egyáltalán az egész szerelmi problema ré.-zben exisztencia kérdés. A feleség a férjnek alkalmazottja, aki teljes ellátást, zsebpénzt; esetleg szerelmet, barátságot, tekintélyt kap azért, hogy a háztartást vezeti, süt, főz, takarít; piszkos kis gyerekeket mosdat és nevel; sőt rendben tartja legneveletlenebb kamasz gyermekét: az urát. De most már, hogy ez a kenyérharc láthatóan is, és nemcsak burkoltan történik, a férfi és a nő versengése ezentúl aligha merülhet ki a divatos kalapok, az ezüstnyelű sétabotok, angol zakkók, kivágott ruhaderekak, ékszerek, bókok, rizsporozások és gondos beretválások avatag módszereiben. Istenem, a nők nem ostobák, nem tanulatlanok és a jól szabott pepitanadrág még senkit sem tehet a világ első lovagjává, legtanultabb és legelmésebb öngeisztjévé. És a mi nagy baj, az udvarló férfiak nem léphetnek föl, mint milliomosok. Mit tudta például a nő, eddigelé, hogy miből él a rendőri irnok? Legföljebb akkor tudta meg, ha férjhezment hozzá, de akkor titkolta, vele együtt, a nehéz és nyomasztó sze- génys get. A rendőri irnok, mint udvarló, nőtlen férfiú, körülbelül versenytársa a lakcipős gyógyszerész-segédnek ; tízforintos bukétokat hölgyeknek, e szomorú országban már csak ők küldenek, igaz-e? A bálban ok táncolnak, mulatságokon ók pezsgőznek és éjjeli zenét is ők visznek. Nem azért mondjuk, mintha ebben a gavallériában bármit kifogásolnánk. Szép dolog az, nagy érzés; mi tudjuk. Hanem már most, hogy ime, a nő is lehet rendőri irnok, meg- tuuja, hogy jaj de nehéz az élet és hogy egy éjjeli zene. meg egy virágcsokor — megeszi az egész fizetséget. Vagyis nem lehet ezután imponálni egy könnyen, sem bukéttal, sem éjjeli zenével. Potemkin-csillongások vesznek ki igy a fiatal évekből, de vájjon, nagy veszteség-e ez ? Tálán nem okvetlenül. A tetszeni és hóditani- yagyásnak más, hihetőleg eszméibb formáit kell majd kitalálni. És inig ez a sablonok helyébe uj értékeket hoz, nemesebbé teszi és tartalmasabbá a versenyképességeket. Körülbelül ezen a vonalon fejleszthető fel az a hitünk, h-.gy a feminizmus nem fogja el- szmkiieni a fiatalság hevületeinek éveit; és van abban valami homályos biztatás, hogy ha el is. .éri rajtam a port fölperes ügyvédje, hát szívesen uttetem meg magam a guttával miatta, mert szép és bajos hölgy. És, ha hölgy lesz a pénzügyigazgató, az ember talán nemcsak meghalni tud a szerelemért, de — adót fizetni is ! Tavaszi újdonságok ! Van szerencsém tisztelettel értesíteni a n. é. helybeli és vidéki vásárló közönséget, hogy Nagykárolyban, a Deák-téren fennálló posztó- és ruhakereskedésembe a tavaszi áruk megérkeztek. — Állandóan nagy raktá t tartok hazai, angol és brünni kelmékből férfi és gyermekruhákból, továbbá tavaszi felöltőkből, melyeket jutányos áron bucsájíok a vevő közönség rendelkezésére. Gyermekruha-különlegességekből nagy raktárt tartok. Vidékre szövet-mintákat megkeresésre id- talanul küldök. A n. é. közönség b. pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel Klein József, posztókereskedő. Leltározás miatt az összes üzletben h levő áruk igen jutányos árak mellett d SZILÁGYI IMRE női- és férfi-divatáru kereskedésében Nagykároly, Deák-tér.
