Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-06 / 6. szám

1909 február 6 KÖZE KDÜK hogy az utcán káromkodó gyermeket megfe­nyítse ? — az orrunk alá füstölő kölyök szájá­ból a cigarettát kiemelje ? — a tiszteletlen fiút illedelmes köszönésre figyelmeztesse ? — az alko­holtól eltorzult arcú tántorgót karonvezetve a nyilvánosság elől elrejtse ? — a hazaszeretet ünneprontóit közmegvetésre hurcolja ? Pedig az ilyen gyomirtás meg nem rendőr- r.odés, hanem olyan erkölcsvédelem, melyet a társadalmi közérdek sürget és amelyért a járó­kelő komoly embert még nem kövezné agyon az utca nepe 1 Tolnavármegye rendkívüli közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó ho 4-en délelőtt fél tizenkét orakor rend­kívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt fő­leg papi részről volt nagy az érdeklődés; a »Ne temere* kezdetű pápai decretum ügyének tár­gyalása, felekezeti különbség nélkül szép szám­mal vonzotta be az érdeklődő lelkész-bizottsági tagokat. A gyűlést gróf Apponvi Géza főispán, mint elnök, a tagok szívélyes üdvözlésével nyi­totta meg. Ezután napirendre került a tárgy- sorozat. A vármegyei dijnokok fizetésének és szol­gálati viszonyainak rendezéséről szoló várme­gyei szabályrendeletet, a belügyminiszteri ren­deletnek megfelelően módosították. A kö igazgatási szakosztály előterjesz­tette a gazdasági cselédlakások építésére vo­natkozó szabályrendeletet s ezt az állandó vá­lasztmány némi módosítással — a földes szó­ink ragályos betegseg eseten mikent leendő fertőtlenítésének szabatos körülit ásaval — el­fogadásra ajánlotta azzal, hogy a szabályren­delet a vármegye gazdasági egyletének is ki- adassék a szakkérdésekben való megvitatás végett. Döry Frigyes vármegyei bizottsági tag rövid felszólalásában azt kívánta, hogy a vár­megye előbb hallgassa meg a gazdasági egye­sületet s csak azután döntsön a szabályrende­let sorsa felett. Simontsits Elemér alispán az állandó vá­lasztmány javaslatát pártolta. A szabályrende­let ugyanis a közegészségügyi törvény általá­nos rendelkezéseinek figyelembe vetelevel állít­tatott össze, a gazdasági egyesület tehát leg­feljebb csak szakkérdésekben szólhat hozzá. A közgyűlés az alispái, illetve az állandó vá­lasztmány javaslatát fogadta el. üzv. Dabi Józsefnének 168 kor. 48 fillér nyugdijjárulékót állapítottak meg. A Lymburg-Styrum gróf és grófné ala­pítványokra felügyelő választmányba dr. Kra- inolin Gyula bizottsági tagot választották meg közfelkiáltással. Petrich Ferenc emlékét dr. Sdhwetz An­tal ismert indítványához képest jegyzőkönyvi­leg is megörökítették. A vármegyei központi és járási számve­vőségi intézménynek törvényhatósági hatás­körbe leendő helyezése ügyében Tolnavárme­gye már felirt a képviselőházhoz, igy Kolozs es Abauj-Torna varmegye ez irányú körlevelét tudomásuk vettek. % Ellenben pártoló felirattal támogatják Sza­bolcs vármegye körlevelét, mely a tűzoltói in­tézmény terhei viselésénél mutatkozó arányta­lanságok megszüntetését kéri. A vármegye már felirt a községi és kör­jegyzőn nyugdíjügyének országos rendezése ügyében, igy Turócz és Hontvármegye ha­sonló irányú körlevelét tudomásul vették. Most következett a sok port felvert: Ne temere . . . Forster Zoltán főjegyző altalános figye­lem és érdeklődés mellett olvasta fel az állandó választmány következő javaslatát. »Tolnavármegye közönsége azon híven ápolt kötelességérzetéből indulva ki, mely a magyar nemzeti konszolidálódás belső feltételeinek biztosítása és megóvása tekin­tetében az országos közélet élő orgánumaira, parciális érdekeknek fölötte álló hivatásuk egységes szempontjából, háramlik, midőn hazafiui örömének ad kifejezést azon érte­sülés felett, hogy a magyar róm. katolikus főpapi kar, tiszteletreméltó állásfoglalása következtében, az ország felekezeti békes­ségét s a magyar társadalom egyetemének nyugalmát, összhangját és egységét veszé­lyeztető »ne temere* kezdetű dekrétum fel- felfüggesztetett s ezáltal kiküszöböltettek azok az ellentétek és lelkiismeretbeli súrló­dási felületek, melyeket ez a sajnálatos kezdeményezés a házassági jogról és a törvényesen bevett vallásfelekezetek egyenlő­ségéről és viszonosságáról alkotott orszá­gos törvények rendelkezéseivel szemben telidézett: Debrecen szab. kir. város kö­zönségének körlevele lelett, minthogy a város közönsége által, a dekrétum érvény­telenítése iránt előterjesztett feliratok tá­mogatásának szüksége időközben megszűnt, egyelőre azon reménységben tér napirendre. ' hogy a most felfüggesztett dekrétum, hatályba lép tettetni többé nem is fog A közgyűlés zajos helyesléssel fogadta s emelte határozattá az állandó választmány ja­vaslatát, amely nemcsak a varmegye igazi li­berális hagyományainak felel meg, de kisugár­zik abból a varmegye jelenlegi alispánjának az ősi tradíciókhoz való törhetten ragaszkodása, ' fenkölt, szabad gondolkodása, szigorú, tántorit- hatlan alkotmány- es törvénytiszteleté is. Di­cséretére legyen mondva a jelen volt papság­nak, a fenti javaslat az ő körükben is általá­nos helyeslést keltett; ez mutatja, hogy a harc tüze hala Isten, már lankadóban van, egyszer valahára elkövetkezik az egymás megértésének boldog ideje. A Ne temere ügy gyei kapcsolatosan Szabó Géza bizottsági tag külön indítványt adott be, ezt azonban a közgyűlés, tekintettel a törvény rendelkezésere, hogy t. i. a rendkívüli közgyű­lés tárgysorozatából elkésett — tárgyalás alá nem vette. Sokkal jobb volt igy. Zemplén varmegye körlevelét a koalíció­ban levő pártok egyesítése tárgyában, mivel ez a pártok belső ügye, tudomásul vették. Úgyszintén tudomásul vették Zemplén vár­megyének a Borsiban levő Rákóczi-haz meg­vétele tárgyában küldött körlevelét is, mivel a j Rákóczi-ház Kassán fog létesittetni. A siketnema intézeti tanárok megkeresé­séhez kepest a siketnémák köteles tanítása és intézeteik anyagi ellátása ügyében felírnak a képviselőházhoz. A füsorozáshoz a következő bizottsági ta­gok küldettek ki elnökül: a dunaföldvári já­rásba: Kovács Seb. Endre, a simontornyai já­rásba : Vizsolyi Ákos, Szekszárdra : Őrtfy La­jos, a központi járásba : Tomcsányi Lajos, a völgy ségi járásba; Halász Géza, a tamási já­rásba : Perczel József, a dombóvári járásba : Döry Hugo. Az alispán előterjesztését a hordóhitelesitö hivataloknak hordojeiző hivatalokká leendő átalakítása . ügyében elfogadták, a szekszárdi hordójelző fizetését 1400, a paksiét 1000, a hőgyésziét es bonyhádiét 800 — 800 koronában állapították meg. E tárgynál Stern Árpád tolnai bizottsági tag ketsVer is felszólalt, elvi kijelentést kérve arra nézve, hogy ha majd a vármegye kedve­zőbb anyagi helyzetben lesz, hordójelző hiva­talt elsősorban Tolna kapjon. Simontsits Elemér alispán tüzetesen is­mertetvén a hordójelző hivatalok felállítása körül követett eljárást, az elvi kijelentést sem előlegezheti, mivel már csak az igazságosság szempontjából is uj hivatalok felállítása esetén elsősorban azok a helyek jöhetnek számításba, hol most az említett hivatalokat költségkímélés szempontjából be kellett szüntetni. De ezek közül is azé lehet az elsőség, amely község a legnagyobb forgalommal biztat. Az elhagyott gyermekek után felmerült gondozási dijak megtérítését a vármegye Báta- szék, Bonyhád, Paks és Szekszárd helyett ma­gára vállalta, mivel a jelzett helyek 70 százalék­nál magasabb pótadó teherrel küzdenek. A Szekszárd városánál rendszeresítendő Il-ik körorvosi állás ügyében felírnak a bel­ügyminiszterhez, kérve, hogy a város szorult anyagi viszonyaira való tekintetből a miniszter az orvos díjazását a saját tárcája terhére vál­lalja el. A dunaföldvári járási számvevő és állat­orvos hivatalhelyiségének kibérlése ügyében tett intézkedést helyeslőleg tudomásul vették. Nagymányok hetivásár engedélyezését kérő kérvényét pártolólag terjesztik fel a kereskedelmi ■ m.niszternez. Ezután több község ingatlan eladási s más belső ügyét a tiszti ügyész véleményéhez képest jóváhagyták. Szekszárd városnak állati hullaégető ke­mence létesítésére 1400 ^korona segélyt utaltak. A meghivó egyszerűen hullaégető kemencéről szólott csak, ami a róm, kath. lelkészi karnál félreértésre szolgáltatott alkalmat', mivel az em­beri hullaégetés dogmatikus akadályokba ütkö­zik. így azonban természetesen ők is hozzá­járultak a határozathoz. Nagyszokoly hegyőreinek hosszú lőfegy­verrel való ellátását megengedték. Krempl Antal paksi mértékhitelesítő enge­dély nélkül teljesített beruházásainak költségét a vármegye ez alkalommal sem vállalta el. A vármegyei gyám pénztár 1908. évi szá­madását több község számadásával és költség- vetésével jóváhagytak. Ezzel a közgyűlés tárgysorozata ki lévén merítve, Apponyi Géza gróf főispán, miután jegyzőkönyv hitelesitőkül dr. Leopold Kornélt és Bodnár Istvánt kijelölte — a közgyűlést V41 órakor bezárta. VÁRMEGYE. 3 — Közigazgatási bizottsági ülés Tolnavár­megye közigazgatási bizottsága szokásos havi ülését folyó hó 10-én tartja meg a vármegye székházában. KÖZSÉGI ÜGYEK. Elöljáróság választás Gerjenben Bíróvá: Sz. Vajda Ignác, Il-od bíróvá: ilj. F. Vajda Sándor, pénztárnoknak : Gy. Vajda Sándór, köz­gyámnak : Rebe Péter, esküdteknek : Patkós Ist­ván, Nyíri György és Nyiri István választattak meg. Dunaszentgyörgyön A Becht Ödön szol- gabiro elnöklete alatt megtartott választáson, 1-ső birova: Pinter János, 11-od biróvá: Régi István Drubics, pénztárnok: Ferenczi Lajos, közgyám­nak László Sándor, esküdteknek: Tóth János Bőcz, Jó Dömötör József, Dömötör Sándor Kacz, Kacz Sándor Oláh, László Pál, Katona Sándor Oláh, Tibai Ferenc, Katz Sándor Marosi, ifj. Dienes Sándor, ifj. Ónodi Lajos, Molnár Lajos Hajpál és Vida János Sitkéi választattak meg. A dunaföldvári bíró- óh elöljáróválasztás. F. év január 29-én folyt le a dunaföldvári biró- és előljáróválasztás, mely az összes elöljárói állá­sokra névszerinti szavazást kivánt, s igy csak a késő éjjeli órákban ért véget. A választást Rassovszky Julián dunaföldvári járási főszolga­bíró a közönség általános megelégedése mellett a legszebb rendben vezette s a választás ered­ményének kihirdetése a lakosság közt teljes megnyugvást.keltett. A választás eredményének kihirdetésekor nevezett főszolgabiró Bodor György volt községi első biró, valamint az újon­nan megválasztott községi elöljárókhoz megható szép s költői képekben gazdag beszédet intézett, njéltatván előbbinek a község, érdekében szer­zett érdemeit, utóbbiakat pedig hivatásuk ne­mes betöltésére hiván fel. A névszerinti szava­zás éjfél után ért véget, s az eredmény kihirde­tésekor a következők választattak meg, az 1-ső bírói állásra: Gauzer Ignác 637, a 11-od bírói állásra: Bozár József 669, a pénztárnoki állásra : Kustár Imre 536, a közgyámi állásra: Berky Ignác egyhangúlag. Községi esküdti állásokra : Niefergall Imre 157, Gauzer István 154, Yastagh Pál 111, Németh István szatócs 290, Bernáth Lajos 133, Borovitz Samu 156, Mészáros Imre bizra 120, Takács Mihály mókus 147, Györki Ferenc 143, Csizmadia József 151, Németh Ist­ván kiüti 180, ifj. Veisz János 162. HÍREK. _____ Ca baret. Megjött tehát, itt járt Siekszárdon, .4 szép, bájos Medggaszay. (iraciözen úgy elcsicsergelt, l)e kritikát is hullani: {gy, hogy nem volt szezonszerii. Sőt jövetele — tévedés. Azt hitte 0: nem farsang van, de : Általános — disznó-ö7r>

Next

/
Thumbnails
Contents