Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-30 / 5. szám
6 KÖZERŐ EK 1909 január 30 ván, Perler József, Braun József, Perler János, N. N., Szemter József. Schubert István, Szászy Lajos, Kom Alajos, Brucker Adolf, Muller Ferenc, Hényer János, Fekete Ágoston Weltman Ignác és Kramer Miksa 1 — 1 kor, Kern István, Szabadi István* Starasser Fülüp es Schwemdt- ner István 40 — 40 filler. Jegyeiket megváltották : Buday János, T. K, Hofbauer Simon 3 kor., Lehman György 3 kor., Schneringer Karoly, Thrastin János, Szerafín Ferenc, Ezer József 2—2 kor, Tokalics József 120 kor., Schmiedt József I korona. A dombóvári iparfestfilet bálja A dombóvári ipartestület e ho 23-an kiválóan sikerült bált rendezett. Az iparosok dokumentálni akarván az összetartást, oly feltűnő nagy számmal jelentek meg, mint még ott sohasem. A mulatság kitűnő hangulat mellett reggelig tartott. Jeien voltak : A ttonyok ■ Benkő Jdríefné, Cser Jézseíné, Czimmerer Jdzsefné, Dénes JÍO' sné. Degovict Lajosné, Enczrl Istvánná, I Főbusz Antaln•>, Farkas Lásrlőné, Horváth Jánosi é, llujber j Lajosné, Jkotits Sándorné, Ji^et Ferrnci é, kosács Vendelné, Kovács Ocőnné, Kiss Imréié, Kardos Ver,deiné, Kalmár Fe- l rencné, Kri/linger Lőrincné, Ka'ocsa -Mihalyn , Király Sán- i dóriéi Liebermann Jánosáé, Iánk Jánosné, Lukovits Jánosné, j Müller Jdzsefné. Mólnál Pálné. Nagy károlsné, I rehálek Mír- tonné. Paronay Jánosné, Prangárt Imréné. Kém jánosné, Reich ! Józsi íné, Rajz Jdzsefné (Kapusi ;ír < zv Rdth Arpádné, Rat ó j jánosné, Slrack tmréné, Stern jakabne, Sít nieder Károlyné, i Schaffes Jánosné, Schmidt Medárdné, Síhager Gvörgyné, őzv. Szijáitó Károlyné, Tóth Sándorné Tóth Pálné, Túri Jóssefné, | Thésa Antalné, fj Weisz Iguácné. leányok: Czimatrer Marist a, Kncil Linus és Ilonka, | Farka« Ilonka (Budapest', Gölöncsér Mariska (Heténv), kar- j dós Terus, Kiss Mariska, Kupi Paula (liunyhád). Király Erzsiké, Kner Éva, I.u ovits Erzsiké, Molnár Mariska és Rozika, Moos Rozi.a. Nagy Linus, líajz -ári (Kaposvár', Rátkay Er- 1 zsike (Lábod), Schmidt Ai nu&ka, Scbageri Mariska, Szíjártó Mari-ka és Margit, Tó h Terus. Jegyeiket megváltották : Rozsias Endre, Schell Jinos 6—6, Szerafin Gyula, Szabó Jenő 5 5, Neufeld Sándor 4, Pigmond Gyula, Schnieder GyÖrgv 3 3, Marosi István, Pol gár Ignác, ( sery ístvi n, dr Kertész Lipid 2—2 koronával. * Kelülbz t;ek : Róihermei llemik, ifj. ivaulcs Antal M— í, j Prangárt Imre, Farkas Emil, Schaidt Medárd, Spitzer Imre, Raisz Mihály, Reinicz Are in 2 — 2, Tóth -ándor, Stern Jakab, Re eh lózsel, liujLcr Latos, Dénes János, Molnár István, (Jenái G)ul“, Ikotics Sándor, Schnieder károlv, l.i hermáin I János, Iköti s Imre. Prihay Ferenc, Kovács (Időn, Hruck Sán dnr, Horváth J.inos, Kollár Gyula. Rein János, Szí ók Gyula, [ (Volt Gyula. Mülltr József 17-1 koronát, Molnár Palié 40 fillért. PÉNZINTÉZETEK. Rovatvezető : Schneider János. Térszüfe miatt több mirhgről a jövö számunkban közifink ismertetést. A Tolnamegyei Takarék- és Hitelbant kö gyűlésé. A Tolnamegyei Takarék- es Hitelban- folyó hó 26-án tartotta gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. elnöklete alatt közgyűlését. A jegyzőkönyv hitelesítésére őrff'y Lajos es dr. 7’a nárky Árpád kérettek fel. Az igazgatóság jelentését Leopold Sándor vezérigazgató olvasta fel. A nagy figyelemmel összeállított jelentés az általunk már közölt számadásokon kívül foglalkozott az altalános gazdasági kérdéssel és a kereskedői világot oly lázban tartó adóreform kérdésére is kiterjeszkedett. Ezen aktuális kérdésről a következőket mondja a jelentés. »A múlt évi tisztelettelies jelentésűnkben reá mutattunk ama viszonyokra, melyek az uj adóreform javaslatban a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokkal szemben terveztetnek: A képviselőház pénzügyi bizottsága nem rég végig tárgyalta a javaslatokat és nem csak, hogy ezen hibákat mind meghagyta, hanem meg szigorította is a javaslatot, amennyiben, dacára a miniszter jól megokolt véleményének, a tőkekamat adót a kormány tervezte 5 százalékról 10 százalékra emelte, ami által leginkább a takarékosság sujtatnek. Egyébként az egész adóreformjavaslat irányát legjobban tükrözi vissza ez az intézkedés, melyet oly intézetekkel szem • ben tervez, amelyek 8 százaléknál nagyobb, | illetve a bizottság módosítása szerint a hivatalos kamatlábon felül 3 százaléknál magasabb kamatot szednek Hogy a mi intézetünk ez által nem érintetik, felesleges mondanunk. Mi csak jellemezni kívánjuk azt a szellemet, mely az adójavaslatot átíengi. A magasabb kamat szedését természetesen mind en tisztességes ember elitéli, az adóreform javaslat, szerint azonban ily intézettel szemben az állam, mint a közerkölcs legfőbb őre azt mondja: A magasabb kamat szedése éppen nem helyeselhető, de ha már megtetted, vagy megteszed, ámde én is részt kérek belőle, én csak úgy nyug hatom bele, ha 10 százalék helyett 15 százalékot kapok.“ A helyeslessel fogadott igazgatóségi jelentés után Tomesányi Lajos olvasta fel a felügyelőbizottság jelenteset, amely után a közgyűlés a merleget élfogadta, az igazgatóságnak es felügyelőbizottsagnak a felmentvenyt megadta. A tisztanyereségre vonatkozó javaslatot. mint n ár közöltük, elfogadta a közgyü- Tés az igazgatóság azon módosításával, hogy a resicai és ajkai szerencsétlenek reszere 100 koronát ad es ezzel a nyeremény átvitelt >*e- vesbiti. Vtrcztl Dezső meleg szavakkal emlékezik Széchenyi Sándornak az intézet fejlesztése körül szerzett érdemeiről. ..\ közgyűlés nagy lelkesedéssel Széchenyi Sándor! ismét elnökké választotta. Dr. Letold Kornél felolvasta l 'jfalusy Imre igazgató klaszikus szépségű lemondó levelét. Az 1861. nagy idők vármegyei főjegyzőnek jeles tollára ismerünk e sorokban. Az egyhangúlag lefolyt igazgató választások után felemelkedett Leopold Sándor es egeszen meghatottan, könyezó szemekkel következő szavakkal bu- c-uztatta el I'jfalusy Imre volt igazdatótársát: Tisztelt Közgyűlési Midőn Ijjfaiusy Imre-intézetünk igazgatóságától megválik, a magam részéről nem lehet, hogy szó nélkül napirendre térjek- Akár kristálytiszta jellemét, akár páratlan kötelességerzetét, akar petig titka szerénységét tekintjük, mindenkeppen azon meggyőződésre jutunk, hogy igen megérdemelte azt, minek részese, hogy minden ismerőse, kivétel nél kül tisztelője is. Most is csak azért nem volt reábirható, hogy tovább is helyén maradjon, mert kelelyei támadták, vajon hajlott kora es gyengült egészségénél fogva, kepes lesz-e az ailással járó feladatoknak mindenben megfelelni ? A t közgyűlés az állast betöltötte, ámde én, őt még mielő.t tagja lett a', igazgatóságnak, már nagyi abecsülni tanultam es a kivel 18 évi együttmüködes folytan a legszorosabb, legbensőbb barátság köt össze, fájdalmasan érzem a lelkiismeretes munkatárs és hű barátnak oldalam mellőli távozását ! Némi megnyugvással szolgál csak az, hogy — bár- más hatáskörrel — de mégis közreműködő tényezője marad intézetünknek ! Ő Nagyméltósága melyen tisztelt elnökiin < már megtelte az indítványt, mit a t. közgyűlés el is fogadott, mely. szerint a visszavonuló igazgató iránti elismerésének ad kifejezést es sajnálatának, hogy visszalépett. Tudom, hogy mindnyájunk óhaját fejezem ki, midőn kerem Istent, ajándékozza meg őt á'landó egészséggel és tartsa meg drága életet meg soka, igen soka ! Altalanos eljenzes követte a vezérigazgató szavait. Az igazgatóság tagjaivá megválasztattak a régiek közül Leopold Sándor, dr. Hangéi Ignác és dr. Leopold Kornél, az elhunyt Klinger F. helyébe Szeghy Sándor, ['jfalusy Imre helyébe dr. Martin József. A regiek neveben Leopold Sándor mondott köszönetét, az újak egyenként köszönték meg a közgyűlés bizalmat és igeretet tettek állásuk lelkiismeretes, buzgó betöltésére. Széchenyi Sándor a közgyűlés minden tagjának igaz érzelmeit tolmácsolta. amidőn indítványozta, hogy a távozó igazgatónak érdemeiért elismerés szavaztassák. Ä felügyelő bizottság tagjaivá megválasztották Perezel Dezső v. b t t., Tomcsányi Lajos, Crtil Arnold es a lemondott Kiss Ernő helyebe Ujíalusy Imre. Az igazgatótanácséi kilépő Sztunkovánszky János, gróf Széchenyi Domokos, Fördős Dezső és Dömök Peter újból megvalasztattak. az igazgatóvá lett Szeghy Sándor heh ébe Woll Henrik nagybirtokos választatott be. A Simontornyai Takarékpénztár XXX. évi merlege. Az 1907. évi részvény kibocsájtással nyert tőketöbblet és a sikeres kihelyezés, de a betét- állomány fokozatos gyarapodása az intézet jelentékeny lendületét eredményezte a lefolyt évben. A betet és heti betétállomány 98893 kor. 45 fill, emelkedést mutat, a kihelyezéseknél a váltó tárca 153,241 kor. 15 fill , a jelzálog kölcsönök 71,598 kor. 4ó fill , a folyó szarnia kölcsönök 84,699 kor , a hetibetet kölcsönök 49,000 kor., emelkedést mutatnak. Egyedül a kezességi kötvényeknél van 5446 kor. apadás. Az évi tiszta nyereség az 1907. évből áthozott 4012 kor. 86 fill, figyelmen kívül hagyásával 30,754 kor. 35 fill., vagyis 9233 kor 43 fillérré! több, mint 1907 évben volt. Az évi összes nyereségnek, 34,767 kor. 21 fill, felosztására vonatkozolag az igazgatóság a következő javaslatot terjesztette a f. hó 28-án megtartott közgyűlés elé. Fizettessék ki 900 drb részvény utar. 28 koronával 25,200 kor. adassek tartalékalapra 679<> kor. 10 fill.,- jótékony célra 450 kor es vitessék át 1909. evre 2321 kor. ;0 fillér. Az intézet ügyes vezetésére vall, hogy nnak dacára, hogy 300 részvénynyel többnek kellett osztalékot fizetni mint a múlt evben, azért az 1907. évi 28 koronás osztalék minden nehezseg nélkül fentartható volt. F.zen osztalék, ha a részvények forga'mi értékét 350 koronára tesszük 8" „ kamatoztatásnak, a részvény bei- ertékének emelésere fordított összeg pedig 5104 kor. 34 fill. 1 62°/0 jövedelemnek fel meg. A jól vezetett intézet mérlegének főbb adatai a következők: Összes vagyon 1.921,074 kor. 02 fi lér. Ebből vallóra 933,359 kor. 15 fill., folyó számiara 113,891 kor. 49 fill., jelzálogra 616,169 kor. 74 fill., hetibetitet kötvény kölcsönben 138,033 kor. van elhelyezve. Az intézet alaptőkéje 180,000 kor., tartalék tőkéje 150,163 kor. 89 fill Betétek 1.228,117 kor. 90 fill., heti- betét 51,125 kor. 46 fill., visszleszamitolasi hitel 247,351 kor. 80 filler. NYILT-TÚR.* Jegyzőkönyv. Fölvétetett Szekszárdon, 1909. január 1t> 2-ikán Tauszig Adolf és Sarkadi Andor urak között fölmerült becsületbeli ügyben. Jelen vannak : Tauszig Adolf ur részéről, mint megbízottak : Boda Kornél. Vilmos és dr. Leopold Sarkadi Andor ur részéről dr. Gui\ as. József és Gonda Béla. 'Pauszig Adolf ur megbízottai Iovagias' elégtételt kérnék Sarkadi Andor úrtól i íz ájtala' a szekszárdi Tereskede'mi kaszinóban, folyó ho 21-en Tauszig Adoll ur ellen haszná It kővelkező sértő kifeiezésekért : ilyen 'Pauszig tele salakoktól meg kell a kereskedelmi kaszi -vt tisztítani“. Sarkadi Andor ur megbízottai kijelentik, hogy a sértésért megbízottjuk a iovagias eke- tételt megadni hajlandó. Megbízottak az ügy érdemében táigyai- ván, Sarkadi Andor ur megbízottai kijelenik, hogy felük magatartásának oka az volt. hogy Tauszig Adolf ur pár héttel ezelőtt megbízottunk annak egyik fölebbvalója előtt elitélő nyilatkozatot tett, ami felükre nezve kel cin t-< len volt Tauszig Adolf ur megbízottai kijelentik.• hogy megbízottiak a szóban forgó bírálatot minden sértési célzat nélkül tette. • • Sarkadi Andor ur megbízottai őszintén felük nevében kijelentik, hogy a panaszolt sert ■ kifejezéseket felük egész terjedelmében visszavonja, kéri azokat meg nem történteknek tekinteni es a sértés elkövetését sajnalja. Ezek után megbízottak kijelentik, hogy a : ügy mindkét fel részéről a lovagiasság -za- balyai szerint elintéztetett. Kmf. Boda Vilmos Gonda Vilmos Dr. Leopold Kornél Dr. Gulyás József Tauszig Adolf ur nugbizottai. Sarkadi Andor ur megbízottai.; A szakcsi közegészségi ügy. A csecsemőkorát élő »Szekszárdi U.ság« folyó hó 3-iki számában »Széljegyzetek« alatt üres buzakalászt jellemző kifejezessél méltatja a szakcsi közegészségügyi nyomorúságodat. Ha telt buzakalász lett volna a cikk írója, akkor meglátta volna a kérvény szövegében, hogy Békóssy urat semmivel sem bántották meg a kérvényezők, érdemeiből semmit le nem vontak, őt elcsapatni nem akarják, a kenyeret szájából kivenni nem agyarkodnak, csupán csak helyettesért könyörögtek. Nem tudom, kit ért a mozgató alat , »AH nek nagyon kevés köze lehet a becsülethez.« Az egesz szakcsi közonseget-e, avagy azt, aki ezen közönség türelmetlenségét papírra fette ? Mert itt mozgató volt az egesz község. Ha ezt érti kifejezése alatt, akkor ez nem tartja magahoz ülőnek, hogy az eretlen kirohanásra reagáljon, ha pedig a kérvény fogalmazóját tekinti annak, úgy a cikkíró urnák felette ajánlatos," hogy meg egy kissé gyakorolja magát az irálygyakorlatban és az Ízléses kifejezések elsajátításban, mert ily módon még' a »Szekszárdi Ujsag«-ot sem lehet szerkeszteni. Egy aláíró. * F rovat alatt Ijözlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.
