Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-16 / 3. szám
2 KÖZÉRDEK felekezeti háborúskodásra lekötve tartassák ? Nem halljak egy távoli földrengésnek félelmetkeltö moraját Az olaszországi földrengés elhá.itott rólunk, úgy állítják s joggal, egy kivülról lenyegető háborút, vajha elhárítana rólunk egy beliilröb már kitörőben levő háborút! Dr Rubinstein Mátyás A tisztviselők lakbére. Országszerte van bizonyos elkeseredés a megejtett tisztviselői lakbérrendezés miatt, : de ha valahol igazságos a mozgalom a megállapítás ellen, akkor ezek között a városok között Szekszárd bizonyára a legelső helyen áll. Érthető, megmagyarázható tehát az az erős mozgalom, amely a tisztviselők között itt a napokban megindult. Valami 200-an kérvényt adtak be Tolnavármegye közigazgatási bizottságához, amelyben igazságos ügyük támogatását s bőven megokolt emlékiratuknak a pénzügyminiszterhez leendő felterjesztését kérelmezték. A közigazgatási bizottság teljes tudatában lévén az itteni mizerabilis lakás és lakbérállapotoknak — nemrégiben már figyelmeztette a minisztert, a tisztviselőket itt annyira meg károsító rendszerre, a gyakori házbérjövedelem-eltitkolásokra teiinésze- tesen most is készséggel vette kezébe az ügyet, már fel is hívta a m. kir. pénzügy- .igazgatóságot annak kimutatására, hogy jövedéki kihágasi eljárást az utóbbi időben hány esetben indított s hányszor szabott ki bírságot? Ha a pénzügyigazgatóság válasza megérkezik, a tisztviselői emlékiratot a legmelegebb ajánlással terjesztik fel a miniszterhez s bárhogy vélekedjenek is egyesek, mi hiszünk az igazságos ügy diadalában. Szekszárd esete ugyanis más, mint a többi zúgolódó városé. A tisztviselők ügyét annyira szivén viselő főispánunk ugyanis már előbb interveniált ebben az ügvben s , akkor azt a biztatást nyerte a pénzügy- I minisztériumban, hogy_ a hiányos iratokat 1909 január 16 pótlás végett majd visszaküldik s ha megtörténik is időközben a beosztás, később a helyesbített adatok alapján azt módosítani fogják. .......................... íg y tehát itt nem uj eljárás megindításáról van szó, de a réginek befejezéséről. Nem egy végérvényesen hozott miniszteri döntés megváltoztatásáról, csak egy feltételesen hozott ideiglenes határozatnak igazságos adatok alapján való módosításáról. A szekszárdiakkal szemben a mi.Hszter helyzete is könnyebb, mert ba ezt a kérést teljesiti, ebből semmi jogcímet sem varrhatnak a többi városok. Bízzanak tehát a tisztviselők. Igazságuk kétségtelen. S hogy a miniszter jóindulata is megvan, eddigelé még ebben sincs okunk kételkedni. Az ügy jóakaróit, barátait azonban ismételten felkérjük, hogy minden befolyásukat használják fel a tiszt- vise'ők eme jogos, méltányos, igazságos kérésének mennél nagyobb odaadással való propagálásán és támogatására. A miniszterhez intézett felirat egyébként szószerint igy szói: Nagy méltóságú m. kir. pénzügyminiszter l'r! Kegyelmes urunk. Magyarországnak nehéz megélhetési gondokkal küzdő állami és vármegyei tisztikarát hálás érzelmekkel töltötte el Nagyméltóságodnak az '1908. évi állami költségvetesi-törvénybe iktatott ama gondoskodása, amely a tisztviselők lakpénz ügyének országos rendezését tűzve célul, a reménység perspectiváját nyitotta meg sok ezerek előtt, azt a biztos hitet keltve mindannyiunkban, hogy lakpenz ügyünk — mely az országszerte tapasztalható lakberuzsora folytan a tisztikar tekintélyes részének anyagi romlását, eladósodását legelsősorban előidézte, az 1908. évi költsagvetesi törvényben lefektetett elvek alapján — végrevalahára igazságos, méltányos, közmegelegedest keltő, gyökeres rerde- zést nyer. A világért sem vonjuk kétségbe Nagyméltóságodnak kiváló jóakaratát, örök hálásak vagyunk a tisztv iselői karon segíteni hivatott bölcs, humánus kezdeményező lépéséért, egy kis bálánkkal azonban a sziv ünkben, mégis feljajdulni vagyunk kénytelenek, mert a bekövetkezett ■ ■ '■ ■" 11 rendezés, illetve nekünk, szekszárdi állami ej vármegyei tisztviselőknek uj lakbér osztályba soroztatásunk, tekintve az itteni minősithetjenül rossz lakás és házbérviszonyokat, reánk nézve i a leghatározottabban hátrányos, s elmondhatjuk,• I hogy ha Nagymeltóságod általánosan ismert jóindulatával sürgős segítségünkre nem jő, i . uj lakbér rendezés által nem a hogy nyertünk’ 'volna, de egyes háztulajdonosoknak éppen n lakbéremeles hírére már is tapasztalható, meg fokozottab követelése, a lét, a megélhetés amúgy : is csak minimális alapját — törzsfizeté-iinket ö, megtámadással fenyegeti, vagyis ami Nagymeltóságod lelki szemei előtt, mint üdvös cél lebegett, a tisztikaron való segités eszméje, illúzió-j riussá vált, s a mi jó és szép volt elméletben,- arra alaposan reacafol a való élet! Nagyméltóságod ugyanis abból indulva ki,'[ hogy a tisztviselők zöme amúgy is a IX ik \ rangosztályban tölté el életét, igy az uj lakbér- i osztály megállapításához, az ezen fizetési osztálynak megfelelő három szobás lakásokat vette alapul s azoknak összeírását rendelte el. Elismerjük, hogy ez normális lakásviszonyokkal biró városokban helyes és igazságos 1 kiszámítási alap, de hogy a mi speciális viszo- ’ nyainknál fogva mennyire ingatag és megbíz- hatatlan s velünk szemben teljesen igazsagta- ' lan kiindulási pont, kegyes engedelmévti a kiUj vetkezőkkel kívánjuk beigazolni. A szekszárdi m. kir. pénziigytaazgatósag 1 Nagyméltóságod rendeleté folytán a;: 1908,^1 1909., 1910 evekre szóló házbérjövedelein be- i vallások alapján tényleg bérbeadott 3 szobás ; lakásként- 45 lakást irt össze, vagyis ‘ - -zeirtá ■ a Szekszárdon feltalálható, adó alá bevallóit j összes 3 szobás bérlakásokat, tekintet nélkül arra, hogy azok tisztviselői lakásokid egyátalán ] alkalmasak-e? Tudomásunk szerint var ebben i ; az összeírásban földes, gerendázott, r ml ozat- ] lan, nedves, peneszes, a város külső re.-.-.eiben3 fészerekből s magtár helyiségekből lakássá erő--j szakolt bérhelyiseg, van olyan 3 szobás .utas j is, amelynek évi bére a házbérjövedelein ceval- | lásban 180 koronában van kitüntetve, holott | itt nem a hogy három, de két, sőt meg csak 1 egyetlenegy szobácskaból es konyhából alió 1 lakást sem lehet kapni ennyiért. A mi: iga- 1 zolni tudjuk továbbá, 3 szobás lakásokul fel j vannak véve voltaképpen 2 szobából ai u, de I : üveges folyosóval biró lakások is és c- tpán j j csak azért, mert a hazbérjövedelmi bévalhisok- 1 ban ekként szerepelnek ; viszont kihagyattak.a olyanok, amelyek voltaképpen 3 szoba- '.kasok, mert az esernyő, bot. fogas s legfeljebb;! Dunán 1591-ben, feljegyzéseiben10) említi, hogy i Tolnán kikötöttek s mivel ott kitűnő bor ter- i mett, nagyszerűen felüdültek, sőt palackjaikat is megtöltötték, amit később nem is bánták | meg. Hasonlókép szekszárdi lehetett az a kitűnő szőlő is, amivel 1576 őszén a tolnai - an- i gélikus pap megkínálta Schweigger Salamont, 1 aki jó későn, nov. 21-én utazott át Tolnán. ^ »der Pfarrer verehrt uns mit kcstlicsen 'Trauben.«11) Tolna után Paks galánka volt a következő í állomás, hova 5 óra alatt érkezett meg. Paks régi, elpusztult erődítményeit Szulimán építtette j fel újra, mikor török kézre került 1529-ben. Az ] erődítmény a Duna partján halom tövében bár- | más, erős es szilárd palánka volt, 800 lépés . kerülettel. A várban kolostorból átalakított dsami, A 50 deszkatetejü ház, hadi szertár és agyumú- hely állt; az egészet mély árok vette körül, i melyen át felvonóhíd vezetett a várba, ezt minden éjjel felvonták s a várkapuhoz támasztat- . ták. Az árkon kívül meg vastag gerendákból és keskeny sorompókból álló palánka védte. i északi kapu előtt a hídon egy londsa k^s- k^t (loggia kioszk) építették, pavillonszerü épületet, hol az utasok megállapodtak, mig a várba bebocsátást nyerték. Őrsége 200 főre rúgott A zenekar itt is játszott az esti ima után, mint Bátaszékpalánkán. Nemcsak a várat, hanem a várost is palánka és sorompó vette körül, melyet a budai ut hasított át s igy két kapuval birt, melyek - erre a főutra nyíltak. A város 200 deszkazsindellyel fedett, szegényes, nyomorult viskójától elütött a keramittal fedett szép templom (dsámi), mely 1591-ben még keresztény templom volt, mert báró Wratislaw, ki, mint láttuk, 1591-ben járt arra, azt jegyzi meg, hegy két keresztény temploma van Paksnak, egyik a 10j Der Freyherrn v. Wratislaw merkwürdige Qesand- schaftsreise von Wien nach Constantinopel. Leipzig, 1786. n) Schweigger Salamon. Eine neue Reisebeschreibang aus Deutschland nach Constantinopel und Jerusalem, Nürnberg, 1 olnan hajdanta erős vár állt; erre mutat a Tolnavár név is, mellyel gyakran találkozunk régi emlékeinkben ; a török urálom alatt már csak Palánka, a Duna partján, melynek közepén négyszögletű kóépitésü torony állt néhány ágyúval, mellette templom s néhány deszkatetejü ház. A XVI. századig Tolna volt a megye főhelye, itt tartottak országgyűléseket, királyok gyakran tartózkodtak falai közt, de a török idők beköszöntővel lehanyatlott régi dicsősége, mert a török Szekszárdot tette meg e vidék központjává, ez lett a szandzsák-bég székhelye, valószínűleg kedvezőbb helyzete s erőssége miatt. A varos Evlia szerint virágzó es dir-zcs volt, 80 keresztény házat számlált a Duna partján. Brown Eduard, aki — mint láttuk — 1669—70-ben utazott erre, szintén úgy nyilatkozik, hogy nagyon szép hely volt valaha, de a keresztények felégették. Ez tehát 1063 és 1669 közt történhetett, mert Evlia nem említi. Az úttól félreeső helyen romladozó fürdője volt s ezért nem is igen használták. Tolnánál külön megemlékezik Evlia Tolna várának taváról, melyet — mint irja — a magyar történetírók Torgánának neveznek. Ez a Duna folyótól délre négy óra járásnyira feküdt s 10 mérföld kerülettel birt. Tavasszal, ha megindult az áradás, megtelt a Tojna tava. úgy hogy egész tengerré lett s hét hónapig halászr tak benne. Ha Evlia adatait nézzük s a Tor- gána nevet, könnyen rájövünk, hogy ez a tó a mai Dorgona lehetett csak, mely a keselyűst ut mellett fekszik, a nevet fentartotta a Dor- gona-hid és Dorgona-fok elnevezés is. Természetes, hogy a Duna áradásakor megtelt vízzel, jo halászó hely volt, amit a török igyekezett hasznára fordítani. A török nem hagyott figyelmen kívül semmiféle jövedelmi forrást; ha a deftereket — adó, vám s más jövedelmekről szóló hivatalos könyeveket — nézzük,9) melyek *) Magyarországi török kincstári defterek. Fordította Velics Antal, bevezetéssel ellátta és sajtó alá rendezte Kämmerer Ernő. I. K. 1543 —1635. II. K. 1540—1639. 1S86, 1908). tenmaradtak s értékes adatokat . szolgáltatnak j országunknak kétszáz év előtti állapota, lélek- ! száma, fóldmivelése, kereskedelme és iparára nézve, látjuk hányféle jövedelmi forrást erőszakolt ki magának a török. Így a"Dorgona tóban való jövedelmező halászatot is megadóztatta s kül jn felügyelőséget szervezett itt, melynek jövedelmét a határszéli katonaságra fordították, j De nemcsak a Dorgona-tónál volt ez igy, hanem más tavaknál is; igy például tudjuk a defterekből, hogy 1553-ban a Tolnához tartozó három halastó 3750 ákcsét jövedelmezett a torok kincstárnak. Nagy összegre rúgott a haltized is a folyómenti városokban, amit szintén szedtek. De megtehette ezt könnyű szerrel a török, mert folyóink s tavaink roppant halbő- I seggel dicsekedtek. Nézzük csak mit ir Brown í Eduárd : »A Dunában sok jó halat fognak, pisz- j trángot, siiilőt s a világ legkitűnőbb pontyait, j nem is szólva számos más halfajról. Van itt görgöcse vagy kövi ponty, fehér-keszeg, dur- bincs, sügér, keszege, kárász, lazac stb. Halásznak itt egy fajta halat, mely a csukánál is nagyobb, melyet harcsának hívnak ; végül van az ev bizonyos szakában csodás mennyiségű viza, melyek közt akad 20 láb hosszú is; a viza majdnem olyan, mint a tok.« Gerlach. akinek már említettük naplófeljegyzéseit 1573-ból, írja, hogy hajójukkal kikötöttek Tolnán s ellátták magukat eleiemmel: kaptak kitűnő bort, mindenfele ételnemüeket s óriási dunai pontyokat, 14—16 fontosat 3 magyar krajcárért. Van — irja tovább — 30 fontos ponty is, kövér és széles, de nem hosszú, olyan húsos és zsíros, mint egy malac. A kitűnő bor, amit Gerlachék Tolnán vettek maguknak, bizonyosan szekszárdi volt, mert Tolna nem volt bortermelő ekkor sem, de a hajón utazók Szekszárdot nem érintették s ezért a tolnai bort dicsérik. így báró Wratis- law, aki Kregwitz Frigyesnek, II. Rudolf követének kíséretében utazott hajón Béasből le a
