Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-25 / 52. szám
10 KÖZÉRDEK 1909 december 52. silányabb minőségűt szerezhetne be, kerülje. — Méltánytalanság lenne ez azon gazdák iránt, akik természeti okok folytán nem szüretelhetnek abszolút nemes termést, de boraikat — úgy, ahogy — iskoláztatják és azokat értékesíteni természetesen szintén óhajtják; az értékesítés útját pedig — amúgy is nagy bajjal kinnal jár az — megnehezíteni, vagy egészen elvágni nem szabad. Nyomon kövesse ezt az első intézkedést a tulajdonképpeni munka: a szakszerű borkezelés ismertetése és általánosítása. Vannak — sajnos, nagyon is vannak s épp az a baj itt — borvidékek, ahol a bor minősége egyébként nem kifogásolható, de a kezelés módjával egyáltalán nincsenek tisztában, valóságosan analfabéták a gazdák. — Az lenne már most a teendő, hogy a tájékozatlanok mindenütt, kiváltképpen azonban ezeken a vidékeken, a borkezelésről alapos oktatást nyeljenek, s hogy az erre vonatkozó tudomány — mert tudomány az! — fokozatos fejlődésével járó s a gyakorlatban bevált újabb és újabb vívmányok megbízható szakközegek utján esetről-esetre valamennyi borvidéken, különösen a kisgazdák körében ismertetve terjesztessenek, úgy, hogy azok rendeltetésüket betöltendő, rövidesen valósággal át is menjenek a köztudatba, ne pedig csak egyesek kiváltságait képezzék. Önként merül fel a kérdés: az állam vagy a szőlőbirtokos-osztály végezze-e ezt a munkát és hogyan teljesítendő az, hogy ne kétes, hanem biztos eredmény legyen elérhető? Van kísérleti állomásunk, ahol a borkezelést tudományos alapon tanulmányozzák s az e célra szükséges kísérleteket végzik ; van mintapincénk és budafoki pincemesteri tanfolyamunk, amely Utóbbi helyen a téli hónapokban külön a gazdák részére tartanak előadásokat az elméleti, okszerű és gyakorlati borkezelésről; vannak szőlészeti és borászati kerületi felügyelőségeink, amelyeknek az a hivatásuk, hogy a szőlészeti és borászati érdekek előmozdítása érdekében tett intézkedéseket végrehajtsák, a szőlészeti és borászati szakismereteket tanfolyamok tartása utján terjeszszék, a szőlőtermelő közönséget mindennemű e szakmába vágó kérdésekre nézve felvilágositsák, útbaigazítsák és tanácsokkal ellássák. — És van az elősoroltakon felül még egy csomó hasoncélu állami intézményünk. Amiből világosan látható, hogy az állam a maga részéről minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy a bortermelést előmozdítsa, a borkezelést fejlessze, terjessze. — Azt azonban — mint tapasztaljuk — még sem képes elérni, hogy szőlősgazdáink a bor kezelését illetőleg arra a magaslatra emelkedjenek, amelyen a külföldi termelők már régtől fogva állanak. Hiába minden jóakarat, igyekezet és nemes áldozatkészség. Hiába értelmes, tanulékony, jótanácsra szívesen hajló a magyar gazda; hiába áll tótágast benne az akarat, mikor a tanulásra sem alkalma, sem módja nincsen. — A budafoki pincemesteri tanfolyamon rendezendő téli előadásokat, részint a nagy távolság miatt, részint pedig megfelelő anyagi erő hiányában aránylag kevesen látogathatják. Pedig kár, igazán kár. Mert alapos gyakorlati kiképzést, olyant, aminek hasznát is vesszük az életben, csakis itt nyerhetünk. Sehol másutt. Céljának tán egy intézmény sem felel meg annyira, mint ez. S épp ezért kívánatos lenne több hasonlót felállítani az ország különböző borvidékein. — Amivel szintén a kérdéses célt szolgálnék. — Egymagában azonban a szakszerű borkezelés általánosításán nem sokat lendít. — Valamint nem lendítenek sokat azon a kerületi felügyelőségek sem, mivel ezek elméleti oktatást adhatnak csupán — ha adnak — de gyakorlatit aem, vagy csak nagy ritkán. Szakképzett vincellért, vagy pincemestert tartani ? Ugyan, kérem hány kisgazda engedheti ezt meg magának ? Legtöbbet — nézetem szerint — tán még a vándorpince- me8teri intézmény nyel érnénk el, bár ez a mód kissé nehézkes és tán költséges is. De ezért nem merném határozottan állitani, hogy ezzel is lehetne ósdi szokásokat tökéletesen kiirtani és kisgazdáinkból — ha nem is éppen szakembereket, de legalább a bor kezeléséhez értő borászokat nevelni. Levonva az elmondottakból a kitűzött célra vonatkozó konzekvenciákat, az imént felvetett kérdésre ime a válasz: a szakszerű borkezelés ismertetése és általánosítása körül felmerülő munkálatok teljesitése, az állam erkölcsi és anyagi támogatása mellett, a szőlőbirtokos osztály kötelessége. — Kimutattam ezt úgyszólván kézzelfoghatóan, ennélfogva oly tiszta sor az, amelyhez kétség nem férhet. Lássuk már most az utat, amelyen, hogy célhoz éljünk, haladnunk kell. Ily kivezető ut csak egy van s ez a pinceszövetkezetek létesítése. — A magyar nép természetében rejlő minden uj intézmény iránti nagyfokú bizalmatlanságra való tekintettel meglehetősen rögös, hepehupás ez az ut, helyenkint nyaktörő részekkel, de amely ut komoly igyekezettel, szorgalmas munkával és állandó agitálással, egyengetéssel járhatóvá tehető. És ilyenné simítandó is. A pinceszövetkezet a szövetkezés alapelvénél fogva sok olyan nagyfontosságu feladat megoldására — vállalkozbatik, amire az egyes gazdák tehetetlenségük folytán teljesen képtelenek. De legfőbb előnye ennek azon cél szempontjából, hogy a szakszerű borkezelés minél szélesebb rétegekben ismertessék és illetőleg, hogy — a magyar bor iránt megrendült bizalom helyreállítása érdekében — csak minél lelkiismeretesebb gondossággal és szakszerűséggel kezelt borok hagyják el az ország határát, mégis az, hogy e szervezeteknél rendszerint szakképzett vincelléreket, pincemestereket alkalmaznak, akik a szőlő mivelést, szüretelést, sajtolást és a bor kezelését általában vezetik és ellenőrzik és igy — egyöntetű és helyes eljárás révén — feltétlenül jobb minőségű bort állítanak elő, mint az egyes gazdák, akik a szükséges szakismereteknek többnyire hiján vannak. Ennélfogva az egyszer nagy- nehezen megszerzett piacok megtartása és uj piacok elfoglalása körül megbecsülhetetlen szolgálatot tesz a pinceszövetkezet, e tekintetben a borászat érdekét képviselő összes intézményeink között a legfontosabb és céljának a legjobban megfelelő, mondhatnék az egyedüli intézmény, amely nem utópiákat kerget, hanem pozitív eredményeket felmutatni, a magyar szőlőtermelőknek számottevő hasznot hajtani képes. Amellett megtanítja, rászoktatja gazdáinkat a szabályszerű borkezelésre, lehetővé teszi a bornak állandó és megfelelő árban való értékesítését, ami magában véve is oly előny, aminőt kivüle egyetlen szervezet sem biztosíthat tagjainak. Előleget nyújt továbbá a tagnak az évi termésre már szüret idején, amire pedig rendes körülmények között mindig rá vagyunk szorulva mi kisgazdák, mert a szőlőgazdaságban a szüret az az időpont, amikor a kisgazda pénzkészlete fogytán, vagy éppenséggel teljesen felemésztve s az uj forrás — a kész bor eladása — még igen messze van. Tehát segitségére siet a megszorult gazdának, módot nyújt neki anyagi viszonyainak rendezé sére és megakadályozza az ilyenkor könnyen bekövetkezhető anyagi romlást. A pinceszövetkezetek létjogosultságát, kiváló fontosságát belátta maga az állam is s épp ezért a földmivelésügyi miniszter részéről hathatós erkölcsi és anyagi támogatásban részesülnek. Egyedül mi nem akarjuk belátni azt, mi, akiket pedig legközelebbről érint az egész pinceszövetkezeti ügy. De nem törődünk vele, aminthogy nem törődünk egyéb olyan bajainkkal sem, amikkel törődni kötelességünk lenne. Mi csak jajgatni tudunk, ha már nyakunkra szakadt az égő ház, egyébként azonban nyugodtan pipázga- tunk, vigan éljük világunkat, ősi szokásunkhoz hiven mondogatva Pató Pállal: hej, rá érünk arra még! De amivel nem törődtünk ez ideig, törődjünk azzal legalább ezután ! Alakítsunk pinceszövetkezeteket. — Fedeztetés! állomások. A földmivelésügyi miniszter a vármegye területére a következő fedeztetési állomásokat engedélyezte : Báta- szék 2, Bonyhád 2, Bölcske 2, Dombóvár 2, Döbrököz 3, Dunaföldvár 3, Fadd 2, Felsőireg 2, Felsőnyék 2, Györköny 2, Kajdacs 2, Magyar- keszi 2, Nagykónyi 4, Nagyszokoly 3, őcsény 2, Paks 9, Pincehely 3, Regöly 3, Sárszentlőrinc 3, Szakály 3, Szakcs 2, Szekszárd 2, Tamási 4, Tengőd 3 ménnel. — Ingyen könyv a bázlnynltenyésztés röl. A Házinyultenyésztők Országos Szövetsége, (Budapest, Csillaghegy) a házinyultenyész- tés nepszerüsitése érdekében minden érdeklődőnek ingyen küldi meg a most megjelent ismertetőjét a nyultenyésztésről, amelyből bárki any- nyira megismerheti ezt a hasznos gazdasági mellék ágazatot, hogy maga is bele foghat a jövedelmező tenyésztésbe. Ezt a kezdést is megkönnyíti a szövetség azzal, hogy jó tenyésztő anyag beszerzését közvetíti, sőt vagyontalanoknak ingyen is ad. A házinyulak vágását és gereznájuk gyűjtését a Szövetség Csillaghegy telepén, valamint húsúk árusítását a Központi Vásárcsarnokban megkezdték ; a termékek tehát bármely mennyiségben értékesíthetők. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Felkérjük lapunk előfizetőit, hogy minden egyes lapszám elmaradását tudatni szíveskedjenek, hogy a m. klr. postaigazgatósághoz lapnnk hiányos kézbesítése miatt jelentést tehessünk. Paarl. Közleményét eltettük más alkalomra. Köszönet. Bonyhád Köszönjük az újabb versküldeményt Válogatunk köztük. Várpalotai ipartelepek r.-t. szalonbrikettjei a legkitűnőbb és legtartósabb szoba fűtési anyag. Egyedüli elárusító Szekszárdon : Grünfeld Miksa bérkocsitulajdonos. !! Figyelem !! Készpénzkölcsönök Jelzálogkölcsön 4%, 41/J°/o és 5°/n amoztizáczióra, Konvertálás, Személyhitel (bankpénz 1—2 kezessel, magánpénz kezes nélkül), Örökségek vétele, Vállalatok financzirozása, Részvény- társaságok alapítása, Fizetésképtelen kereskedők kiegyeztése, valamint ADÁSVÉTEL birtokok, Jhá'ak, gyáraki, üzletek, kávéházak, szállodák, vállalatok eladását vagy vételét közvetíti gyorsan, kulánsan. Ádler éw Singer Általános Forgalmi Vállalat Betéti Társaság Budapest, József körnt 21 Mielőtt Karácsonyi ajándékot vásárol, tekintse mea a Molnár-féle nyomda r.-tfirs. könyvkereskedésének karácsonyi kiállítását 700. sz. 1909. v-;grh. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-e. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a soproni kir. járásbíróságnak 1909. évi Sp II. 685/4 sz. végzése következtében dr. Frühvirth Jenő tamási ügyvéd által képviselt Herczeg Eszterházi Miklós javára 17613 korona 30 fillér s iár. erejéig 1909. évi november hó 29 én oganatositott kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 50815 koronára becsült következő ingóságok, u. m. 30 darab vonós ökör, 33 darab fejős tehén és borjú, 2 darab bivaly, 15 darab ló, 549 darab birka, széna, szalma és bútor neműek nyilvános árveresen eladatnak. . Mely árverésnek a tamási kir. járásbíróság 1909-ik évii 403/5 számú végzése folytán 17613 korona 30 fillér tőkekövetelés, ennek 1H09. évi május hó 1. napjától járó 5•/ kamatai, 1 8°/o váltódij és eddig összesen 152 korona 50 fillérben biróila^ már megállapított költségek erejéig, Adorján pasztán leendő megtartására i9IO. évi jánuár hó 3-ik napjának délelőtti 10 Órája határidőül kitűzetik és az ahhoz venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-e. 107. és 108. §-ai értelmében, készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingó-ágokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1908. évi LX. t.-c. 120 §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Tamási, 1909. évi december hó 17-ik napján. HAÁN kir. bir. végrehajtó
