Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-10 / 15. szám
KÖZÉRDEK 1909 április 10 4 érdemei elismeréséül, a magyar nemességet »dunaföldvári« előnévvel díjmentesen adományozta. Dr. Halász Sándor vármegyénk szülöttje, Dunaföldváron 1859 november 9-én született. A jogot Budapesten végezte s 1884-ben a jogtudományok doktorává avatták. A következő évben az akkor létesült postatakarékpénztárhoz fogalmazónak, 1887-ben titkárnak, 1895-ben címzetes, 1899-ben valóságos miniszteri osztálytanácsosnak, 1907-ben miniszteri tanácsossá és a postatakarékpénztár igazgatójává nevezték ki. 1892-ben a műegyetem magántanárának avatták. Tagja az Akadémia nemzet- gazdasági bizottságának, az országos statisztikai szakvizsgáló bizottságnak és a kereskedelemügyi minisztériumban alakított munkásügyi bizottságnak. Levelező tagja a párisi köz- gazdasági társaságnak, igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaságnak és választmányi tagja az Európai Közgazdasági Társaságnak. Nagy irodalmi tevékenységet fejtett ki s »A cheque- rendszer és fejlesztése Magyarországon« cimű művét az Akadémia a Magyar Kereskedelmi Csarnok Széchenyi-dijával jutalmazta. — Kinevezések. A király dr. sárvári és felsővidéki Széchenyi Lajos grófot, Széchenyi Sándor gróf, vbtt., a főrendiházi alelnökének, Tolnamegye volt főispánjának fiát, a kairói diplomáciai ügynökség és főkonzulátus vezetésével való megbízás mellett, rendkívüli követté nevezte ki. — A kereskedelmi miniszter Tóth Sándor szekszárdi születésű csendőrfőhadnagyot posta- és távirdatisztté, Tóth Gyulát posta- és távirda-tiszthelyettessé; — Apponyi Géza gróf főispán ifj. Perczel Dezsőt, Perczel Dezső vbtt. fiát közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — A szekszárdi kir. törvényszék Abay János dr. szekszárdi ügyvédet a horvát és szerb- nyelv állandó tolmácsává nevezte ki. — Zászlószentelés A Szekszárd rt. város által az 1825 iki tűzvész emlékére, a belvárosi templomba vett zászlót dr. Fent Ferenc szek- szárd-belvárosi plébános, szentszéki ülnök, virágvasárnapján, a nagymise után szentelte fel. A zászlóanyai tisztet dr. Szentkirályi Mihály polgármester neje, szül. Fertig Mariska úrnő töltötte be. — Éber Sándor kitüntetése. Városunk szülöttét, a bajai m. kir. állami tanítóképző- intézet fiatal, tehetséges és szorgalmas rajztanárát nagy és minden tekintetben megérdemlett kitüntetés érte: elnyerte a gróf Hunyady-féle 1552 lírás római ösztöndíjat, melynek segítségével több havi római tartózkodás révén fejlesztheti ízlését, szélesbitheti művészi látókörét és mélyítheti eddigi" tudását. A fiatal, alig harminc éves művész állami ösztöndíjjal nevelkedett Székely Bertalan jelesünknek oldalán nemcsak oly kiváló rajzpedagógussá, hogy a köz- oktatásügyi kormány őt küldte ki 1908 augusztusában a rajztánárok nemzetközi konferenciájára Londonba, hanem egyúttal kiváló konci- piáló tehetségét is ez a mester fejlesztette benne annyira, hogy önálló munkáival máris nevet vívott ki magának, kivált az egyházi festészet terén. Kívánjuk őszinte szívvel, hogy római tartózkodása legyen számára hét bibliai bőséges esztendővé, melynek folyamán későbbi működésére elegendő impulzust és kellő tapasztalatokat gyüjthessen, hogy azokat a magyar név becsületére itthon érvényesíthesse! — Bankett. A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság, a mellérendelt számvevőség, úgyszintén a kir. adóhivatal tisztikara a múlt szombaton sikerült banketten ünnepelte Brey Imre helyettes pénzügyigazgatót és Tékus Vilmost, mint újonnan kinevezett pénzügyi tanácsosokat. A társas vacsorán, amelyet a Szekszárd-szálló kistermében tartottak, körülbelül 40 tisztviselő vett részt. Az első felköszöntőt Kaminszky János p. ü. titkár mondotta, igazán szép szavakban emelve ki a két ünnepelt kiváló érdemeit, amelyek bizony indokolttá tették volna már a korábbi előléptetést is. A számvevőség részéről Mátliis Kálmán számtanácsos^ a kir. adóhivatal részéről Ferenczy Géza h. adótárnok fejezte ki a tisztikar jókívánságát. Felköszöntőket mondtak még: Borostyán Sándor dr. p. ü. titkár, ki Fink Kálmán kir. tanácsost, majd a számvevőség vezetőit köszöntötte fel, továbbá Schneider János, ki a kartársi szeretet ápolására ürített poharat. Az ünnepeltek többszöri felszólalással fejezték ki hálás köszönetüket a szives ovációért. — A két ünnepeltet Bodnár István, lapunk szerkesztője is felköszöntötte egy tréfás versezetben, amelyek befejező sorait ideigtatjuk: >Ókel Isten ébren, álmukban s áldja: Gyarapodjanak a — finánc tudományba ! Mert furcsa tudomány' a finánc tudomány, Ki azt mondja: érti, az is nagy kuka ám, Temérdek a szála, összekuszált bogja Az ereszti kézből, ki azt hiszi, fogja. Nem kívánok én hát, csupán anlryit éppen : Az uj adótörvényt t mis szék meg szépen. Tékus Vilmos elég, ha ég addig éltet, Mig könyv nélkül szabsz ki minden illetéket. S Breyt akkor nyelje el a zord halál-örvény, Ha szószerint citál: szent szeszadó törvény ! Szóval jól seperjen az ó s az uj seprű, De soká ne hallják azt a csúf szót, hogy p. ü. Pénzügynél, dohányba, mindég vezet a Kir.: Kir. tanácsos legyen mindkettő, hogy ha — bir: — A szolgabirák utiátalánya. E cimen közölt cikkünkre a következő sorokat vettük; Valamelyik kollégám a „Közérdek“ hasábjain panaszkodik, hogy utiátalánya 900 koronával kisebb a főbíróénál, sőt a járásorvosénál is 100 koronával alacsonyabb, pedig ő mindkettőnél többet utazik. Mit szól majd szegény kollégám ahhoz, hogy a vármegye a körorvosok lakáspénzét 800 koronában állapította meg, holott mi csak 500 koronát kapunk? Engem mindez nem lep meg, valamint nem találok semmi igazságtalanságot abban, hogy nekünk szolgabiráknak nincs szavazatunk a közgyűlésen, holott még az al- levéltárnoknak is van, minket át lehet helyezni, holott még a járási számvevőt sem lehet akarata ellenére. Ha elkeserít bennünket az a tudat, hogy mi vagyunk a vármegyénél az utolsó emberek, szolgáljon vigaszul az a tény, hogy közveszély esetén mi vagyunk az első emberek! — Egy másik szolgabiró. — Egyházkerületi felügyelő választás. Egyik pécsi laptársunk közlése nyomán mi is megemlékeztünk az ev. egyházkerületi felügyelő választásról. Erre vonatkozólag most nagyon is illetékes helyről helyreigazítást vettünk, a melyet annál is inkább közlünk szószerint való szövegében, mert, ha valaki, úgy mi állottunk legtávolabb attól, hogy bármelyik jelölt érdekében is korteskedjünk s eszünk ágába se jutott, hogy oly érdemes embernek, mint Szenicey Géza megválasztatása ellen agitáljunk. A beküldött levél | a következő: »Az üresedésben levő dunántúli kerület' felügyelői állás betöltésére irányuló mozgalmakban' nagyarányú korteskedés folyik Vé- sey Sándor vasi nagybirtokos érdekében. Nem szóltunk volna e kérdéshez hírlapi utón, de mivel a nevezett jelölt mellett megindult korteskedés hullámai már a hírlapok hasábjaira is átcsaptak, szükségesnek tartjuk e helyen is megjegyezni, hogy a nevezett jelölt — ámbár akárminő jeles férfin legyen is — a luth. élet mezején hit és iigybuzgóságának tudomásunk szerint, ezideig semmiféle tapasztalható tanujelét nem adta. Részben ennek következményeként tekintendő tehát az, hogy dacára a nagy korteskedéseknek, a tolna baranyai egyházmegye számos hitközsége, köztük a paksi is, az eddigi egyházmegyei felügyelőre, Szenrczey Géza nagy- birtokosra, ki felügyelői minőségében szakadatlan tanujelét adta fáradtságot, áldozatkészséget nem kimélő hitbuzgóságának, szívós akaraterejének, a vezetőszerepre való hivatottságának, adta le szavazatát és fogják leadni azon hitközségek is, amelyek még csak ezután fognak szavazni. — Kiállítás. A Molnár-féle nyomdaintézet i részvénytársaság Budapesten kiállított nyomda- termékei és művészies kivitelű könyvkötészeti munkái, úgyszintén az illustrációs képcsopor- tozatokból a muzeum földszinti termében kiállítást rendez, mely husvét vasárnapján, hétfőn, kedden és szerdán tekinthető meg — Emléktábla leleplezés. Husvét hétfőjén leplezik le a tamási erdőben FűS Gereben emléktábláját, aki (valódi nevén Radákővits József) a közeli Fürgéd pusztán született 1828. április 7-én, mint az ottani ispán gyermeke. Szülői házán pár évvel ezelőtt már helyezett el emléktáblát egy budapesti irodalmi társulat, most azután földijei, Tamási és vidéke lakói rójják le kegye létük adóját a magyar korrajz nagy mesterének, aki előszeretettel szülőföldje vidékét választotta történetei színteréül. Tolnamegyének nem sok \ vidéke van az irodalomban megörökítve, az pedig, : hogy valamely hely irodalmi jelentősége emléktáblával jelöltessék, merőben uj ötlet, azért talán nem lesz érdektelen az emléktábla keletkezésének j rövid történetét ismertetni. Vármegyénk egyik irodalmi hajlamokkal biró tisztviselője, aki emellett nagy természetbarát, a télen került Tamásiba. Első sétája a vadaskertbe vitte, melyet eddig | csak diákévei kedvenc olvasmánya, a „Nagy j idők, nagy emberekéből ismert. Megdöbbenve látta, hogy a vén tölgyfákat, melyek alatt a „fürgedi béres“ hajtotta négyökrös szekereit, miközben a tamási erdő vadbőségében kételkedő angol alól a szarvasok rángatták ki a szalmát, — kivágják. E miatt panaszkodott ismerőseinek, de azok csak a szép majális helyet sajnálták s akárhány nem is tudta, hogy Vas Gereben megénekelte ezt a gyönyörű erdőt. Hogy vármegyénk ezén irodalmi nevezetessége veszendőbe ne menjen, megindította a mozgalmat. Eszterházy Miklós herceg a hozzá intézett kérelemre megengedte, hogy a legszebb tölgyfa a tábla számára megmaradjon. Ez a fa körülbelül a szarvasjelenet helyén áll, mely Vas Gereben szerint mintegy 50 ölnyire a vadaskert kapujától folyt le. A tábla a „Nagy idők, nagy emberek“ IX. fejezetének záró szavait idézi, melyek szerint a bámuló angol igy szól: „Ez országnak mindene van, hanem rá kell találni, mert nincsen egy ár\’a könyv, mely e tündérkertet kitárná előttünk!“ A remek kivitelű táblával diszitett tölgyfa alatt, melynek aligha akad párja Tolnavármegyében, vaspadot helyeztek el, ahonnan a magányos sétáló megfigyelheti a sűrűből a patakhoz járó szarvasokat csendes nyári estéken. A tábla, a pad, az I ünnepély költségei mind közadakozásból gyűltek össze minden nehézség nélkül, Tamásiban még nem nevezik ,,pumpolás“-nak az ilyen gyűjtést. A délutáni istentisztelet után a közönség kimegy az erdőbe, hová nemcsidc meghívók, hanem falragaszok is hívják az embereket. Dr. Látrányi Imre megnyitó beszédet mond. Dr. Kiss Ernő a tamásii közönség nevében gondozás végett átadja a táblát, Havas Béla uradalmi tiszttartó, Miklós- vár község bírája pedig átveszi. Mig e szertartás folyik, az erdőben elrejtett vadászkürtös távolról régi vadász dallamokat fuj. Azután a meghívóit közönség ötórai teára a Lukács-féle nagy vendéglőbe megy, ahol Parragll Ilonka zongoráz, dr. Freyler Károly né hegedül, Bertics Pálné pedig citeráz, Este t edig táncmulatság lesz a kaszinó ban és tűzijáték a réten. A szép célra újabban a következő adományok folytak he: Percei József 10 K, Strasser Lajos 10 K, dr. Kiss Ernő 5 K, Lakner Lajos 5 K, Strausz Antal 4 K, Domonkos Árpád, Csukly Ignác, Hegedős Mátyás Vargha Lajos, Lágler Sándor 1 — 1 K, Nagy- kónyi, Regöly, Felsőireg, Ozora, Pári, Nagy szokoly, Koppányszántó, Kánya, Tengőd Közsé gek 2—2 K, Kálmán Móric 2 K, Sámuel Jakab 1 K. Az adományok még mindig folynak be, úgy, hogy a feleslegből fenntartási alapot fognak létesíteni. A rendezőség lapunk utján is felkér minden érdeklődőt a szép ünnepélyen való megjelenésre. — A kaszinó Uj tagjai. A szekszárdi kaszinó választmánya f hó 4-én tartott ülésén Bajó Istvánt, dr. László Sándort, dr. Borostyán ; Sándort, dr. Macaveu Brutust, dr. Dobrenescu \ Sándort, Gödé Lajost, Kun Istvánt, dr. M. Pa] Gyulát a rendes és Knefély Ödönt (Tolna) a j vidéki tagok sorába felvette. — Népszövetségi gyűlés A szekszárdi j kath. népszövetség március hó 28-án Szabó j Géza főgimn. hittanár, népszövetségi igazgató ] elnöklésével gyűlést tartott. Szabó Géza igaz- : gató évi jelentése után Bállá Sándor tanító a j gyermeknevelésről értekezett; Haugh Béla fő- 1 gimn. tanár a munkás-oktatásokról beszélt s a J megjelentek figyelmét a november hóban a | kath. kör helyiségében megkezdendő munkás- íj oktatásokra hivta fel; végül Varga Ferenc főgimn. tanár tartott felolvasást a pornographiáról. 1 — Vásár A szekszárdi vásár a rossz időjárás miatt igen rosszul sikerült. Hivatalos ada- | tok szerint a felhajtott 1500 szarvasmarhából 1 365, 500 lóból 174, 664 sertésből 44 kelt ei. — A kövezetvám. Dr. Szentkirályi Mihály I polgármester felterjesztette a kereskedelemügyi 1 miniszterhez a kövezetvám engedélyezésére vo- j natkozó kérvényt a hozzátartozó iratokkal. — Építkezések. A nagyszokolyi állandó ] menedékház és ugyanottani egyemeletes községház és jegyzői lak építési munkálatait Jaulusz J- Gyula budapesti műépítész és társa: Reiszer j Ádám siófoki építőmester fogadták el, 9038 ] kor., illetve a 40.400 koronára előirányozott összeg- í bői történt 71/2°/o os árleengedéssel. Az épitkezé- <' sek a húsvéti ünnepek után megkezdődnek s 1 hefejezendők lesznek október hó. elsejére, de a j vállalkozók úgy vélik, hogy már augusztusban J átadhatják az épületeket. Mindkettő a mai rao- | : dern követelményeknek megfelelő díszes épü- 4 let lesz. — Áthelyezés. Cserta Ignác postatiszt Paks- | ! ról Nagyváradra a posta- és távirdaigazgató- | . Sághoz helyeztetett át.
