Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-06 / 10. szám
közérdek 1909 március 6 is megerősödjék, akkor le kell mondanunk az állami és faji önállóságról. Hogy ez meg ne történhessék, ez eme gyakorlati eszmékért küzdő uj-magyaroknak, a magyar ifjúságnak föladata. A paKs-bDjn-szekcsöi DunoszoKosz szabályozása. — Madi Kovács János képviselő interpellációja, — Képviselőink minduntalan felszínen tartják a Duna-meder elfajulásának kérdését. Á minap Szabó Károly központi járási képviselő szólalt fel a Duna szabályozása érdekében, e hó 3-án pedig Madi Kovács János, paksi képviselő intézett hatásos, nagy figyelemmel hallgatott interpellációt a földmivelési és pénzügyminiszter urakhoz. Madi Kovács János képviselőnk utal a hajózásnak évről-évre nehezebbé váltára, igy arra, hogy 1907—908. év őszén a csekély vízállás miatt a forgalmat csak úgy lehetett fenntartani, hogy az uszályokat átrakodtatták s azokat egyenként szállították át a gemenci szoroson, sőt az Aldunára küldött monitorokat is úgy kellett vontató gőzössel átjuttatni. Nem állhat meg tehát a vízügyi beruházási törvény indokolásának ama része, hogy a Dunának ez a része a legszebb hajózási szakasz, hol egy- egy gőzős lő—20 uszályt képes vontatni. Sőt igen' is nagy itt a baj, mert eppen ez a szakasz az. timely a nagy zátonyosodás miatt állandó fészkét képezi a jcgtorlodasnak, úgy hogy az át víz 200 ezer holdnyi területen, mintegy 30 községnek 100 ezer lakosát fenyegeti állandó wgromlással. Az interpelláló képviselő maga is végig jarta a fenyegetett területet s amily borzalmasan szép, eppen olyan rettenetes is az a látvány, amely szemei elé tárult. A jég már Bezdánnál, a három bajai átmetszésen torlaszostul áll, de a legnagyobb a jégtorlasz a bogyiszlói" átmetszésben, amelyet megközelíteni sein tudott s ettől felfelé 6 kilométernyi terűiden a hivatalos mérések szerint 4—6 méter a vizszin alatti és 2—4 méter a vizszin felett-a jégtorlódás. A vízfolyás a jég alatt csaknem a nullán áll s elmondhatjuk, hogy annak a mederben két három méter mélységben és csak nagyon keskeny szélességben van helye. A jégtorlasz sima elmenésére tehát — kivált hirtelen olvadásnál — kevés kilátás lehet, -mert Bogyiszlóiéi Ercsiig 85 kilometer hosszú darabon van a jég összetorlódva s úgyszólván a Duna összes jege, hozzászámítva a mellékfolyókat is, ezen szakaszon van felhalmozódva. Hogy ezen óriási jégmennyiség emberi erővel eltávolittassék, szó sem lehet róla. Bezdán alatt 2 2 hétig folyton robbantottak s 700 méter jégtorlaszt távolítottak el mindössze. Ezek alapján kéri tehát úgy a földmiveles- ügvi, mint a pénzügyminiszter urakat: járjanak közbe és tegyék meg azokat az Intézkedéseket, amelyek ezen vidékét az évenkénti végromlás esélyétől megmentik. Nagy figyelemmel hallgatott felszólalását a következőkép fejezte be : »Szerény véleményem szerint a vizi beruházásokról szóló törvényjavaslatba, az ezen szakasz szabályozására felvett 7,255.000 kor. elég sem lesz. Kérésein tehát az, hogy a t. föklmivelés ügyi minister ur a pénztlgvininister orral egyet- értöleg, ha másként néni, esetleg póthitellel oldja meg a kérdést olyképen, hogy a bogyiszlói átmetszésben, a párhuzammüvek és szükséges gátak legfeljebb két év alatt elkészíttessenek, továbbá a bárom bajai átmetszéssel egyidejűleg a régi meder három helyen elzárassék és ti szekszárd hátai ármentesitő társulat köteleztessék, hogy a régi meder mellett éplllt töltéseit elhagyva, az átmetszések mentén a pest megye-sár közi »mentesítő társulat töltésével párhuzamosan uj töltéseket építsen és ezen uj építkezéshez a szekszárd-bátai ármentesitő társulatnak államsegély adassék. Ezen kérésemet indokolhatom azzal, hogy j ezelőtt körülbelül 10—12 évvel a paks-faddi ármentesitő társulat is kötelezve lett a faddi j Duuaág elzárására és a Bog) oszlóig húzódé uj töltések kiépítésére. Ezen kérésemet, hogy a szekszárd-hátai ármentesitő társulat kényszerít- i tessék az uj töltések kiépítésére, indokolom továbbá azzal is, hogy ezáltal mintegy körülbelül 20 24.U00 katnsztráhs hold kiterjedésű.jelenlegi ártér lesz áriuentesitve, amely jelenleg ugyan még erdő, de ha áriuentesitve lesz, kétséget nem szenved, hogy itt minél hamarább a_mezőgazdasági művelésre fognak áttérni. (Helyeslés.) Az ezáltal bekövetkező értékszaporulatot azt hiszem felesleges megemlítenem. Indokolom végül azzal is, hogy a védgátak és szabályozási művek közé szorított folyó a nagy vízállás mellett nem fog ily nagy hullám téren, 20—24.000 kata.vztrális holdon megoszolni, hanem a keskeny mederbe szorulva, fel fog duzzadni és ezáltal a felülről lejövő nagy jég- torlaszokat el lógja szállítani. [Helyeslés.) Teljesen tisztába vagyok azzal, hogy nagy áldozatokat kérek, de. meg vagyok győződve arról is, hogy nagyfotitosságu és közérdekű 1 dolgok fognak megoldatni akkor, ha ezen áldozatokat meghozzuk, tehát csak áldás fog szállaui i mindazokra, akik ezen szabályozási müvek keresztülvitelét lehetővé teszik, i Helyeslés.) Tisztelettel kérem tehát (Olvassa i; ,,11-j- landő e a földinivelésiigyi minister ur a pénz- ügyminister úrral cgyetértőleg a paks—baja— j székesül Dunaszakaszon a szabály ozusi munkákat egy, legfeljebb két év alatt elvégeztetni, hogy ezáltal az évről évre ismétlődő hajózási akadály és a jégtőllódás következtében minden évben ismétlődő árvízveszély a Duna cs a szakaszán megszűnjön ? Hajlandó e a bajai 3. átmetszés mellett lévő régi Dunaágakat elzáratni cs a szegszárd—hátai ármentesitő társulatot az átmetszések mellett uj töltések felépítésére kötelezni és ezen munka el’, végzésében a szegszard batai ai mentesítő társulatot államsegélyben részesíteni ?“ (hlénk Iip. ly es les és éljenzés lm felöl. A szónokol számoson iidoözlik.) Az interpellációt^kiadták a két miniszternek. \ Selyemtenyésztésünk. Irta: Kardos Ferenc. Miután a selyemtenyésztési felügyelők most 1 végzik első kőrútjukat, hogy tenyésztőket szerezzenek, aktuális lesz a selyemtenyésztésről | elmélkedni; némi jogcímem is van ehhez, ameny- nyiben kikeltéssel és tenyésztéssel is foglal- J kozom. A selyemtenyésztés is egyike azon számos -a mellékfoglalkozásoknak,* melyek segítségével | egyik-másik szerényebb háztartás jövedelmét 1 szaporítani lehet. Előnye az, hogy a nehezebb -| dologra nem alkalmas munkásokat lehet e célra J felhasználni. Azonban nemcsak munkáskéz, hanem levél is kell a sélyemtenyésztéshez, sőt ;J sok levél, mert ha sok a levél, többet lóvédéi- y mez a vele való foglalkozás, azonkívül meg időmegtakarítás, ha nem kell a levélért messzire I menni. De sajnos, hogy még mindig kevés a \ levél, úgy hogy egyes tenyésztők 6—8 kilómé- j ternyi utat is megtettek, hogy a szükséges le- J vélmennyiséget beszerezzék. Sőt mi több. drága J pénzért vásároltak levelet, csakhogy hernyóikat 9 kietethessék, jól tudván'azt, hogy csak s> táp- | Iáit hernyók fonnak jó és nehéz gubókie. Ha tehat a lombhiány kerékkötő a se- ij lyemtenyésztésfejlődésének, akkor a lomé. sietve J szederfák szaporodásáról kell gondoskodr. Erről jj vármegyénkben is már régen gondoskomak. A »Tettes Nemes Tolna Vármegye 1835-ik Észten- f dei December 15-én Szexárdon tartott kő: gyű | lés Jegyzőkönyvéből« 3532. szám alatt kiadott % már egy rendeletét, hogy az uraságok »sze 'res«- 1 kerteket alakítsanak, a községek pedig s köz--« utakat szederfákkai ültessék be: hogy n i’yen í| eredménynyel, látjuk, hogy, ma is nagy : >mb- j hiány. De maga a selyemtenyésztési n -zteri J meghatalmazott is mindent-elkövet és igvekszik 1 közreműködni, amennyiben rendkívüli r miyi-JS segü szederfamagot és csemetét oszt ki gyengja Azonkívül a seiyemtenyesztési felügyelők acél-»,! született, a másik három évvel későbben. Mint atyafiak is jó viszonyban voltak s már gyerekkorukban is mindent együtt főztek ki, Nyolc- tiz éves kőiukban Írott lapot adtak ki >liujdosó csillag« cimen, amelynek leírásánál atyáik és az épp akkor itt időző mérnökök is közreműködtek, mint »nyomda«.^Korán megnyilatkozott hát bennük az irói rátermettség . . . Későbben, diák korukban, vakációra hazakerülvén • Kölesdi visszhang« cimen adtak ki a fentihez hasonló módon egy lapot, melynél szerkesztő társuk \ Polli László volt. Ennek már előfizetési ara is ' volt: 1 és fél pengő krajcár, vagy pedig —három darab rövid szivar ! Iskoláit Lágler Gyönkön, Sopronban, a teológiát Sopronban és Bécsben végezte. Kálmán Gyönkön, Kecskeméten, a teológiát pedig Budapesten, hol teológus korában a » Korszellem« cimii lapot szerkesztő. Mindkettő tanárkodon is. Lágler a bonyhádi gimnáziumnál, Kálmán a gyönkinél. Egy időben kerültek haza atyjuk mellé, mint káplánok, majd egyházaik ugyanazon évben választják meg mindkettőt, rendes lelkészükké. Mindketten a Tolnamegyei Közlönybe, majd a többi megyei lapba írnak. Lágler az első terjedelmesebb tudományos munkáját a Politikai Újdonságokban közli 1869-ben, majd mint egyházi iró, a Margocsv-féle tüzetekben lép fel, Goelheböl, Schillerből sokat forditotts mindegyik, de főként a Loreiey, remeke a műfordítónak. Kálmán, úgy a vidéki, mint a fővárosi lapokban számos, pompásnál pompásabb elbeszélést, novellát, tárcát, verset irt. 1869-től 1873-ig munkatársa a Ludasmatyinak, de csak mérsékelt irányban s nem egyjsziporkázó szellem-röppentyűje látott napvilágot a Borsszem Jankóban. Egy magasztos eszmétől áthatva, 1879-ben lapot indítanak. A »Protestáns pap« c. gyakorlati szakközlönyt. A végcél ugyanis a l^ét pro testáns egyháznak egyesítése volt. A lap 28 évfolyamot ért s két év előtt pártolás hiánya miatt megszűnt. Es ezzel sokkal messzebbre kitolódott a magasztos cél megvalósulása, mint akkorái e szilárd ..kapocsnak fönnállásakor volt. És itt tartjuk megemlitendőnek, hogy mindkét jelesünket a legmesszebb menő szabadelvii- ség jellemzi, — vallási kérdéseknél is. Legjobban megvilágítja az a tény, hogy a Rudolf trónörökös halálakor tartott gyászistentiszteleten Lágler indítványára s buzgólkodása folytán a három felekezet templomában egymásután volt a gyásztisztességtétel s az evangélikus, református és katholikus lelkészek teljes papi öltözékükben, sorban|jelen voltak mindháromnál . . . Azonban gyerünk, látogassuk meg őket otthonukban s diskuráljunk el velük egyről- másról . . . Amint a köves törvényhatósági útról betérünk jobbra, a Oreg-uteába, mindjárt ott, az evangélikus iskola mellett, szépen befásitott kert nyúlik le az utcára. A mellette levő kis közön fölmegyünk s a domboldalon, a kert végében van az egyszerű papiak. Itt volt a »fönnebbi években« az imaház is, de hogy Lágler Sándor buzgólkodása folytán rendes, nagy templomot epitett az egyház, ez a rész is a papiakhoz .került. A konyhán át jutunk a dolgozó szobába. Ott ül az őszhaju, öreg lelkipásztor egyszerű íróasztala mellett. Sok papirszelet, »kutyanyelvek«,'rájuk vetett jegyzetekkel, könyvek, iratok összevisszaságban. Egy könyves polc, egy szekrény, egy pamlag, — barátságos meleget árasztó vaskályha a szoba bútor: a. A J protestáns templomok bezáratását, pap< kila- j koltatását megindító módon föltüntető kép. A ! sarokban hosszuszáru pipák. Az ablakokon J muskátlik, meg a dohány-doboz . . Amint belépsz, barátságos mosoly, a keit jj szemekből kiáradó meleg szeretet köszönt. (>ku«Jj láriuma fölött néz rád jóságos tekintetével . . AJ Majd félre kerül a nagyszám pipa. A füstöt* karikákba fújja . . . Aztán kezet szőrit Oda- i ! tessékel a pamlagra s ő is leül s kis időbe f telik, amig megszólal. Mondom, hogy meginterjúvolni jöttem"! egyet-másért. Rám tekint, aztán mosolygás közben sze- . Ténykedve tiltakozik. De ritka eset az. hogy *" ! ellen tudna állni mások kérésének s közismert, p szelíd jósága mégis csak megnyitja ajkait. A magyarosításra vonatkozón kérem véleményét . . . — Lassan járj, tovább érsz: de azért járj és tégy folyton! — kezdi s aztán belemelegedve, a maga utánozhatatlan szellemes modorában, anekdotákkal fűszerezetten folytatja. ! Nem úgy, mint V. főbíró a negyvenes években. ; A svábok között lelkes volt a magyarosodás. Gyerekeiket magyar szóra adták, bő magyar gatyát szabattak rájuk, pörge kalapot vettek nekik . . . De a főbíró túlbuzgósága sokat rontott a dolgon. Egyszer valami ügyben járt. Útja egy sváb falun vitte át s meglát'egy »sógort« pisztoly-bugyogóban, strimfliben. Kocsiját megállítja. Leszállítja a huszárját. Fölvágatja a sváb bugyogóját, aztán jó tizet huzat rája. »Megemlékezhetsz róla, hogy mi jár annak nyomában, ha nem magyaros a viseleted.« Erre petyhüdt lett a svábok között a magyarosodás-
