Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-06 / 10. szám
1909 március 6 KÖZÉRDEK 5 Megfelelő munkaerőről való gondoskodást, tételes közigazgatási törvények alkotását, független fegyelmi biróság életbe léptetését és az adóbehajtások alóli felmentésüket kérik. Fájdalommal kell felemlítenem, hogy a jegyzői karnak ezen óhajtásai kormány körökben meghallgatásra nem találnak. Mindezideig nem találkozott olyan államférfiu, aki ezeket az állapotokat a magyar parlamentben férfias nyíltsággal és őszinteséggel szóvá tette volna. Ehelyett nap nap mellett lehet hallani olyan kitörő hangokat, melyekkel a magyar közigazgatást „á z s i a i“ jelzővel illetik. Mindazonáltal mégsem törekszik senki arra, hogy hazánk viszonyainak figyelembe vételével a művelt nyugat fejlettebb közigazgatási rendszere meg honosittassék. Különös jelenségnek mondható, hogy a legtöbb törvény, hatósági rendelet és intézkedések végrehajtása mindig „előljarósági-1 gyűjtő szócska mögött a jegyzőre ruháztatok. Ha pedig jogkörének kiterjesztése, anyagi és erkölcsi viszonyainak rendezése kerül felszínre, senki sem akar a jegyzőről tudomással bírni. Azért tehát nem lehet csodálkozni azon, hogy a községi jegyzők elégedetlenek helyzetükkel és hogy újabban e pályára oly elenyésző csekély számban lépnek, látva azt, hogy mindenki jogosítva érzi magát a jegyzővel szerfiben szó és írásban olyan érintkezési modort használni, a melyet a mai szociális viszonyok mellett szolgájuk és cselédjükkel szemmel sem merészelnének. Ennek az elviselhetetlen visszás helyzetnek, hogy nagyobb számú áldozatai és súlyosabb következményei nincsenek, az egyedül annak tulajdonítható, hogy Magyarország vármegyei és járási tisztviselői fenkölt lelkületű és nemesen érző úri emberekből állanak, akik közül a legritkább esetekben találkoznak olyanok, .kik a kezeikbe letett korlátlan hatalommal visszaélést követnének el. De máskülönben is a vármegyei és járási tisztviselők vannak hivatva a községi jegyzői kart értékelni és azok szellemi és egyéni értéke felől bírálatot mondani. Akik igen jól tudják, hogy micsoda munkát végez a jegyzői kar. Teljes tudatával bírnak annak, hogy a nép szellemi vezére a jegyző, akinek nemcsak a törvény holt betűit, hanem a községi élet vérkeringését is ismernie kell. Sőt minden szerénytelenség nélkül- elmondható, hogy a községek előre haladása, jóléte egyedül a jegyző szakértelmétől és hazafiasságától függ. .Mert habár a közigazgatás formáját és keretét a törvények és hatósági rendeletek állapítják meg, de nem vitatható el, hogy azok gyakorlati értékkel csak abban az esetben bírnak, ha lelkii-meretesen lesznek végrehajtva. El kell tehát ismerni, hogy a községekben élő magyar nemzet személyi és anyagi ügyeire oly óriási befolyást gyakoroló községi jegyzői intézmény már kinőtt azon keretek közül, melyek közé az 1871. évi XVIII. t. ez., valamint az 1886. évi XXII-ik törvénycikkek alapján behelyezve lett. Ennek az intézménynek tágabb jogkört, nagyobb erkölcsi súlyt és viszonyainknak mielőbbi rendezését kívánjuk, hogyha a rendezett anyagi viszonyok között élő magyar nemzeti állam mielőbbi kiépítését megvalósítani óhajtjuk. Annyival is inkább, mert a községi jegyző ma már nemcsak tisztviselője a községnek, de a társadalmi téren is nagy áldozatok árán azt a helyet foglalja el, melyet néhány évtized előtt a művelt középosztály töltött be. Ne vegyétek kedves Kartársak rossz néven, hogy ily elegikus hangon szólok hozzátok. Szándékosan használtam ezeket a sötét, de nem túlzott színeket a jegyzői kar mai viszonyainak vázolása alkalmával. Egyrészről tiszta képet kívántam nektek helyzetünkről adni, másrészről hogy figyelmeteket újból felhívjam a mindnyájunk által eléggé ismert bajok és sérelmek orvoslására. Meg kell tehát ragadnunk minden törvényes eszközt és módot jogos és méltányos kívánságaink megvalósítására. Nyerjük meg ügyeink szószólójául a kerületi országgyűlési képviselőinket. Ne csak a kisebb körben ismert közigazgatási szaklapokban, hanem nagyobb politikai lapokban is emeljük fel tiltakozó szavunkat a mai elviselhetetlen rendszer ellen. Vegyünk példát azoktól, akik a folytonos és kitartó munkálatok utján habár számra és erkölcsi erőre nálunk kisebbek is, de sokkal nagyobb eredményeket értek el. Ha mindenki megteszi kötelességét, akkor munkálatainkat siker fogja - követni. Engedje a mindenható Isten, hogy ez mielőbb bekövetkezzék, mert a jegyzői kar ezt méltán megérdemli. A gyűlést megnyitottnak nyilvánítom. Jegyzőkönyv hitelesítésére Gazdag Dezső és Szoják Lajos kartársakat kérem fel. 2. A járási jegyző egylet 1907. és 1908: évi pénztári számadásainak bemutatása. A dunaföldvári járási jegyzőegylet 1907. évi pénztári számadása: 66 kor. 24 fill, bevétel 62 „ 24 „ kiadás 4 kor. — fill, pénztári maradvánnyal, az 1908. évi számadás pedig 18 kor. — fill, bevétel 4 ,, — „ kiadás 14 kor. —fill, pénztári maradvánnyal egyhangúlag hozott határozattal helyesnek találtatott, s a felmentvény Fugerth Károly egyleti pénztárnoknak megadatott. 3. A járási jegyzőegylet 1909. évi költség- vetésének megállapítása. A járási jegyzőegylet választmánya által készített és elfogadásra ajánlott 1909. évi költségelőirányzat 218 kor. 24 fill, bevétel 150 „ — „ kiadás 68 kor. 24 fill, pénztári maradvánnyal egyhangúlag hozott határozattal elfogadva és megállapítva lett. 4. A Klimes Antal Hőgvész község főjegyző jének nevére tett alapítvány levél bemutatása. A Tolnavármegye községi. kör-,al- és segédjegyzői által 1908-ik évben Klimes Antal hőgyé- szi községi főjegyző nevére a jegyzői nyugdij- szabályrendelet körül scerzett elévülhetetlen érdemeiért tett alapítvány levelének egész terjedelmében történt felolvasása után helyeslőleg, örömmel tudomásul vétetett s az egylet irattárában leendő megőrzése elrendeltetett. 5. Szoják Lajos bölcskei adóügyi jegyző indítványa a befizetési időpontoknak az adófőkönyvekből való kihagyása tárgyában Szoják Lajos, Bölcske község adóügyi jegyzője ezen indítványát a közgyűlés folyama alatt visszavonta. Miért is ezen indítvány felett a közgyűlés napirendre tért. 6. Szoják Lajos, Bölcske község adóügyi jegyzőjének indítványa a vármegyei pótadok beszállítása tárgyában. Szoják Lajos, bölcskei adóügyi jegyzőnek azon indítványa, hogy a vármegyei pótadók a községi költségvetésből hagyassanak ki, s a kir. adóhivatalhoz csak azon összeg szállitas- sék be, amely tényleg befolyt, egyhangúlag hozott határozattal tudomásul vétetett annál is inkább, mert a vármegye legtöbb községében a megyei pótadók már az indítvány értelmében kezeltetnek. 7. A központi járási jegyzőegylet átiratának bemutatása a közgyűlési jegyzőkönyv megküldése iránt. A közgyűlés a központi járási jegyzőegylet átiratát egyhangúlag hozott határozattal helyeslőleg tudomásul vette azért is, mert a közgyűlési jegyzőkönyv megküldését és hírlapi közzétételét a dunaföldvári járási jegyzőegylet már 1907. évi közgyűlésén határozatilag kimondotta. 8. A dunaföldvári járási jegyzőegylet tiszteletbeli tagjai részére átadandó díszoklevelek tárgyában határozathozatal. A közgyűlés egyhangúlag hozott határozattal megbízta a járási jegyzőegylet elnökét arra nézve, hogy a dunaföldvári járási jegyzői egylet tiszteletbeli tagjaivá megválasztott nagyságos Simontsits Elemér alispán, Szabó Károly országgyűlési képviselő, tekintetes Rassovszky Julián járási főszolgabíró és Klimes Antal hőgyészi községi főjegyző urak részére a díszokleveleket készíttesse el s azokat küldöttség utján fentnevezetteknek adja által. 9. .Szoják Lajos, bölcskei adóügyi jegyző indítványa az üresedésbe jövő jegyzői állásokra a járási főszolgabíró ur által történendő, jelölések tárgyában. A dunaföldvári járási jegyzőegylet egyhangúlag hozott határozattal kimondotta, hogy felkéri Rassovszky Julián járási főszolgabíró urat aziránt, miszerint a járásban üresedésbe jövő községi jegyzői állásokra való kijelölésnél a járásban hosszabb idő óta működő s minden tekintetben megfelelő al- és segédjegyzők kérvényeit figyelembe venni s azokat hasonló mi - nősitéssel biró vidéki pályázatokkal szemben előnyben részesíteni szíveskedjék. 10. Dr. Somogyi Aladár országgyűlési képviselő üdvözlése az adóreform tárgyalása alkalmával az országházban tett szakavatott és a községek iránt igaz jóakaratot tanúsító felszólalása tárgyában. A járási jegyzőegylet egyhangúlag hozott j határozattal megbízta az egylet elnökét, hogy ! dr. Somogyi Aladár országgyűlési képviselőt üdvözölje s jegyzőkönyvi kivonat utján hozza tudomására a jegyzőegylet meleg rokonszenvét és elismerését azért a szakavatott és a községek iránt igaz jóakaratot tanúsító felszólalásáéit^ melyet az adóreform tárgyalása alkalmával a községi háztartás s a magyar jegyzői kar érdekében elmondott. 11. Nagyságos Simontsits Elemér vármegyei alispán és tekintetes Rassovszky Julián járási lőszolgabiró urak távirati üdvözlése a járási jegyzőegylet közgyűlése részéről. A közgyűlés nagyságos Simontsits Elemér vármegyei alispán és tekintetes Rassovszky Julián járási főszolgabíró urakat a községi jegyzői kar iránt mindég tanúsított igaz jóindulatukért egyhangúlag hozott határozatta], lelkesedéssel táviratilag üdvözölte. 12. Klimes Antal hőgyészi községi főjegyző távirati üdvözlése a legmagasabb helyről ért kitüntetése alkalmából. A közgyűlés táviratilag üdvözletét fejezi ki Klimes Antal hőgyészi községi főjegyzőnek azon alkalomból, hogy legfelsőbb helyről kitüntetve lett és jól megérdemelt elismerésben részesült mindazon elévülhetetlen érdemei és fáradozásaiért, melyet a közérdek és a községi jegyzői kar érdekében hosszú éveken keresztül önzetlenül tanúsított. Ez a kitüntetés nemcsak Klimesre, hanem a községi jegyzői karra nézve is elismerés és megbecsülés jellegével bir. Más tárgy nem lévén,! Kmf. Huber Ferenc, jegyző. Gazdag Dezső, í. jegyzőkönyv hite HIRE Március E szerdai vacsorái Mindössze heten Kik is >SMobor-bizi Rögtön megalak Mert — bár a villa A vásártér hálái S mégis klubjaink Nyúzza most le Még egy szobrot ajt Szekszárdnak a j — Ki, • villanyteU S ez lesz — egy — Személyi hírek. Szécl vbtt., a főrendiház elnöke I a főrendiház üléseire. Apponyi Géza gróf főispá érkezik s 10-én elnököl a közij ülésén. Simontsits Elemér alispá pestre távozott. Hazslinszky Géza, kir. ti tegnap előtt érkezett haza a jelentéktelenebb operáción me Dr. Szentkirályi Mihály j _ _____ 4 én Budapestre utazott, ahoi a városnak a minisztériumban levő ügyeinek elintézése iránt jár el. — Uj csillagkeresztes hölgy. Mária Jozefa főhercegasszony nagy-apponyi gróf Apponyi Károlyné szül. Windich-Graetz Mária Aglája hercegnőnek, főispánunk menyének a csillag- kereszt-rendet adományozta. — Áthelyezések A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Goekler György kecskeméti állami főreáliskolai r. tanárt a szekszárdi állami főgimnáziumhoz áthelyezte. A földművelésügyi miniszter Láng János dunaföldvári és Wimmer Zoltán m kői állami álatorvosokat kölcsönösen áthelyeztea — Főigazgatói látogatás Dr. Várady Károly székesfehérvári tankerületi főigazgató f. hó 15-én a főgimnázium tanmenetének megvizsgálására Szekszárdra érkezik. — Percei Ákos nyugdíjazása. Az igazságügyi miniszter Percei Ákos kir. táblabirót, a kaposvári törvényszék polgári tanácsának volt elnökét, ideiglenesen nyugdijállományba helyezte és részére évi 6624 korona nyugdíj kiutalását rendelte el. Percei Ákos lemondott a kaposvári kát. kör. elnöki tisztéről és el is költözködik Kaposvárról. Az ellene saját kérésére folyamatba tett fegyelmi vizsgálat ezzel még nincs elintézve. Annak eredménye elé nagy érdeklődéssel tekint a kaposvári úri közönség.
