Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-13 / 7. szám
7. szám Szombat, 1909. február 13 Szekszárd, V. évfolyam. Kiadóhivatal: Bei eredj István-utca 3. szám. At előfizetési pénzelt és hirdetések ide küldendők. Hirdetések iegjutányosabb számítással, díjszabás szerint Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Előfizetés egész évre 10 kor., félévre 5 kor negyedévre 2 kor. 50 fill. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 5 kor. TOLNAVÁRMEGYK TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. Ki ORHZACOS M. Kill sKLYEMTESil»/.-! E*»l KELl'U YKLÓ*»KG HIVATALOD LAIMA. Beírnunk itárs: JANOSITS KAROLY. Felelős szerkesztő és Uptulajd<>n«s : BODNAR IHIV.VN. E 8.\ es szám ára 20 fillér. Kenderfeldoljozó $yúr Szekszárdon. A gyárak a nepek, a nemzetek életében éjipen olyanok, mint a tápláló vérsejtek az egyes embernél, vagyis a létnek, az életnek előfeltételei. Megmondom egy nemzet nagyságát, vagy szegénységét, ha gyárkéményeit megszámlálom ; kifejezői, fokmérői ezek a haladásnak, a fejlődés mekkora voltának ; az ipari termelés tulajdonképpen egy olyan óriási tükör, amelyben meglátszik minden nemzetnek voltaképpen való összes kultúrája. A gyár tehát a nemzeti nagyság fundamentuma, ezért minden gyáralapitás hazafias feladat. S amint nem boldogul, csak tengődik, elmarad az a nemzet, amelynek* nincsenek gyárai, éppen úgy elmarad, elsatnyul az a vidéki nagyobb, vagy kisebb város is, hol a templom búgó harangján kívül, .iem a bömbölő gözsipuk jelzik a munka reggelét és a delet, vagy a pihenés esti idejét. Szekszárdnak évszázadokon át a földművelés, a szőlőiéi melés adta az életfentar- íásához szükséges kenyeret. A magasabb kulturigények, a megélhetés drágasága, a rossz termelési és értékesítési viszonyok azonban mindinkább megdrágítják a meg- ; élhetést, úgy hogy valóban itt az ideje a keresetforrások kibővítésének. Hogyne üdvözölne tehát itt mindenki lelkes örömmel I minden olyanféle mozgalmat, amely nem- f csak az egyesek, hanem a város egyetemének boldogulását is van hivatva előmozdítani. Megemlékeztünk már arról az önzetlen I altruistikus kezdeményezésről s lelkes munkáról, amelyet ifjú Leopold Lajos ózsáki nagybérlő folytat egy Szekszárdon felállítandó kenderfeldolgoző gyár létesítése ügyében. A szegedi kenderfeldolgoző gyár — illetve az Union-bank, amint már megírtuk, hajlandó itt minálunk is 2 millió korona befektetéssel egy ilyen gyárat felállítani. A várostól, egyesektől semmi anyagi támogatást nem vár, megfizeti még a telek árát is, egyedüli kívánsága csak az, hogy legalább 1800 katasztráüs holdnak kendertermése álljon rendelkezésére. Hála Istennek, a gyár létesítése szép eredménynyel halad -a maga utján. Magától a lelkes kezdeményezőtől tudjuk, hogy a felállítás bizonyossága 99 százalék az: 1-hez. Ma már 1800 katasztráüs holdon való kender termelés van biztosítva s hihető, hogy a még hiányzó 500 hold is nemsokára jegyezve lesz. Ifj. Leopold Lajos, Vilc/ek Sándor, Molnár József gazd. egyleti titkár ! társaságában, a múlt héten járta be a Sárközt, ahol különösen Decset és Alsónyékén nagy érdeklődést talált. " Jövő vasárnap Ismét folytatja körútját, amikor bizonyára teljes siker koronázza fáradozását. Semmi kétségünk eziránt ; egyszer már a mi földrnivelő s földbirtokos népünk is felébred letargiájából, mert a kender- termesztéssel való foglalkozás nem utolsó a jövedelmezőség tekintetében. Ezelőtt 4 esztendővel bővebben foglalkoztunk már lapunkban ezzel a kérdéssel. Lássuk az akkori adatokat, hogy t. i. csak 1000 hold kender termesztése mellett is mekkora jövedelemhez jutnának gazdáink : Seregély gazda indultmegtudni, hogy miért nem szólt ma a harang ? Hetykén nyitott be a harangozóhoz, de senki sem nézett ki a pitvarból az utcaajtó csikordulásara. Kutyája meg nem volt a harangozónak. Seregély jo reggelt kiáltott, de egy arva szó sem felelt ra. Olyan üres volt minden, mintha kifüstölték volna ha- rangozóékat. Az ólból kecskemekegés hallatszott végre. Benézett oda Seregély. A kecske azért meke- gett, mert a kötele nem engedte, hogy beleharapjon egy csomó fűbe. Seregély a szomszédba ment át Golyó- bisékhoz. Az asszony éppen ludat tömött az udvaron. — Valami baj történhetett ? — felelte a Serégéit-' Tcéi dezősködesére. .Ma hajnalban nagy gyerekrívást hallok. Mikor már nem akart csitulni, átnéztem a sövényén. Nem láttam egy egeret sem. A gyerek meg csak sivalkodott. Hova lett a gyerek ? — kíváncsiskodott Seregély. — Áthoztam, mert nem tűrhetem a sivi tását. Se apja, se anyja. Tegnap délután láttám, mikor az anyja szekéren elment hazulról. De hát az apja mért hagyta magára ? Nem tudom. Tejet adtam a gyereknek s most alszik. Még ma nem is harangozott, — dohogott Seregély. Megmondom a főtisztelendő urnák. Amint at akart menni Seregély a plébánia felé, szemközt találkozott Iskátulya Marissal, a hirhordó nyelves asszonnyal. Mindjárt Sere- l gély elé kiáltotta, hogy a harangozni bekísér- ! „1000 hold kender után évi átlagban csak -10 metermázsa száraz kenderszár termésre számítva, 40,000 métermázsa száraz kenderkóró, á 4 kor. 50 fillér, 180,000 korona nyers jövedelemnek felelne meg, a mely összeg egy-egy katasztralis holdat ^eve alapul, 180 korona nyers jövedelmet tenne ki. H i ezen nyers jövedelemből leütjük a termesztési költséget, a mely : a telekérték 4—5 % -os tőkésítéséből, a talajelőkészités költségéből, a trágyázás költségének 30 - 40u/o-ból, a vetőmagértek, vetés, aratás es szállítás költségéből, a forgótőke 10%-os kamatoztatásából áll, akkor termesztési költség fejeben 110—140 koronát leütve, egy-egy hold kender után 40 - 70 korona tiszta jövedelem maradna, a mely összeg igen szép holdankinti tiszta jövedelemnek volna mondható. Ha ezen összeget 10 métermázsás, ; holdankinti átlagos búzatermesztés értékével I állítjuk szembe, akkor a búza 15 koronás átlagos I búzaárakkal, töO korona nyers, jövedelmet i eredményezne, a melynek holdját 110—120 korona termesztési költséggel megterhelve, a legjobb esetben 30—40 korona tiszta jövedelemre számíthatunk. Ezekből latható, hogy a kender holdankinti tiszta jövedelme 10 éves átlagban 10—30 koronával haladja meg egy egy kát. hold búza i évi átlagos tiszta jövedelmét1' Ez a 4—5 év előtti ’ eredmény ina is könnyen elérhető. Igaz, hogy a napszám valamivel drágább, de a tervbe vett gyár a kendert métermázsánként 4 kor. 8u fillérrel váltja be s egyéb kedvezményt is nyújt a gazdáknak. Nevezetesen tőkebefektetésül holdanként 50 koronát ad 4 százalékos kamatra; ad vetőmagot is, kamat nélkül, a beszer/.ési átpn. S megelégszik, hogy akik lő djük másiranyu felhasználása miatt nem tehetik, a termesztést csak a következő évben kezdjék meg. Mindezeken kívül tekintetbe veendő, ték a zsandárok. Most vallatják a községházán. Szép história, álmélkodott Seregély. — Ja) gazduram, a harangozót asszony ruhában fogták el az utcán, amint a két zsan- dár kifordult a templom felől. A feje be volt kötve keszkenővel. Aztán a bajusza, meg a szakálla ... A zsandárok rákiáltottak és bevitték. — Ej ha, asszony ruhába fogták el ? j Rosszban törhette a fejet. — A zsandarok is nagyon vádolják. Csakugyan vallatták a harangozót, Jobbik Pétért a faluházán. Csakugyan asszonyruha volt rajta. Mért csinált magából maskarát ? Mi volt a szándéka ? A két zsandár nem ismerte a jövevény harángozot. Váltig mondta, hogy éppen harangozni . ! sietett. Itt a templom kulcsa is nála. Dehogy mert öltözött asszony ruhába, arra nem akart felelni. Hanem rimánkodott, hogy vigyék vissza Peti fiahoz. mert senki sincs mellette. Később, mikor megtudta, hogy a gyereket átvitték a szomszédba s a fótisztelendő ur is eljött a községházához, Jobbik Péter mégis esek elkezdett beszelni. — Szegények vagyunk. A főtisztelendő atyám ismer engem, jót is tett velem — kezdte Jobbik Péter a vallomást. Csak a kis Petivel dicsekedhetünk. Meg a Miska miénk meg, a kecske. Arra mifelénk, a honnan idejöttem, Miskának hívják a kecskét, a bikát meg Samunak. Arra ott — mond a harangozó, a fejével messze távolba intve — a harangok is beszélAz első okulár. Anyj tikomnak*.—-Belenéztem két kökény szemedbe. Boldog idők jutottak eszembe, Te meg nézted két tefcete szemem, Ugy-e boldog idő volt kedvesem Kökény szemek, barna szemek jégen Megvillantak, mint csillag az égen. Egymást néztük boldogan és ltján Édes anyjuk ! Ez az idő hol van ■ Ami elmúlt, vissza nem jő ! — Hagyjuk. Okuláron nézzük egymást anyjuk!.. . . Kálmán Dezső A harangok. Irta: Kazár Emil. A zsombekiak hiaba várták a hajnali harangszót. A harangozó csak harmadnap jött a faluba a meghalt helyébe. Senki segj ismerte. A ; főtisztelendő hozatta valahonnan. Mikor jött a feleségével meg egy ölbe való gyerekkel, köny- nyen eifert egész holmija a szeker saroglyájá- iban. Még egy kecske volt kötve a szekér után. — Szépén kezdi a dolgát az uj harangozó, — dörmögte Seregély Mihály — Tőnek legjobban feltűnt a harangozás elmaradása, mert magának is lett volna valakije, akit oda szánt a toronyba es sekrestyébe.
